2030-ig jobb megújulóenergia-célokat kell elérni Ez kulcsfontosságú lépés ahhoz, hogy Európát a hatékony energetikai átmenet felé vezesse. Ezzel összefüggésben Miguel Arias Cañete, az Európai Bizottság éghajlat-politikai biztosa pozitívnak nyilatkozott, hogy az Európai Unió (EU) új, ambiciózusabb célokat javasol a megújuló energiák terén. Arias Cañete azt javasolta, hogy a megújulók aránya Európában 27-ra 35%-ról 2030%-ra emelkedjen az Európai Parlament kérésének megfelelően.
Ez a cél nemcsak kihívást jelent, hanem nagyszerű lehetőséget is kínál az EU Párizsi Megállapodás keretében vállalt nemzetközi kötelezettségeinek teljesítésére. Felvet azonban egy kulcskérdést: életképes-e ez a megújuló energia arányának növelése?
Európa gyorsabban az energiaátmenet során
Az energiaátállásról szóló vita számos szinten halad előre az európai intézményeken belül. A Kongresszusi Klímaváltozási Bizottság megvitatja az éghajlatváltozásból eredő számos problémát, és életképes megoldásokat javasol ezek enyhítésére. Az egyik fő stratégia célja, hogy Európát egy zöldebb jövő felé vezesse, távol a fosszilis tüzelőanyagoktól és megújuló energiával.
Jelenleg az európai cél a 27%-os megújuló energia elérése 2030-ra. Arias Cañete azonban azt javasolta, hogy ezt a kvótát 35%-ra emeljék, ami rendkívül szükséges frissítés az üvegházhatású gázok kibocsátásának jelentős csökkentése érdekében. Ez a növekedés elérhető 47,5%-os kibocsátás-csökkenés 1990-hez képest. E frissítés nélkül 27%-kal 40%-os csökkenés várható.
E célok elérése érdekében megállapodásra és konszenzusra lesz szükség a különböző politikai szereplők között, mind a Parlamentben, mind az Európai Tanácsban, ez a folyamat gyakran összetett. A Cañete-hez hasonló vezetők személyes részvétele azonban kulcsfontosságú annak biztosításában, hogy az Európai Unió elérje ezeket az ambiciózus célokat.
Versenyképesség és energiaátmenet
Az éghajlatváltozás sürgős kezelésének szükségessége mellett az energetikai átállás felgyorsítása is fontos Európa versenyképességének megőrzése a kulcsfontosságú piacokon, mint az elektromos járműveké. Kínában például már 400 elektromos autó modell van a piacon, míg Spanyolországban alig 20.
A tiszta energiára való gyors és összehangolt átállás elősegíti az Unió országai közötti dekarbonizációs politikák egyensúlyát, és megakadályozza, hogy az egyes államok eltérő szabályozásokat hajtsanak végre. Ezenkívül az elektromos járművek helyi gyártásának ösztönzése munkahelyeket teremthet és csökkentheti a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőséget, ami közvetlenül befolyásolja Európa kereskedelmi mérlegét.
A 35%-os cél kihívásai
A nyilvánvaló előnyök ellenére a megújulók arányának 35%-ra növelése számos kihívást jelent. E cél eléréséhez jelentős beruházásokra van szükség az energetikai infrastruktúrába, valamint az európai hálózatok nagyobb összekapcsolhatóságára. Az Európai Bizottság szerint erre is szükség van olyan politikákat valósítson meg, amelyek minimalizálják a költségeket valamint az energiarendszerek rugalmasságának előmozdítása.
A megújuló energiák, mint például a napenergia, a szél és a hidraulika, alapvető szerepe. Elengedhetetlen azonban az energiatároló kapacitás megerősítése és az energiahatékonyság javítása. Ahogy egyre több ország alkalmazza a fejlett technológiákat, és csökkenti a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségét, lehetővé válik a zöldebb energiarendszerre való átállás pénzügyileg életképessé tétele.
A SolarPower Europe lendülete
Ennek megfelelően az Európai Napenergia Munkaadók Szövetsége, SolarPower Europe, kiemelte, hogy a megújuló energia célját 35-ra 2030%-ra kell emelni. A párizsi klímacsúcson Európa elkötelezte magát amellett, hogy a globális hőmérséklet-emelkedést 1,5°C-ra korlátozza. Sokan azonban úgy vélik, hogy a jelenlegi 27%-os cél nem elegendő e cél eléréséhez. Ennek elérése érdekében a napenergia-ipar elkötelezett egy olyan szabályozási keret mellett, amely lehetővé teszi a nagyobb rugalmasságot és az új technológiákhoz való alkalmazkodást.
A napenergia felhasználása jelentősen megnőtt, ami megerősítette Európa vezető szerepét ezen a területen. 2022-ben a megújuló energiák a teljes energiafogyasztás 23%-át tették ki az Európai Unióban, ami jelentős előrelépést jelez
Új szabályozás és napenergia
Az Európai Bizottság egy sor szabályozási reformot is támogat a megújuló energia elterjedésének felgyorsítása érdekében. Az egyik legfontosabb kezdeményezés a EU napenergia-stratégia, amelynek célja 2025-ig megduplázni a napelemes napelemek kapacitását, és 600-ra 2030 GW-ot telepíteni. Ez a stratégia magában foglalja a napelemek nyilvános, kereskedelmi és lakóépületekbe történő telepítésének kötelezettségét.
Ezen túlmenően a napenergia bővítésének egyszerűsítése érdekében a Bizottság javaslatot tett a „megújuló energiaforrásokra vonatkozó speciális hozzáférési zónák” létrehozására, olyan felgyorsított engedélyezési folyamatokkal, amelyek minimalizálják a bürokratikus eljárásokat. Ezek az intézkedések elengedhetetlenek ahhoz, hogy Európa elérje 35%-os megújulóenergia-célját.
Ezzel párhuzamosan innovatív technológiákat fejlesztenek ki, például a megújuló hidrogén előállítására szolgáló elektrolizátorokat, amelyek kulcsszerepet fognak játszani az ipari ágazatokban és az áruszállításban.
Az Európai Bizottság célja ezekkel a szabályozással nemcsak a fosszilis tüzelőanyagoktól való függés csökkentése, hanem a piac egyensúlyának megteremtése és az energiaárak nagyobb hosszú távú stabilitásának elősegítése is.
A megújuló energia és a hagyományosabb rendszerek közötti költségszakadék megszüntetése folyamatos erőfeszítés, és a REPowerEU és az Objective 55 politikája pontosan ezt a folyamatot kívánja felgyorsítani.
Ahogy ezek a technológiák fejlődnek és új szakpolitikákat hajtanak végre, a tagállamoknak nagyobb kötelezettségvállalásokat kell tenniük az átállás gyors és hatékony megvalósítása érdekében. Ezzel az intézkedéscsomaggal 2030-ra Európa a világelső a megújuló energiaforrások terén.
Mindez aláhúzza annak fontosságát, hogy Európa-szerte továbbra is fokozni kell a megújuló energiák iránti elkötelezettséget. Ha ezeket az erőfeszítéseket megszilárdítják, akkor nemcsak az éghajlatváltozás hatásai csökkennek, hanem az EU nagyobb energiafüggetlensége is garantált lesz.