A csótányok jelenléte növekszik, megjelenésük gyakorisága növekszik. Ezt a tényt entomológusok, rovarkutatási szakértők, valamint az ilyen típusú problémák kezelésére szakosodott kártevőirtó cégek is megerősítették. A A hazai csótányok az éghajlatváltozás miatt ellenállóvá válnak a peszticidekkel szemben.
Ha többet szeretne tudni erről a témáról, akkor ez a bejegyzése.
A csótányok számának növekedése
Xavier Bellés, az Evolúciós Biológiai Intézet (CSIC-UPF) professzora, aki 42 éves tapasztalattal rendelkezik a csótányok tanulmányozásában, a klímaváltozás előnyös e rovarok elszaporodásához. Az emelkedő hőmérséklet és a hosszabb időtartam ideális feltételeket biztosít a gyors növekedéshez és a nagyobb szaporodáshoz. A Bellés kifejezetten erre összpontosít a szőke és amerikai csótányok, amelyek a városi területeken a leggyakoribb fajok.
Az Institute of Evolutionary Biology (CSIC-UPF) kutatója szerint a hőmérséklet tovább emelkedésével a csótányok várhatóan gyorsabban szaporodnak majd. A laboratóriumban megfigyelték, hogy 30 Celsius fokos hőmérsékleten ezeknek a rovaroknak a biológiai ciklusa egy hónapig tart, míg 25 Celsius fokon 48 napig. Ez azt jelenti, hogy a magasabb hőmérséklet (amíg nem haladja meg a 40 Celsius fokot) felgyorsítja a csótánylárvák növekedését, lehetővé téve számukra, hogy gyorsabban elérjék a felnőttkort és szaporodjanak.
A felgyorsult életciklus nemcsak a csótányok számának növekedéséhez vezet az adott környezetben, hanem az emberi élőhelyekhez való alkalmazkodásban is előnyt jelent. Gyorsabban fejlődik ki bennük a rovarölő szerekkel szembeni rezisztencia, köszönhetően a genomjukban található megkettőződött géneknek, amelyek rezisztenciát biztosítanak a toxinokkal szemben és segítik a méregtelenítést. Ez a genetikai előny lehetővé teszi, hogy a csótányok metabolizálódjanak, és ellenállóvá váljanak az új szintetikus toxinokkal szemben, mindössze néhány generációnyi expozíció alatt.
Klímaváltozás és csótányok
Mivel az éghajlatváltozás hatására a hőmérséklet emelkedik, a csótányok rövidebb idő alatt gyakrabban szaporodhatnak. Ez lehetővé teszi számukra, hogy elkerüljék a rezisztencia kialakulásához szükséges generációkat, és végül gyorsabban váljanak immunisá a rovarölő szerekkel szemben. A kutató úgy írja le ezt a jelenséget, mint egy folyamatos versenyfutást a folyamatosan erős rovarirtó szereket feltaláló emberek és a csótányok között, amelyek néhány szaporodási ciklus után Módszereket dolgoznak ki e vegyi anyagok metabolizálására.
Emellett kiemeli, hogy e rovarok genetikai összetétele olyan specifikus géneket is feltár, amelyek nagyobb szaglási és tapintási képességeket biztosítanak számukra. Ez az előnyös tulajdonság lehetővé teszi számukra, hogy könnyedén beszivárogjanak lakhelyekbe és olyan helyekre, ahol bőséges élelem és kedvezőbb éghajlati viszonyok uralkodnak, túlszárnyalva a csatornák határait az előre nem látható nyílások kihasználásával. Kiemeli a házi csótányok figyelemre méltó alkalmazkodóképességét, megerősítve, hogy képesek vetekedni az emberekkel otthonaik határain belül.
Hogyan lehet megelőzni?
Az entomológus szerint teljes irtás nem lehetséges, ezért a legjobb megoldásunk, ha együtt élünk velük. Figyelhetjük mozgásukat és azt, hogy mikor kezeljük a fertőzéseket, Használjon nem mérgező módszereket, amelyek biztonságosak az emberek számára, és nem járulnak hozzá a csótányokkal szembeni rezisztenciához.
