Ha a CO2-kibocsátás csökkentésére kitűzött célok teljesülnek Jelentős, akár 55%-os villanyszámla csökkenést tapasztalhatunk majd otthonainkban.
Ennek oka, hogy a villamos energia iránti kereslet erőteljes növekedése, amely a dekarbonizációs célok eléréséhez már szükséges villamosítási folyamatból adódóan megadhatja a régóta várt villamosenergia-díjcsökkentést 35-ig 2030%, 55-ig pedig akár 2050%, szerinte Deloitte Monitor jelentés.
Hasonlóképpen, bár a CO2-kibocsátás csökkentésének fő célja a közlekedési ágazat, az otthoni termikus felhasználások Ők is kulcsfontosságúak a folyamatban.
Alberto Amores, a Monitor Deloitte partnere a tanulmány bemutatásakor elmondta:
"Ez nem csak a cégek vagy a közigazgatás kötelessége, a háztartásoknak is hozzá kell járulniuk, hiszen az építőipar (lakás- és szolgáltatás) az ország energiafogyasztásának és kibocsátásának igen jelentős részét teszi ki."
Hogy jobban érthető legyen, egy egyszerű módja annak, hogy elmagyarázzuk egy átlagos normál otthon 40%-kal csökkentheti az energiafogyasztást.
Ennek eszközei közé tartozhat az átfogó rehabilitáció, vagy alternatívaként az elektromos hőszivattyúk alkalmazása, ami az lenne négyszer olcsóbb mint a rehabilitáció.
Jövőbeli forgatókönyvek: Hogyan csökkenthető a CO2-kibocsátás?
A fent idézett jelentés négy különböző forgatókönyvet határoz meg az elkövetkező évekre:
- folytató
- Felvillanyozza a gazdaságot
- Hagyományos redukció
- Magas elektromos hatásfok
A legambiciózusabb és leghatékonyabb forgatókönyv az ún „Magas elektromos hatásfok” amely a gazdaság igen magas villamosításának és az intenzív energiahatékonysági fellépéseknek köszönhetően egyedüliként képes teljesíteni az Európában meghatározott dekarbonizációs célokat.
A „nagy elektromos hatékonyságú” forgatókönyv egyik nagy előnye, hogy bár sokkal nagyobb kezdeti beruházást igényel, mint a „folyamatos” forgatókönyv, hosszú távon jelentős megtakarítást eredményez a fosszilis tüzelőanyag-importban, a becslések szerint kb 380.000 millió euró.
A Deloitte Monitor jelentése kiemeli, hogy a fenntartható forgatókönyvben végrehajtott legmagasabb befektetések ellenére ez lehetséges olcsóbb összköltségben, mint a jelenlegi modell folytatása.
Konkrétan a becslések szerint a „nagy elektromos hatékonyságú” forgatókönyv összesen 510.000 2017 millió eurós beruházást jelent 2050 és 200.000 között, szemben a folyamatos forgatókönyv XNUMX XNUMX millióval.
A CO2 árának hatása a villanyszámlára
A CO2-kibocsátás nemcsak környezeti hatással van, hanem közvetlenül is befolyásolja az elektromos áram árat. Ez a link annak köszönhető az Európai Unió által megállapított szankciókat energiaforrások, például szén, olaj vagy földgáz használatából származó kibocsátáson alapul.
A hagyományos források használata többletköltséggel jár azoknak az országoknak, amelyek továbbra is használják ezeket, mivel jelentős mennyiségű CO2-kibocsátást termelnek. Ez a folyamat többletköltséggel jár, amely a fogyasztói számlán is megjelenik.
Az elmúlt években a meghaladt CO2 tonnánkénti ára ingadozott, elérte 45 euró tonnánként, ami a számla költségét a 15-17 euró egy hónap múlva.
Minél több megújuló energiát használnak fel, annál alacsonyabb a villanyszámla költsége., mivel ezek a források nem ugyanazokat a kibocsátásokat bocsátanak ki, és nem vonatkoznak rájuk ugyanazok a büntetések.
Energiaforrások a CO2-kibocsátás csökkentésére
A CO2-kibocsátás elleni küzdelemben az energiaforrások megválasztása kulcsszerepet játszik. Megújuló források, mint például a nap-, szél- és vízenergia lényegesen kisebb szénlábnyom a fosszilis tüzelőanyagokhoz képest, így sokkal fenntarthatóbb lehetőségek.
- Napenergia: A napelemekkel történő villamosenergia-termelés működése során nem bocsát ki CO2-t, ez az egyik legkörnyezetbarátabb lehetőség.
- Szélenergia: A napenergiához hasonlóan a szélenergia a szél mozgási energiáját elektromos energiává alakítja anélkül, hogy jelentős kibocsátást okozna.
- Hidroelektrikus erő: A vízerőművek a víz energiáját kihasználva termelnek villamos energiát, nagyon alacsony környezetterheléssel és károsanyag-kibocsátással.
- Biomassza: A biomassza szabályozott égetése lehet szénsemleges, mivel a felhasznált anyagok növekedésük során CO2-t nyelnek el.
Az atomenergia területén ugyan nem bocsát ki CO2-t az áramtermelés során, de biztonsági és hulladékgazdálkodási szempontból jelentős kihívások elé állít.
Intézkedések az otthoni kibocsátás csökkentésére
Nem csak a vállalatok és a közigazgatás felelős a CO2-kibocsátás csökkentéséért. Az otthonok is kritikus szerepet játszanak ebben a folyamatban, és mindannyian lépéseket tehetünk az energiahatékonyság javítása és szénlábnyomunk csökkentése érdekében.
A leghatékonyabb intézkedések közül néhány:
- Hatékony készülékek: A régebbi készülékek újabb, hatékonyabb modellekre cseréje jelentősen csökkentheti az energiafogyasztást.
- Hőszigetelés: Az otthoni szigetelés javítása segít fenntartani a beltéri hőmérsékletet kevesebb fűtési vagy légkondicionálási igény mellett, csökkentve a fogyasztást és a károsanyag-kibocsátást.
- LED lámpák használata: Ez a fajta világítás akár 80%-kal kevesebb energiát fogyaszt, mint a hagyományos izzók, és sokkal hosszabb élettartammal rendelkezik.
- Napelemek: A saját fogyasztású napelemek telepítése lehetővé teszi, hogy tiszta, károsanyag-kibocsátásmentes villamos energiát állítson elő, és pozitív hatással legyen a villanyszámlára.
Az elektromos hőszivattyúk és más fejlett hőtechnológiák alkalmazása jelentősen csökkentheti a lakás környezetterhelését is, így sok esetben több mint 40%-kal csökkenthető a fogyasztás.
Emellett a fenntartható mobilitás is fontos szerepet játszik. Lehetőség szerint érdemes a tömegközlekedést vagy az autómegosztást választani, ami nemcsak a károsanyag-kibocsátást csökkenti, hanem a teljes energiaköltségre is pozitív hatással van.
A kis tettek összege nagy változást hozhat, ami egyrészt megtakarítást tesz lehetővé a villanyszámlán, másrészt hozzájárul a CO2-kibocsátás csökkentéséhez.
Figyelembe véve a globális szintű kibocsátáscsökkentés fontosságát, a hazai erőfeszítéseket a nemzetközi energiapolitikák változásaival kombinálják a dekarbonizációs célok elérésének előmozdítása érdekében.
A tiszta és megújuló energia felé való elmozdulás nem csupán tendencia, hanem szükségszerűség a fenntarthatóbb jövő biztosításához.