Amikor a CO2-kibocsátás csökkentését kérik, azt állítják, hogy meg kell állítani a éghajlatváltozás, ami igaz, de azt is fontos tudni, hogy ez a gáz nem csak a környezetre, hanem az emberek egészségére is nagy hatással van.
A CO2-szennyezés az emberi egészség romlásának kritikus tényezője. Ahogy ennek a gáznak a koncentrációja a környezetben növekszik, az egészségre gyakorolt negatív hatások észrevehetőbbé válnak, és gyorsabban kezdenek megjelenni. Légzési problémák, szív- és érrendszeri betegségek és krónikus betegségek Közvetlenül összefüggésben állnak a szennyező gáz magas szintjének való hosszan tartó expozícióval.
A CO2-kibocsátás hatása a közegészségügyre
A szén-dioxidot, bár általában kevésbé mérgező gáznak tartják, mint más szennyező anyagokat, mint például a szén-monoxid vagy a kén-dioxid, nagy koncentrációban felhalmozódása esetén káros hatásai vannak. A CO2-kibocsátás és a közegészségügy közötti kapcsolat egyértelmű: Összefügg a légúti és szív- és érrendszeri megbetegedések számának növekedésével, valamint a fertőző betegségekkel szembeni fokozott érzékenységgel.
A magas CO2 szennyezettségű területeken nagyobb valószínűséggel alakulnak ki krónikus légúti betegségek, mint például az asztma és krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD). Emellett a gyermekek és az idősek különösen veszélyeztetettek. Ennek a gáznak a folyamatos kitettsége más, már meglévő állapotokat is súlyosbít, mint például az allergiák és a szívproblémák.
A CO2 és a szív- és érrendszeri betegségek kapcsolata
El termikus stressz amely magas CO2-szinttel és más üvegházhatású gázokkal szennyezett területeken keletkezik, hatással van a szív- és érrendszerre. Az éghajlatváltozás által súlyosbított hőhullámok növelik a szívinfarktus és más szív- és érrendszeri problémák kockázatát, különösen az idősebbek és a már meglévő betegségekben szenvedők körében.
A szélsőséges hőnek való kitettség és a környezetszennyezés tágíthatja az ereket, növelve a pulzusszámot és a szívre nehezedő nyomást. Ez számos problémát vált ki, az agyvérzéstől a szívrohamig. A „hősziget-effektussal” rendelkező városi területeken, ahol a hőmérséklet magasabb a gázok, például a CO2 felhalmozódása miatt, egyre gyakoribbak az ilyen típusú egészségügyi vészhelyzetek.
Légúti betegségek és légszennyezés
Az éghajlatváltozás az emberek légúti problémáit is súlyosbítja. Légszennyezés, ahol a CO2 hozzájárul a kialakulásához troposzférikus és finomszemcsés ózon (PM10), súlyosbítja az asztma és más tüdőbetegségek tüneteit. A pollenmintázatok változásai, valamint a megnövekedett szennyezés fokozza az allergiaszezonok elhúzódását, ami emberek millióinak fokozza a kényelmetlenséget.
Egyre több tanulmány, köztük a WHO által végzett tanulmányok is, közvetlenül kapcsolják össze a CO2-szennyezést a megnövekedett esetekkel krónikus bronchitis és COPD. Azokban a városokban, ahol jelentősen magas a CO2-szint, a súlyos légúti szövődmények miatti kórházi felvételek számának növekedését is megfigyelték.
A környezetszennyezés elleni politikák és intézkedések
A CO2 és más szennyező anyagok pusztító hatása ellenére vannak olyan intézkedések, amelyekkel hatásukat csökkenteni lehet. A tiszta technológiák átvétele az iparban és a közlekedésben kulcsfontosságú a kibocsátás csökkentésében. Sok városban fenntartható mobilitási politikákat hajtanak végre, amelyek magukban foglalják a tömegközlekedés támogatását, valamint a kerékpárok és a nem szennyező közlekedési eszközök infrastruktúrájának létrehozását.
Egy másik döntő tényező az energiahatékonyság javítása. A jobb szigetelés és a megújuló energia felhasználása nemcsak csökkenti a CO2-kibocsátást, hanem csökkenti a lakosság kitettségét is annak egészségkárosító hatásainak.
Stratégiák a CO2 csökkentésére a környezetben
A CO2-kibocsátás csökkentésére irányuló erőfeszítéseknek nem szabad kizárólag az iparra összpontosítaniuk. A közegészségügyi politikák Fontos szerepet játszanak a környezetszennyezés kockázataira való felvilágosításban és a szénlábnyomot csökkentő szokások – például a növényi alapú étrend vagy a tiszta energiaforrások használata – elsajátításában is.
A változás a felé növényi alapú étrend Nemcsak a személyes egészségre gyakorol pozitív hatást, csökkenti a szívbetegségek és a cukorbetegség kockázatát, hanem a környezetre is jótékony hatással van. A növényi eredetű élelmiszerek előállítása kevesebb erőforrást igényel, és kevesebb üvegházhatású gázkibocsátást eredményez, mint a hús és más állati termékek előállítása.
Egyéni szintű intézkedések: mit tehetsz
Mindennapi életünk során hozzájárulhatunk a CO2-kibocsátás csökkentéséhez és egészségünk javításához. Íme néhány egyszerű művelet, amelyet mindannyian megtehetünk:
- Gyümölcsökben, zöldségekben és növényi alapú ételekben gazdag étrendet kell betartani.
- A közlekedéshez használjon tömegközlekedést vagy nem szennyező eszközöket, például kerékpárt.
- Csökkentse az otthoni energiafogyasztást a szigetelés javításával és a megújuló energia felhasználásával.
- Legyen tisztában az általunk vásárolt termékek eredetével és fenntarthatóságával, előnyben részesítve azokat, amelyek alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátással rendelkeznek.
Bár igaz, hogy a CO2-kibocsátás csökkentésének globális feladata óriási, az egyedi intézkedések tömegesen végrehajtva jelentős hatást gyakorolhatnak az éghajlati károk csökkentésére és a közegészségügy javítására.
Röviden, emlékeznünk kell arra, hogy harcolunk éghajlatváltozás és a CO2-kibocsátás csökkentése nem csak a bolygó megmentéséről szól, hanem a mieink védelméről is egészség és javítani a mi életminőség. A mai lépéseink meghatározzák a jövő generációinak egészségi állapotát.
a legjobb oldal