Európa határozottan fellépett az illegális halászat ellen, amely probléma a tengeri ökoszisztémákat és az érintett országok gazdaságát veszélyezteti. Ennek a gyakorlatnak a felszámolásáért folytatott harcában az Európai Unió erőt adott szankciókat történelmi események három országba: Belize, Kambodzsa y Guinea. Ezek a nemzetek nem exportálhatnak halat az EU-ba, és nem engedhetik meg az európai hajóknak, hogy vizeiken tevékenykedjenek.
A rendelet 2008-as végrehajtása óta most először történt ilyen jelentős intézkedés illegális halászat. Brüsszel betartotta figyelmeztetéseit, precedenst teremtve a világ többi része számára a halászati irányítás terén. A globálisan legnagyobb európai piac kezd tudatosítani a hatását fenntarthatóság halászat. Ezek a lépések alátámasztják azt az európai elkötelezettséget, hogy biztosítsák, hogy a hal eljusson a fogyasztókhoz fenntartható, védi a halászközösségek biológiai sokféleségét és gazdaságát.
Belize, Kambodzsa y Guinea, többszöri figyelmeztetés után végre szankcionálták. Az Európai Bizottság azonban nyitva hagyta az intézkedések visszavonásának lehetőségét, ha ezek az országok valódi és tartós erőfeszítéseket tesznek az illegális halászat elleni küzdelem érdekében.
Az illegális halászat hatása a tengeri ökoszisztémákra
Illegális, be nem jelentett és szabályozatlan halászat (IUU) komoly veszélyt jelent a tengeri ökoszisztémákra. A szabályozatlan gyakorlatok különböző fajok túlzott kizsákmányolásához vezetnek, megváltoztatva az ökoszisztémák egyensúlyát. Számos alkalmazott módszer, mint például a fenékvonóhálók használata, érzékeny élőhelyek, például korallzátonyok és tengeri fűágyak pusztulását okozza.
A biodiverzitásra gyakorolt következmények
Az illegális halászat egyik fő következménye a véletlenszerű befogás Veszélyeztetett fajok, mint a cápák, teknősök és tengeri emlősök. Ezek a fajok gyakran véletlenszerű halászat következtében pusztulnak el, ami befolyásolja mind a vizek ökológiai egyensúlyát, mind pedig e kulcsfajok túlélését.
A Greenpeace jelentése szerint a védett fajok befogása mellett sok célfajt is erősen túlhalásznak. Becslések szerint több mint 33% az értékelt halpopulációk túlzott kiaknázása, ami kiegyensúlyozatlan ökoszisztémát eredményez. Az illegális halászat okozta további nyomás súlyosbítja ezt a helyzetet, negatívan érintve a tengeri táplálékláncot.
vonóhálós halászatA túlnyomórészt az illegális halászatban használt technikát az egyik legpusztítóbbnak találták mind az élőhelyekre, mind a tengeri biológiai sokféleségre nézve. Az óceán fenekének lerombolásával ez a módszer egész ökoszisztémákat pusztít el, és hatalmas szén-dioxid-kibocsátást eredményez a tengeri üledékekben.
Mangrove- és korallzátonyokra gyakorolt hatás
Az illegális halászat másik káros hatása a megsemmisítése mangrove y korallzátonyok. A mangrovefák például kulcsfontosságú ökoszisztémák, mivel természetes akadályként szolgálnak a viharokkal szemben, és számos tengeri faj fejlődésének létfontosságú élőhelyei. Becslések szerint legfeljebb a 50% Az elmúlt évtizedekben emberi beavatkozások következtében, beleértve a pusztító halászatot is, a mangrovefa elveszett.
Ezen túlmenően, korallzátonyok, amelyek elengedhetetlenek a tengeri biológiai sokféleséghez, szintén súlyosan érintettek. Az olyan technikákkal végzett illegális halászat, mint a dinamit használata, a zátonyok nagy területeit pusztítja el, és megszünteti az összetett ökoszisztémákat, amelyek helyreállítása évtizedekig tart.
Az illegális halászat társadalmi-gazdasági következményei
A környezetre gyakorolt pusztító hatáson túl az illegális halászatnak komoly társadalmi-gazdasági következményei is vannak, különösen azokban a fejlődő országokban, amelyek fő bevételi és élelmezési forrása a halászat.
Globális gazdasági veszteségek
A FAO szerint az illegális halászat jelentős gazdasági veszteséget okoz. Becslések szerint az éves veszteség összege között volt 11 y 23 1 milliárd dollár. Körül 26 XNUMX millió tonna Évente több halat fognak ki illegálisan, ami mind a globális halpiacot, mind a helyi közösségek élelmezésbiztonságát érinti.
Ezek a tiltott gyakorlatok nemcsak a helyi halászoknak okoznak gazdasági veszteségeket, hanem a fogyasztókat is károsítják, akik gyakran a fenntarthatatlan módszerekkel kifogott halakat vásárolják meg. Sok esetben ezeknek a nemzetközi piacokra kerülő termékeknek a minősége vagy biztonsága nem garantálható.
