Az aerotermikus energia az egyik legígéretesebb megoldás a háztartási klímaberendezések világában, köszönhetően energiahatékonyság, fenntarthatóság valamint a fűtési, hűtési és melegvízellátási képesség egyetlen forrásból. Amikor azonban az ilyen típusú rendszereket hideg területekre kell telepíteni, kezdenek felmerülni a kérdések: jól működik-e nagyon alacsony hőmérsékleten? Még mindig hatékony, vagy más rendszerrel kell biztonsági másolatot készíteni róla? A válasz nem ilyen egyszerű, de nagyon egyértelmű, ha elemzi a teljesítményét befolyásoló összes tényezőt.
Ebben a cikkben részletesen megtudhatja, hogyan viselkedik az aerotermikus energia hideg éghajlaton, milyen típusú felszerelésre van szüksége, melyek a leggyakrabban felmerülő problémák, hogyan lehet ezeket megoldani, és hogy ilyen körülmények között valóban megéri-e beruházni az aerotermikus energiába. Ezenkívül megismerheti a valós felhasználói élményeket, a speciális telepítők ajánlásait és Legfontosabb tippek a teljesítmény maximalizálásához akkor is, ha a hőmérő nulla alá mutat.
Mi az aerotermikus energia és hogyan működik?
Az aerotermikus energia olyan technológia, amely felhasználásán alapul hőenergia keletkezik a külső levegőben hőség (télen), hideg (nyáron) és használati melegvíz (ACS) levegő-víz hőszivattyúval. Ez a rendszer még hideg hőmérsékleten is kivonja a hőt a levegőből, és a radiátorokat, a padlófűtést vagy a fan coilokat tápláló vízkörön keresztül továbbítja azt az otthon belsejébe.
Termodinamikai cikluson keresztül működik amely hűtőgázt használ fel a környezet hőjének elnyelésére, majd azt kompresszión és táguláson keresztül a rendszer belsejébe továbbítja. Nagy teljesítményének köszönhetően 3-5-ször több hőt tud termelni, mint amennyi elektromos energiát fogyaszt. Az egyéb hatékony fűtési rendszerek mélyebb megértéséhez tekintse meg ezt a cikket hatékony fűtési rendszerek.
Ezt a hatékonyságot a COP méri (Teljesítményegyüttható), amely azt jelzi, hogy hány hőkilowatttot kapunk minden egyes elfogyasztott elektromos kilowattra. A 4-es COP például azt jelenti, hogy minden kW villamos energia után 4 kW hő keletkezik.
Egy másik nagyon hasonló index a SCOP (szezonális COP), amely figyelembe veszi az egész éves hőmérsékleti ingadozásokat, lehetővé téve a rendszer éves teljesítményének reálisabb értékelését.
Optimális körülmények között egyes levegős hőszivattyúk 500% feletti COP-értéket tudnak elérni..
Hogyan működik az aerotermikus energia hideg éghajlaton?
A kemény télű területeken élők egyik legnagyobb aggodalma az, hogy ez a rendszer hatékony és hasznos marad-e, ha a külső hőmérséklet 0°C vagy akár -10°C vagy -20°C alá süllyed.
A jó hír az, hogy Az aerotermikus energia továbbra is működik nulla alatti hőmérsékleten. Még olyan környezetben is, ahol a hőmérséklet -25°C-ra esik, léteznek olyan eszközök, amelyeket kifejezetten arra terveztek, hogy az áram és a hatékonyság csökkenése nélkül tovább működjenek. Ha többet szeretne megtudni arról, hogyan lehet maximalizálni otthona szigetelését, tekintse meg ezt a cikket környezetbarát szigetelőanyagok.
Ez többnek köszönhetően lehetséges A technológiai fejlődés:
- Inverteres kompresszorok: Lehetővé teszik a teljesítmény beállítását a tényleges hőigénynek megfelelően, javítva az energiahatékonyságot.
- Dinamikus leolvasztás: Az olyan rendszerek, mint a DDC (Dynamic Defrost Cycle) elkerülik a kompresszor szükségtelen leállását, biztosítva a fűtés folyamatosságát.
- Speciális hűtőközegek: Egyes modellek nagyon alacsony forráspontú gázokat használnak, amelyek képesek fagyos környezetben is működni.
- Gőz befecskendezés: Javítja a hűtési ciklus teljesítményét még szélsőséges hőmérsékleten is.
A teljesítmény azonban hatással lehet. a lakás szigetelésétől és az alkalmazott hőkibocsátó rendszertől függően. Például egy rosszul szigetelt vagy hagyományos radiátorral és magas hőigényű otthonban a COP nagyobb mértékben csökken, mint egy hatékony, padlófűtéssel rendelkező otthonban. Fűtési rendszere optimalizálásához fontolja meg a lehetőséget padlófűtés és aerotermikus energia.
A hideg éghajlatú országokban, például Kanadában, az Egyesült Királyságban vagy Németországban végzett különféle helyszíni tanulmányok szerint A levegős hőszivattyú átlagos hatásfoka télen 2,7 COP körül lehet, ami még mindig magasabb, mint a gázkazánoké vagy az elektromos fűtőké.
Az aerotermikus energia hideg területeken is felhasználható, de csak akkor, ha a megfelelő berendezést kiválasztják, hatékony telepítést terveznek, és figyelembe veszik az aktuális klímakörnyezetet. A technológiai fejlődés lehetővé tette, hogy ez a technológia még -20°C alatti hőmérsékleten is érvényes, hatékony és költséghatékony maradjon.. Nem csak a legolcsóbb berendezést kell kiválasztani, hanem a felhasználás, a lakás típusa, a károsanyag-kibocsátó rendszer és a szigetelés alapján a legoptimálisabbat.
