Energiaszegénység Továbbra is súlyos probléma az egész világon, főként a kevésbé fejlett országokat érinti, bár az olyan helyek, mint Spanyolország sem mentesek a valóságtól. Ez a jelenség, amely nagyobb hatással van a szélsőséges éghajlatú területeken élőkre, arra kényszeríti az embereket, hogy energiát használjanak fel, hogy megvédjék magukat a melegtől vagy a hidegtől.
Ebben az összefüggésben a létfontosságú energiaforrásokhoz való hozzáférés képtelensége halálos következményekkel járhat. Becslések szerint évente több mint 7.000 ember hal meg energiaszegénység miatt, különösen azokban az országokban, ahol a háztartások 20%-a nem tud megfelelően fűteni, főzni vagy gyújtani.
Mi az energiaszegénység?
A Környezettudományi Egyesület (ACA) meghatározása szerint az energiaszegénység az a helyzet, amellyel azon háztartások szembesülnek, amelyek a számlák fizetési képtelensége miatt nem rendelkeznek az alapvető szükségleteik fedezéséhez szükséges minimális energiaszolgáltatással. Spanyolországban az Országos Statisztikai Intézet (INE) jelentése szerint a családok 11%-a, ami körülbelül 9,4 millió embert jelent, nem tud megfelelő hőmérsékletet fenntartani télen, míg XNUMX%-uk elmarad a villanyszámla fizetésétől.
Ez a jelenség nemcsak az energiához való hozzáférés hiányával függ össze, hanem az otthonok jellemzőivel is, amelyek közül sok energia szempontjából nem hatékony. Ez azt jelenti, hogy a családoknak nemcsak gazdasági nehézségekkel kell szembenézniük, hanem otthonaik is nagyobb mennyiségű energiát igényelnek a megfelelő hőmérséklet fenntartásához nyáron és télen egyaránt.
Az energiaszegénység egészségre gyakorolt hatásai
Energiaszegénység nemcsak a háztartás gazdaságát érinti, hanem a közvetlen hatása a testi és lelki egészségre. Azok, akik nem tudják megfelelően fűteni otthonukat, fokozottan ki vannak téve a légúti és szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának. Az alacsony otthoni hőmérséklet érszűkületet okozhat, ami növeli a vérnyomást és a pulzusszámot, növelve a szívroham vagy szélütés esélyét.
Emellett a légúti fertőzések is gyakoribbak a hideg otthonokban, mivel ilyen körülmények között legyengül az immunrendszer. A leginkább érintett populáció általában az idősek és a gyermekek, különösen azok, akik már olyan betegségben szenvednek, mint az asztma, tüdőfibrózis vagy krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD). Valójában arról számoltak be, hogy a téli hónapokban a légúti és szív- és érrendszeri megbetegedések száma 20%-kal nő. Mintha ez nem lenne elég, sok ilyen otthon a rossz szigetelés miatt nedvességnek van kitéve, ami penészesedést okoz a falakon, és tovább súlyosbítja a légúti betegségeket.
Az energiaszegénységgel kapcsolatos pszichológiai vonatkozások
Az energiaszegénység is generál a hatalmas pszichés stressz. A bizonytalanság azzal kapcsolatban, hogy ki tudja-e fizetni a következő villanyszámlát, vagy képes lesz-e melegen tartani házát, nagyfokú szorongást és depressziót okoz. A Barcelonai Közegészségügyi Ügynökség tanulmánya szerint az energiaszegénységben élő emberek 10,7%-ánál jelentkeznek a depresszió tünetei, ami több mint kétszerese a depressziós tünetekkel küzdő lakosság átlagának Spanyolországban, ami 4,7%.
Ez a kiszolgáltatott helyzet az emberek társadalmi életére is kihat. Sokan közülük, mivel nem férnek hozzá az alapvető erőforrásokhoz, inkább elszigetelik magukat, ami tovább rontja mentális egészségi állapotukat. Az idős nők, az egyszülős családok és a migránsok az energiaszegénységnek leginkább kitett csoportok. Ezenkívül, mivel gazdaságilag korlátozott, sok háztartás nem tud hozzáférni más alapvető szolgáltatásokhoz, mint például a jó élelmiszerekhez vagy a gyermekeknek szóló tanszerekhez, ami a szegénység és a társadalmi kirekesztés ördögi körét generálja.