A helyi halászközösségekre gyakorolt hatás
Az illegális halászat leginkább a tengerparti közösségeket érinti, különösen a fejlődő országokban. A tengeri erőforrások túlzott kiaknázása a halpopulációk csökkenését okozza, ami befolyásolja e helyi populációk önfenntartási képességét hosszú távon. Ez viszont korlátozza a kulcsfontosságú élelmiszerforráshoz való hozzáférést, és közvetlenül befolyásolja megélhetésüket.
Olyan helyeken, mint Nyugat-Afrika és Délkelet-Ázsia, a külföldi ipari halászflották, amelyek közül sokan illegális halászatban vesznek részt, elpusztították a helyi halászati erőforrásokat, fokozva a szegénységet, és a helyi halászokat tiltott tevékenységekbe kényszerítették vagy kivándorlásra kényszerítették.
Túlhalászás és illegális halászat: globális válság
Az illegális halászat jelenlegi helyzete nem érthető meg a probléma kezelése nélkül túlhalászás ami hatással van óceánjainkra. A Greenpeace szerint a 60% halállományát a határig kiaknázzák, és több mint 30% Túlzottan kiaknázzák őket, ami komoly veszélybe sodorja az óceánok fenntarthatóságát.
A túlhalászás és az illegális gyakorlatok több kulcsfontosságú faj összeomlását okozták, köztük a Vörös tonhal az Atlanti-óceánon és a tőkehal az Egyesült Államok északkeleti részén és Kanadában. Továbbá olyan gyakorlatok, mint a horgászat fenékvonóháló Nemcsak a túlhalászáshoz járul hozzá, hanem a tengeri üledékekben felhalmozódott nagy mennyiségű szenet is felszabadítja, ami hozzájárul az éghajlatváltozáshoz.
A helyi közösségek kiszorítása
Az illegális ipari halászat sok esetben kiszorítja a kézműves halászokat. Ezek a gyakorlatok nemcsak a helyi gazdaságot érintik, hanem a társadalmi dinamikát is megváltoztatják, feszültségeket okozva. Azoknak a közösségeknek, amelyek történelmileg a halászati erőforrásoktól függtek, most versenyezniük kell az erőforrásokat kimerítő illegális flottákkal.
Az illegális halászat elleni küzdelem nemzetközi erőfeszítései
A nemzetközi közösség különféle kezdeményezéseket hajtott végre az illegális halászat megállítására. A legfontosabbak közé tartozik a Megállapodás a kikötő szerinti állam intézkedéseiről A FAO célja, hogy megakadályozza, hogy az illegális halászatból származó termékek a nemzetközi értékesítési láncokba kerüljenek.
Regionális és nemzetközi együttműködés
Over 60 országok ratifikálták ezt a megállapodást, és kötelezettséget vállaltak arra, hogy kikötőikben szigorúbb ellenőrzéseket végeznek a halászati tevékenységekben. Ezenkívül a megállapodás ösztönzi a nemzetek közötti együttműködést az illegális tevékenységek nyomon követése, nyomon követése és megállítása érdekében.
Egy másik kulcsfontosságú erőfeszítés a helyi és országos szintű ügynökségek közötti együttműködés az illegális hajók azonosítása és annak megakadályozása érdekében, hogy olyan országokban találjanak menedéket, ahol a törvények lazábbak. A technológia, például a műholdas megfigyelőrendszerek használata lehetővé tette az országok számára, hogy szorosan nyomon kövessék a flotta mozgását, azonosítva a gyanús mintákat.
Fenntartható horgásztanúsítvány
Az olyan országok, mint Chile és Peru tanúsítási kezdeményezéseket fogadtak el annak biztosítására, hogy halászati termékeik megfeleljenek a fenntartható szabályozásnak, például az olyan szervezetek által támogatottaknak, mint a Marine Stewardship Council (MSC). Ezek a tanúsítványok lehetővé teszik a fogyasztók számára, hogy azonosítsák azokat a termékeket, amelyeket legálisan és fenntartható módon fogtak ki.
Európai Unió intézkedései
La Az Európai Unió az illegális halászat elleni küzdelem egyik legkiemelkedőbb szereplője. Fő intézkedései közé tartoznak a fogási tanúsítványok, amelyek garantálják a hal eredetét törvényes és fenntartható. Ennek a tanúsítási eljárásnak az a célja, hogy visszatartsa az illegális halászattól származó termékek kereskedelmét.
Ezenkívül az EU támogatta a létrehozását védett tengeri területek amelyekben szabályozzák vagy teljesen tilos a halászat. Ez nemcsak a veszélyeztetett fajok védelmét szolgálja, hanem ösztönzi a túlhalászás és az illegális halászat által érintett tengeri ökoszisztémák helyreállítását is.
Latin-Amerikában olyan országok, mint Peru és Chile, európai mintára hasonló szabályozást fogadtak el, ezzel igyekezve változtatni az illegális halászat elleni küzdelemben a térségben.
Az Európai Unió elkötelezettsége és erőfeszítése az illegális halászat elleni küzdelem terén jelentős precedenst teremtett világszerte, és rávilágít a nemzetközi együttműködés fontosságára óceánjaink védelmének biztosítása érdekében a jövő generációi számára.