Néhány éve már a nemzetközi fenntarthatósági mutató amit kétségtelenül hallottál már: ökológiai lábnyom. Egy olyan környezetben, ahol a környezeti kihívások egyre nőnek, ennek a lábnyomnak a mérése kulcsfontosságúvá válik a környezetet és a társadalmi jólétet egyaránt előnyben részesítő új politikák kidolgozásához.
Hagyományosan a GDP-t (Gross Domestic Product) használták világgazdasági mutatóként, de ez nem tükrözi a környezeti hatást. Ezért a ökológiai lábnyom Kiegészítő mérőszámként jelenik meg, amely integrálja azokat a hatásokat, amelyeket az emberi közösségek gyakorolnak a környezetükre. Számítása révén mind a természeti erőforrások felhasználása, mind a hulladékképződés felmérhető, ami kiegyensúlyozottabb és reálisabb politikák kialakítását teszi lehetővé.
Mi az ökológiai lábnyom?
Ezt a fogalmat a következőképpen határozzák meg:
Az a teljes ökológiailag produktív felület, amely egy átlagos egyén által egy közösségben elfogyasztott erőforrások előállításához és az egyén által termelt hulladék felszívódásához szükséges, függetlenül e felületek elhelyezkedésétől.
Vagyis az ökológiai lábnyom azt jelzi, hogy hány biológiailag produktív térre van szükségünk életmódunk fenntartásához. A mérések segítségével azonosíthatjuk egy népesség fenntarthatósági szintjét a bolygó korlátozott erőforrásaihoz viszonyítva.
Az ökológiai lábnyom tanulmányozása
Az ökológiai lábnyom számításánál a termelési és fogyasztási folyamatok több lényeges tényezőjét is figyelembe veszik. Kiszámításához elengedhetetlen annak felismerése, hogy:
- Bármilyen típusú áru vagy szolgáltatás esetén az áramlás anyagok és energia.
- Kell, hogy legyen ökológiai rendszerek amelyek felszívják a keletkező hulladékot.
- Az áruk előállítása általában a termelő ökológiai rendszerek számára szánt területet foglalja el, csökkentve azokat.
Ez a számítás több környezeti hatást is integrál, de nem tévedhetetlen. Vannak bizonyos szempontok (főleg minőségi), mint például a talaj-, víz- és levegőszennyezés, amelyekkel nem mindig számolnak, kivéve a CO2-kibocsátást.
Fel nem számolt környezeti hatások
Például az olyan szempontok, mint a biológiai sokféleség csökkenése, az erózió, a tájromlás vagy a vízhasználat (kivéve a hidraulikus infrastruktúrát), általában nem vesznek részt a lábnyom kiszámításában. Továbbá feltételezik, hogy a mezőgazdasági, állattenyésztési és erdészeti gyakorlatok fenntarthatóak, ami nem biztos, hogy minden területen így van.
Ezért az ökológiai lábnyom eredményei konzervatívabbak, és a számítás szempontjából a legmegfontoltabb lehetőségeket választják.
Biokapacitás: kiegészítő erőforrás
Az ökológiai lábnyom kiegészítő kifejezése az biokapacitás, ami a rendelkezésre álló biológiailag produktív felület mennyiségére vonatkozik. Magában foglalja a növényeket, legelőket, erdőket és produktív tengeri területeket.
Az ökológiai lábnyom és a biokapacitás közötti különbséget a ökológiai hiány, vagyis az igényelt források mínusz a rendelkezésre álló források. Ha egy közösségnek ökológiai deficitje van, az azt jelenti, hogy többet fogyaszt, mint amennyit a környezete hosszú távon el tud tartani.
Például a globális biokapacitást lakosonként 1,8 hektárra becsülik, ami azt jelzi, hogy a bolygó mennyi termelési erőforrást tud felkínálni egy főre. De az olyan országokban, mint az Egyesült Államok, az ökológiai lábnyom meghaladja ezt a számot, eléri a 9.6 hektárt, ami azt jelenti, hogy ha a világon mindenki úgy élne, mint az Egyesült Államokban, akkor több mint 9 Föld bolygóra lenne szükségünk.
Hogyan számítsuk ki ökológiai lábnyomunkat
Az ökológiai lábnyom pontos becsléséhez meg kell érteni az alapvető tevékenységekkel (élelmiszer, energia, erdészeti termékek, földhasználat) kapcsolatos összes fogyasztást, és át kell alakítani azokat termelési felületté.
A számítási folyamat fázisai
A számítás két lépésben történik:
- Fogyasztási számla: A tényleges vagy becsült fogyasztás kiszámítása a következő képlet alapján történik: Felhasználás = Termelés + Import – Export.
- A fogyasztás termelési felületté alakítása: A globális termés- és termelékenységi értékek felhasználásával megbecsülik, hogy hány hektárra van szükség.
Ennek a számításnak az eredményét fejezzük ki globális hektárok (hag), amely lehetővé teszi a területek összehasonlítását és a globális paraméterek beállítását.
Energia fogyasztás
Ami az energiafogyasztást illeti, az ökológiai lábnyom általában azt a területet méri, amely a keletkező CO2-kibocsátás elnyeléséhez szükséges. A számítás alapja a teljes energiafogyasztás elosztása az erdők CO2-megkötő képességével.
Személyes ökológiai lábnyom számítása
Manapság számos online eszköz létezik, amelyek segítségével gyorsan kiszámíthatja ökológiai lábnyomát. Ezek a számológépek az energia, a víz, a szállítás, a hulladék és az anyagok fogyasztási szokásait értékelik.
Egy sor egyszerű kérdés kitöltésével világos képet kaphat arról, hány hektárra van szüksége életmódjának fenntartásához. Az egyik legismertebb lehetőség az ezt a MyFootprint kalkulátort, amely segít összehasonlítani saját lábnyomát másokéval, és javaslatokat tesz annak csökkentésére.
Semlegesítse ökológiai lábnyomunkat
Miután megismertük lábnyomunk hatását, intézkedéseket javasolunk annak csökkentésére. Az ökológiai lábnyom globális szintű csökkentése személyes szinten jelentős változásokat jelent, például fenntarthatóbb szokások elfogadását.
Néhány ilyen intézkedés a következőket tartalmazza:
- Használjon tömegközlekedést vagy kevésbé szennyező közlekedési eszközöket.
- Aktívan hasznosítsa újra és csökkentse a műanyagok használatát.
- Használjon alacsony fogyasztású izzókat és hatékony készülékeket.
A fenntarthatóbb szokásokra való átállás kulcsfontosságú környezeti hatásunk csökkentésében. Minden apró változtatás, az otthoni szigeteléstől a hatékony vízhasználatig, érezhető hatással lehet az általános ökológiai lábnyomra.