Extrém esetek és társadalmi akciók
Ehhez a helyzethez közeli példa Rosa, egy 81 éves nő esete, aki az általa gyújtásra használt gyertya okozta tűzben halt meg. Rosa nem tudta kifizetni a villanyszámlát, és gyertyáktól függött, hogy meggyújtsa otthonát. Sajnos az ilyen típusú tragédiák továbbra is előfordulnak mindaddig, amíg nem tesznek hatékony intézkedéseket az energiaszegénység ellen.
Az olyan szervezetek, mint a Vöröskereszt és a Békeküldöttek elítélték a válságos helyzetet, amelyben családok ezrei élnek. 2020-ban a Vöröskereszt több mint 30.000 4,3 villany-, gáz- és vízszámla kifizetésében segített, több mint XNUMX millió eurót különített el annak megelőzésére, hogy a háztartások ne maradjanak hozzáférés nélkül ezekhez az alapvető szolgáltatásokhoz. A helyzet azonban továbbra is riasztó, különösen télen, amikor jelentősen megnövekszik az energiaszegénységgel összefüggő halálesetek száma.
Intézkedések és megoldások az energiaszegénységre
Az energiaszegénység leküzdésére különféle intézkedéseket hajtottak végre, mint pl elektromos szociális bónusz, amelyet kiszolgáltatott vagy alacsony jövedelmű családoknak ítélnek oda. Ez segít csökkenteni a villanyszámlák költségeit, bár sok szakértő egyetért abban, hogy ez a támogatás nem elegendő. A szociális bónusz nem jut el minden családhoz, és sok rendszertelen helyzetben lévő embert kizárnak ebből a segélyből.
Ezenkívül a nagy villamosenergia-vállalatok, mint például az Endesa és az Iberdrola megállapodásokat írtak alá állami szervekkel és civil szervezetekkel, hogy megakadályozzák, hogy a legkiszolgáltatottabb embereknek a téli hónapokban leálljon az ellátása. Az energiaszegénység azonban továbbra is fennáll, és hosszabb távú cselekvést igényel.
Otthoni rehabilitáció Elengedhetetlen az otthonok energiahatékonyságának javítása, és ezáltal a fűtésre és hűtésre fordított kiadások csökkentése. Becslések szerint Spanyolországban körülbelül kétmillió olyan otthon van, amelyek nem felelnek meg a minimális energiahatékonysági szabványoknak, ami azt jelenti, hogy ezek az épületek több energiát fogyasztanak a megfelelő hőmérséklet fenntartása érdekében. Az energiaszegénység elleni európai hét keretében a becslések szerint több mint 13.000 milliárd euróra lesz szükség csupán ezen épületek helyreállításához. Ez az intézkedés hosszú távon nemcsak az energiaszegénység leküzdéséhez járulna hozzá, hanem a CO2-kibocsátás csökkentéséhez is az energiaigény csökkentésével.
A felé való átmenet felgyorsítása is elengedhetetlen megújuló energiák. A megosztott önfogyasztás és az energiaszuverenitás járható alternatíva, mivel lehetővé teszi a háztartások számára, hogy megújuló forrásokból, például napenergiából állítsák elő saját energiájukat, ami csökkentené az áramszolgáltató cégektől való függőséget és a számlákat.
Strukturális változtatás szükségessége
Az olyan szervezetek, mint a Spanyol Epidemiológiai Társaság, ragaszkodtak ahhoz, hogy az energiaszolgáltatásokat nem áruként kell felfogni, hanem az emberek életének, egészségének és jólétének alapvető jószágaként. Az energiaszegénység nemcsak gazdasági probléma, hanem alapvető emberi jog, amelyet a kormányoknak garantálniuk kell. Amint az elmúlt években bebizonyosodott, a gazdasági, társadalmi és éghajlati válságok csak súlyosbították ezt a helyzetet. Ezért minden meghozott strukturális intézkedésnek arra kell irányulnia, hogy fenntartható és méltányos módon biztosítsák az energiához való egyetemes hozzáférést.
Képzési tervet kell kidolgozni az energiaszegénység eseteinek azonosítására és kezelésére, beleértve az egészségügyi központokat, a szociális szolgáltatásokat és a lakhatási irodákat, hogy együttműködjenek. Csak a közszféra, a társadalmi szervezetek és az energiavállalatok közötti összehangolt fellépések révén leszünk képesek hatékonyan felvenni a harcot az energiaszegénység ellen, és garantálni, hogy minden ember hozzáférjen egy biztonságos és tisztességes otthonhoz.