Az ázsiai országok az elmúlt évtizedekben jelentős fejlődésen mentek keresztül, mind gazdasági, mind társadalmi szempontból. Mivel ez a régió ad otthont a világ legnagyobb népességének, az energiaigény és a kereslet hatalmas. Ez arra kényszerítette a kulcsfontosságú nemzetek kormányait, hogy diverzifikálják energiaforrásaikat, különös tekintettel azokra megújuló energiák.
A megújuló energia fő mozgatórugói Ázsiában
Az olyan országok, mint Kína, Japán és Dél-Korea Kiemelkednek a megújuló energiák népszerűsítésében és fejlesztésében a régióban. Ezek az országok Ázsiában a legiparosodottabbak, és más fosszilis tüzelőanyagokon és külföldi energiákon kívül nagymértékben az olajtól függenek. Ez arra késztette őket, hogy fenntarthatóbb alternatívákat keressenek.
Jelenleg jelentős beruházások zajlanak napenergia y szélenergia, olyan technológiák, amelyek nem csak fogyasztanak, hanem alkatrészek és technológia formájában nemzetközileg is exportálnak. Ez az impulzus nemcsak a gazdasági növekedés biztosításának szükségességére reagál, hanem az éghajlatváltozás elleni nemzetközi kötelezettségvállalások teljesítésére irányuló nyomásra is.
Kína: a nap- és szélenergia óriása
Kína, a világ legnépesebb országa egyben a világ legnagyobb energiafogyasztója is. Az elmúlt évtizedekben ez az ország milliárdokat fektetett be a megújuló energiákba, különösen Fotovoltaikus napenergia és szárazföldi szélenergia. Jelenleg Kína a világ legnagyobb befektetője tiszta energiák, és hosszú távú célja, hogy energiájának több mint 50%-át megújuló forrásokból nyerje 2050-re.
A fotovoltaikus berendezések térnyerése lenyűgöző volt az elmúlt években. 2017-ben Kína telepítette az új globális napelem-kapacitás 50%-át. Ezenkívül a statisztikák azt mutatják, hogy megújuló energiatermelési kapacitása 70-ra több mint 2030%-kal nő.
Kína napenergiába való befektetései nemcsak csökkentik a széntől és más fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségét, hanem a megújuló technológiák kutatása, fejlesztése és exportja terén is világelsővé teszik az országot.
Japán és innováció az elektromos autókban
Japán a maga részéről erőfeszítéseinek nagy részét a fejlesztésre összpontosította elektromos autók és hibridek, amellett, hogy kihasználják a rendelkezésre álló megújuló energia előnyeit. Az ezekkel a járművekkel kapcsolatos projektjei jelentős technológiai fejlődést tettek lehetővé, és Japán minden évben számos szabadalmat jegyez be az alternatív energiákra vonatkozóan.
Az integrációban is halad a nemzet napenergia A 2011-es fukusimai katasztrófa után igyekszik csökkenteni az atomenergiától való függőségét. Japán a napenergia mellett jelentős tengeri szélenergia-projekteket is elindított azzal a céllal, hogy fenntarthatóbb és tisztább energiát állítson elő.
Dél-Korea: A szél- és napenergia mint stratégiai pillér
Dél-Korea Japánhoz és Kínához hasonlóan szintén elkötelezett a megújuló energiák iránt, különös tekintettel a napenergiára és tengeri szélenergia. Az ország célja, hogy az elkövetkező években az öt vezető nemzet közé kerüljön a megújuló energia terén.
Dél-Korea egyik kulcsfontosságú stratégiája a tengeri szélerőművek fejlesztése, kihasználva a régióban rejlő szélpotenciált. Emellett megállapodások születnek az általuk kifejlesztett napelemes technológia exportjáról, ami megerősíti technológiai vezető pozíciójukat.
Kritikus befektetések és Ázsia jövője a megújuló energia területén
A következő évtizedben az ázsiai csendes-óceáni térségben az energiatermelési beruházások várhatóan elérik a 3,3 billió USD-t, amelynek 49%-a nap- és szélenergiára irányul. A megújuló energia e térnyerését a régióban – Kína és India által vezetett – növekvő villamosenergia-igény vezérli.
Energiaátmenetek Délkelet-Ázsiában
Délkelet-Ázsia, amelybe olyan országok tartoznak, mint Indonézia, a Fülöp-szigetek és Vietnam, szintén átáll a megújuló energiákra. A Párizsi Megállapodásban meghatározott kibocsátáscsökkentési célok arra késztették a régiót, hogy alternatívákat keressen a szén helyett, amely jelenleg fontos szerepet játszik energiamátrixában.
La szövetség a délkelet-ázsiai energiaátmenetért azért indították el, hogy segítsék ezeket az országokat a tiszta energián alapuló rendszerre való átállás felgyorsításában. A megújulók integrációja várhatóan nemcsak a károsanyag-kibocsátás mérsékléséhez járul hozzá, hanem fenntartható munkahelyek és olcsóbb villamosenergia-teremtéshez is.
Egyes technológiák, mint például az energiatárolás, várhatóan döntő szerepet játszanak majd a régió alkalmazkodásában a megújuló energia felé történő elmozduláshoz. Az elmúlt évtizedben jelentősen csökkent az akkumulátorok ára, ami megkönnyíti a megújulók nagyobb mennyiségben történő átvételét. A kormányok az infrastruktúra fejlesztésén is dolgoznak az átmenet támogatása érdekében.
Az ázsiai országok stratégiája egyértelmű: elérni az energiafüggetlenséget, javítani az energiabiztonságot, és ezzel párhuzamosan teljesíteni a nemzetközi megállapodásokban ígért kibocsátáscsökkentést. A megújuló energiákat a legéletképesebb megoldásként mutatják be e célok eléréséhez, Ázsia pedig ennek a változásnak a főszereplője, és olyan országok állnak az élen, mint Kína, India, Japán és Dél-Korea.
Hatalmas népességének és felgyorsult gazdasági növekedésének köszönhetően az ázsiai energiaátállás hatása nemcsak a régiót érinti, hanem globálisan is jelentős következményekkel jár. A siker kulcsa az erős támogatási politikákban, az új technológiákba történő befektetésekben és az energiainfrastruktúra folyamatos fejlesztésében rejlik.