Az ázsiai országok az elmúlt évtizedekben figyelemre méltó fejlődésen mentek keresztül, mind gazdaságilag, mind társadalmilag. Mivel ez a régió ad otthont a világ legnagyobb népességének, az energiaigény és a kereslet hatalmas. Ez arra kényszerítette a kulcsfontosságú nemzetek kormányait, hogy diverzifikálják energiaforrásaikat, különös tekintettel a megújuló energiára.
A megújuló energia fő mozgatórugói Ázsiában
Az olyan országok, mint Kína, Japán és Dél-Korea, kiemelkednek a megújuló energia előmozdítása és fejlesztése terén a régióban. Ezek az országok, Ázsia legiparosodottabb országaiként, nagymértékben függenek az olajtól, valamint más fosszilis tüzelőanyagoktól és a külföldi energiától. Ez arra késztette őket, hogy fenntarthatóbb alternatívákat keressenek.
Jelenleg jelentős beruházások történnek a nap- és szélenergiába , olyan technológiákba, amelyek nemcsak felhasználják, hanem nemzetközi szinten exportálják is az alkatrészeket és a technológiát. Ez a lendület nemcsak a gazdasági növekedés ösztönzésének szükségességére reagál, hanem a klímaváltozás elleni küzdelemmel kapcsolatos nemzetközi kötelezettségvállalások teljesítésére nehezedő nyomásra is.
Kína: a nap- és szélenergia óriása
Kína, a világ legnépesebb országa, egyben a világ legnagyobb energiafogyasztója is. Az elmúlt évtizedekben az ország milliárdokat fektetett be megújuló energiába, különösen a napelemes fotovoltaikus és a szárazföldi szélerőművekbe. Jelenleg Kína a világ legnagyobb befektetője a tiszta energiába , és hosszú távú célja, hogy 2050-re energiájának több mint 50%-át megújuló forrásokból szerezze be.
A fotovoltaikus berendezések térnyerése lenyűgöző volt az elmúlt években. 2017-ben Kína telepítette az új globális napelem-kapacitás 50%-át. Ezenkívül a statisztikák azt mutatják, hogy megújuló energiatermelési kapacitása 70-ra több mint 2030%-kal nő.
Kína napenergiába való befektetései nemcsak csökkentik a széntől és más fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségét, hanem a megújuló technológiák kutatása, fejlesztése és exportja terén is világelsővé teszik az országot.
Japán és innováció az elektromos autókban
Japán a maga részéről erőfeszítéseinek nagy részét az elektromos és hibrid járművek fejlesztésére, valamint a rendelkezésre álló megújuló energiaforrások kiaknázására összpontosította. Az ezekkel a járművekkel kapcsolatos projektjei jelentős technológiai fejlődéshez vezettek, és Japán minden évben számos szabadalmat jegyeztet be az alternatív energia területén.
Az ország haladást ért el a napenergia villamosenergia-hálózatba való integrálásában is , a 2011-es fukusimai katasztrófa utáni nukleáris energiától való függőségének csökkentésére törekedve. A napenergia mellett Japán jelentős tengeri szélenergia-projekteket is indított, amelyek célja a fenntarthatóbb és tisztább energia előállítása.
Dél-Korea: A szél- és napenergia mint stratégiai pillér
Dél-Korea, Japánhoz és Kínához hasonlóan, szintén jelentős összegeket fektet be a megújuló energiába, különösen a nap- és a tengeri szélenergiába . Az ország célja, hogy az elkövetkező években a megújuló energia terén vezető öt nemzet közé kerüljön.
Dél-Korea egyik kulcsfontosságú stratégiája a tengeri szélerőművek fejlesztése, kihasználva a régióban rejlő szélpotenciált. Emellett megállapodások születnek az általuk kifejlesztett napelemes technológia exportjáról, ami megerősíti technológiai vezető pozíciójukat.
Kritikus befektetések és Ázsia jövője a megújuló energia területén
A következő évtizedben az ázsiai csendes-óceáni térségben az energiatermelési beruházások várhatóan elérik a 3,3 billió USD-t, amelynek 49%-a nap- és szélenergiára irányul. A megújuló energia e térnyerését a régióban – Kína és India által vezetett – növekvő villamosenergia-igény vezérli.
Energiaátmenetek Délkelet-Ázsiában
Délkelet-Ázsia, amelybe olyan országok tartoznak, mint Indonézia, a Fülöp-szigetek és Vietnam, szintén átáll a megújuló energiákra. A Párizsi Megállapodásban meghatározott kibocsátáscsökkentési célok arra késztették a régiót, hogy alternatívákat keressen a szén helyett, amely jelenleg fontos szerepet játszik energiamátrixában.
Létrehozták a Délkelet-ázsiai Energiaátállás Szövetségét , hogy segítsék ezeket az országokat a tiszta energiarendszerre való átállás felgyorsításában. A megújuló energiaforrások integrációja várhatóan nemcsak a kibocsátáscsökkentéshez, hanem fenntartható munkahelyek teremtéséhez és a megfizethetőbb villamos energiához is hozzájárul.
Egyes technológiák, mint például az energiatárolás, várhatóan döntő szerepet játszanak majd a régió alkalmazkodásában a megújuló energia felé történő elmozduláshoz. Az elmúlt évtizedben jelentősen csökkent az akkumulátorok ára, ami megkönnyíti a megújulók nagyobb mennyiségben történő átvételét. A kormányok az infrastruktúra fejlesztésén is dolgoznak az átmenet támogatása érdekében.
Az ázsiai országok stratégiája egyértelmű: elérni az energiafüggetlenséget, javítani az energiabiztonságot, és ezzel párhuzamosan teljesíteni a nemzetközi megállapodásokban ígért kibocsátáscsökkentést. A megújuló energiákat a legéletképesebb megoldásként mutatják be e célok eléréséhez, Ázsia pedig ennek a változásnak a főszereplője, és olyan országok állnak az élen, mint Kína, India, Japán és Dél-Korea.
Hatalmas népességének és felgyorsult gazdasági növekedésének köszönhetően az ázsiai energiaátállás hatása nemcsak a régiót érinti, hanem globálisan is jelentős következményekkel jár. A siker kulcsa az erős támogatási politikákban, az új technológiákba történő befektetésekben és az energiainfrastruktúra folyamatos fejlesztésében rejlik.