Ezzel szembenézni hatalmas kihívás, és nincsenek gyors megoldások. Vannak azonban alternatív lehetőségek is, mint például a hormonalapú növekedést gátló anyagok vagy a húgysav rovarölő szerek, amelyek nemcsak hatékonyan küzdenek a probléma ellen, hanem a környezet fenntarthatóságát is előtérbe helyezik. Ahhoz, hogy ezekből az alternatívákból a lehető legtöbbet hozzuk ki, elengedhetetlen, hogy a terület szakértőitől kérjünk útmutatást.
Az Anecpla vezérigazgatója, Jorge Galván is ezt a javaslatot osztja. Kiemeli a csótányok elleni küzdelem átfogó megközelítésének fontosságát, amely magában foglalja egy olyan szakember tapasztalatát, aki képes meghatározni a kiválasztott termék hatékonyságát. A csótányok nemcsak rezisztenciát fejlesztenek ki, hanem bizonyos anyagok iránti ellenszenvet is kialakítanak. Ezáltal a kezdeti vonzerő elveszti vonzerejét, fogyasztáscsökkenést okozva. Ennek eredményeként alternatív anyagokat kell alkalmazni e kártevők sikeres felszámolására.
Mi okozza a csótányok rovarölő szerekkel szembeni rezisztenciáját?
A csótányok, más rovarokhoz hasonlóan, hasonló okokból ellenállnak a rovarölő szereknek. A csótánypopuláció egyes egyedei olyan génekkel rendelkeznek, amelyek immunitást biztosítanak számukra a rovarölő anyagok hatásaival szemben. Következésképpen, ha rovarölő szerek hatásának vannak kitéve, elkerülhetetlen, hogy a rezisztens csótányok életben maradjanak, míg a fogékonyak magas halálozási rátával szembesülnek. Ahogy a rezisztens csótányok belépnek a új szaporodási ciklust, átadják utódaiknak a sebezhetetlenségükért felelős géneket. Következésképpen a rezisztens csótányok populációja folyamatosan növekszik.
A rovarölő szerek hatékonyságát az LC50 néven ismert mérőszámmal mérik, amely számszerűsíti a rovarpopuláció 50%-ának kiirtásához szükséges rovarölő szer mennyiségét. Az utóbbi időben figyelemreméltó tendencia alakult ki, ahol a legtöbb kereskedelemben kapható rovarirtó LC50-értéke folyamatosan nőtt, ami a csótányok kiirtásához szükséges nagyobb mennyiségű rovarirtó szert eredményezett, így sokuk életben marad.
Az ellenállásnak két különböző formája különböztethető meg. Az inszekticidekkel szembeni rezisztencia kétféleképpen nyilvánulhat meg: fiziológiai és viselkedési. Az első, amelyet már megfigyeltünk, bizonyos géneket tartalmaz a csótányokban, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy elkerüljék azokat a mechanizmusokat, amelyek jellemzően rovarölő szerek által kiváltott halálozáshoz vezetnek. Következésképpen, Még akkor is sértetlenek maradnak, ha rovarölő szereknek vannak kitéve. Ez az ellenállás különféle formákat ölthet, például vastagabb kutikula kialakulását, amely megnehezíti a rovarirtó szerek behatolását a véráramba. Ezenkívül az anyagcserét befolyásoló mutációk arra késztethetik a sejteket, hogy káros hatások nélkül gyorsan módosítsák és kiküszöböljék a rovarölő szert.
Bizonyos esetekben előfordulhat, hogy a rovarok nem fejlesztenek ki teljes rezisztenciát a rovarölő szerekkel szemben, hanem ehelyett felszámolása a szokásosnál lényegesen nagyobb adagot igényel. Itt jön képbe a viselkedési ellenállás. Amikor a rovarokat kis mennyiségű rovarölő szernek teszik ki, amely nem elegendő az eltávolításukhoz, képesek lesznek észlelni azt, gyakran szaglás útján, és ezt követően elkerülik azokat a területeket, amelyeket ezzel permeteztek.
Remélem, hogy ezen információk birtokában többet megtudhat arról, hogy a hazai csótányok miért válnak ellenállóvá a növényvédő szerekkel szemben a klímaváltozás miatt.