Állati fehérjék Alapvető szerepet töltenek be étrendünkben, és különösen az étrend fenntartásában és fejlesztésében izomszövet. Növekvő termelése és fogyasztása azonban fontos vitákat vált ki a fenntarthatóságról és a fenntarthatóságról környezeti hatás. Ez a cikk foglalkozik az állati fehérjék fogyasztásának táplálkozási és ökológiai vonatkozásaival, és azzal, hogy miért szükséges újragondolni élelmiszerválasztásunkat az éghajlatváltozással összefüggésben.
A fehérjék szerepe étrendünkben
A fehérjék szükségesek az emberi szervezet működéséhez. Ezenkívül a sportolók, akik fogyni szeretnének vagy egyszerűen csak egészséges életmódot szeretnének fenntartani, hajlamosak növelni fehérjebevitelüket. Azonban ezeknek a fehérjéknek nagy része, különösen az állati eredetűek, magas környezetvédelmi költség.
Ez a fogyasztásnövekedés együtt jár egy demográfiai problémával: a becslések szerint 2050-re a világ 9,6 milliárd lakosának ad otthont. Ökológiai szempontból nem életképes az állati fehérjék termelésének ezen igények kielégítésére való fenntartása. Jelenleg a szántóterületek 70%-a és a gabonafélék 40%-a állattenyésztésre szolgál.
Az állati fehérjetermelés környezeti hatásai
Az állati eredetű fehérjék fogyasztásának egyik legszembetűnőbb hatása az vízlenyomat. Egy kiló marhahús előállításához például akár 15.000 XNUMX liter vízre is szükség van az UNESCO jelentései szerint. Az erőforrások e hatalmas felhasználása fenntarthatatlanná teszi a nagyüzemi állattenyésztést. A helyzet még súlyosabb, ha figyelembe vesszük, hogy ennek a víznek a nagy százalékát olyan növényeknek szánták, amelyek közvetlenül állatokat etetnek emberek helyett.
A vízen kívül szüksége van energetikai erőforrások masszív a hús előállításához. Például egy kiló marhahús megszerzéséhez legfeljebb 7 kiló gabonaféléket kell elfogyasztani, ami alacsony energiateljesítményt eredményez. Életciklusa során egy ökör akár 1300 kg gabonát is elfogyaszthat levágás előtt.
Szempontjából üvegházhatású gázok, az intenzív állattenyésztés is döntő szerepet játszik. A kérődző állatok, például a tehenek és a birkák felelősek a metán felszabadulásáért, amely a szén-dioxidnál 25-ször erősebb üvegházhatású gáz. Ezek a kibocsátások súlyosbítják az éghajlati válságot, ugyanakkor az ipari hústermelés az élelmiszerszektor globális kibocsátásának 56-58%-át teszi ki.
Összehasonlítás a növényi fehérjékkel
Ennek a panorámának a ismeretében az átmenet a diéták felé az alapján növényi fehérjék. A növényi fehérjék nem csak sokkal kisebb környezeti hatással bírnak, de fenntarthatóbb alternatívát is jelentenek. A legújabb tanulmányok, például az Oxfordi Egyetem 2018-as tanulmányai azt mutatják, hogy a növényi alapú termékek felé történő elmozdulás akár 92%-kal is csökkentheti a hús éghajlatra gyakorolt hatását.
Például a termesztése zöldborsó o dió Az emberi fogyasztásra szánt termékek környezeti lábnyoma lényegesen kisebb, mint az állattenyésztés. A zöldségek kevesebb talajt és vizet igényelnek, és kevesebb üvegházhatású gázt bocsátanak ki minden egyes gramm fehérje után.
Továbbá egy tanulmány a folyóiratban Tudomány arra a következtetésre jutott, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátását tekintve a növényi termékek tízszer kisebb hatást fejtenek ki, mint az állati termékek. Ezért a növényi alapú étrend nemcsak környezetbarátabb, hanem egészségügyi előnyökkel is jár.
Nem egyszerű megoldás azonban az állattenyésztést zöldségnövényekre cserélni. Szakértők, mint például Pablo Manzano, a Baszk Klímaváltozási Központtól, kiemelik, hogy a Kiterjedt állattenyésztés, amely a legeltetésen alapul, pozitív szerepet játszik a biológiai sokféleségben és a terület fenntartható használatában. Míg a ipari állatállomány nagy negatív hatása van, az extenzív állattenyésztés egy integrált megoldás része lehet.
Megoldások és javaslatok a hatás mérséklésére
Bár a zöldebb élelmiszer-rendszer felé való elmozdulás összetett, számos ilyen van kezdeményezések amelyek az állati fehérjetermelés környezeti hatásainak mérséklésére törekszenek. Az egyik a gazdaságokon belüli erőforrás-gazdálkodás javítása. Például előrelépés történt ben takarmányátalakítás, amely elérte, hogy ma már kevesebb takarmányra van szükség azonos mennyiségű hús vagy abból készült termékek, például tojás előállításához.
Ezenkívül egyes iparágak bevezetnek bioüzemanyagok állati melléktermékekből készül, ami hozzájárul a feldolgozóüzemekben keletkező globális CO2-kibocsátás csökkentéséhez. Másrészt a hulladék újrahasznosítása is alapvető szerepet játszik, a szerves hulladékot biodízellé vagy műtrágyává alakítja.
Ezen kívül olyan alternatívákat fejlesztenek ki, amelyek megváltoztathatják a játékot, mint pl tenyésztett hús és precíziós erjesztés. Ezek a technológiai fejlesztések olyan fehérjéket kínálhatnak, amelyek táplálkozási profilja megegyezik az állati fehérjékkel, de kisebb környezeti hatással.
Ahogy a világ népessége folyamatosan növekszik, az állati fehérjék környezetre gyakorolt hatásának kérdése egyre sürgetőbbé válik. Létfontosságú megtalálni az egyensúlyt az élelmiszerigény kielégítése és a bolygó természeti erőforrásainak védelme között. A húsfogyasztás csökkentése azokban az országokban, ahol magas a húsfogyasztás, és a fenntartható állattenyésztés előmozdítása alapvető lépések a megoldás felé.