Trump amerikai választási győzelmével számos környezetvédő aggodalmának adott hangot a környezetet érintő döntések miatt. Ezzel a bizonytalansággal szemben azonban egyes országok, mint pl Finnország továbbra is határozott lépéseket tesz egy szebb jövő felé fenntartható és ökológiai. Ezen előrelépések közül Finnország kiemelkedik a szén villamosenergia-termelési célú felhasználásának 2030 előtti tilalmának tanulmányozása. Ez a skandináv nemzet aktívan elkötelezte magát a fosszilis tüzelőanyag felszámolása mellett, míg más országokban, például Spanyolországban a szénégetés jelentősen megnövekedett.
Decemberben a finn kormány nagyra törőt mutatott be energiaszektor nemzeti stratégiai terve. Ez a terv nem csak a szén felszámolását irányozza elő a villamosenergia-termelésben az elkövetkező években, hanem a megújuló energiák támogatását is. Ezen túlmenően a bioüzemanyagok és más tiszta energiaforrások bevezetése révén a fosszilis tüzelőanyagok, például a benzin és a gázolaj használatának jelentős csökkenését tervezik.
Finnország energiastratégiája
Finnország energiatervének célja, hogy az országot a globális energiafenntarthatóság élvonalába helyezze. A parlament előtti prezentáció után, ahol a kormánynak van többsége, Finnország lehet az Az első ország, amely törvényt hozott a szénsavasságról. Ez a javaslat nemcsak a széntüzelésű erőművek bezárására összpontosít, hanem arra is törekszik, hogy az erőműveket a biomassza és egyéb megújuló energiaforrások. Ez egy strukturális változás, ahol a 2050-re kitűzött célok között szerepel a közeli termelés A villamos energia 100%-a megújuló forrásból származik.
Finnország megközelítése is tükrözi vezető szerepét a használatában bioüzemanyagok. A már korábban is az egyik fő biomassza-felhasználónak számító ország Európában igyekszik folytatni az önellátó energiatermelési kapacitás bővítését. Az olyan energiák fejlesztése, mint a nap- és szélenergia, szintén fontos szerepet fog játszani ebben az új energetikai körképben.
Cél 2030-ra és azt követően: Konkrét célkitűzések
A finn terv kulcseleme, hogy 2030-ra az országban elfogyasztott energia legalább 50%-a megújuló forrásból származzon. Emellett Finnország a 2005-ös szinthez képest felére kívánja csökkenteni az olyan fosszilis üzemanyagok használatát, mint a gázolaj és a benzin bioüzemanyagok mint például az etanol, arányát a jelenlegi 13,5%-ról 30%-ra növeli a következő években. Ezt a növekedést olyan támogatások kísérik, amelyek ösztönzik ezen új energiaalternatívák előállítását és felhasználását.
Másrészt Finnország egyértelmű célokat tűzött ki járműparkjával kapcsolatban. A cél az, hogy 2030-ra legalább legyen 250.000 elektromos jármű és mintegy 50.000 XNUMX gázüzemű jármű. Tekintettel arra, hogy a finn járműpark az egyik legrégebbi Európában, ezek a kezdeményezések mind az üvegházhatású gázok kibocsátásának, mind az olajtól való függés csökkentését célozzák.
Globálisan más országok is határozottan elkötelezettek a megújuló energia iránt. Norvégia például továbbra is élen jár az elektromos és megújuló járművek értékesítésében, miközben Franciaország és Kanada is bejelentette a szén, mint energiaforrás fokozatos kivonását. Ebben az összefüggésben Finnország határozottan vezető pozícióban van a fenntarthatóság terén.
A közlekedési ágazatra gyakorolt hatás
A közlekedési ágazat a finn terv által érintett egyik fő terület. A 250.000-ra tervezett közel 2030 11,7 elektromos autóval a kormány hatalmas infrastrukturális beruházásokat jelentett be, mint például a töltőállomások és a járműpark megújítása segélyek és támogatások révén. Finnország jelenleg az egyik legrégebbi járműflottával rendelkezik Európában, átlagosan XNUMX éves járművönként.
A közlekedés villamosítása kulcsfontosságú az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésében az országban. A bioüzemanyagok népszerűsítésével párhuzamosan Finnország biztosítja, hogy energiapolitikája az ipari és a közlekedési szektorra egyaránt kiterjedjen.
Nemzetközi erőfeszítések: Finnország és regionális vezetése
Finnország nincs egyedül a széntől és más szennyező energiaforrásoktól való függőség csökkentésére tett erőfeszítéseivel. Európában olyan országok, mint Franciaország, Kanada és Norvégia Hasonló intézkedéseket már végrehajtottak. Franciaország például 2023-ra az összes széngyár bezárását tűzte ki célul, míg Kanada azt tűzte ki célul, hogy 2030-ra fokozatosan megszünteti a szén üzemét.
Finnországot az különbözteti meg ezektől az országoktól, hogy egy kötelező erejű törvénnyel véglegesen betiltják a szenet. Így nemcsak a kibocsátások csökkennek, hanem a tiszta technológiák fejlesztése is felgyorsul, és előmozdítják az innovációt az olyan energiákban, mint a villamos energia. biomassza és bioüzemanyagok. Ezzel Finnország élen jár a fenntarthatóbb jövő felé vezető átmenetben, precedenst teremtve világszerte.
Finnország és a klímaváltozás: sikertörténet
Finnországnak a szén 2030-ig történő fokozatos megszüntetésére irányuló törekvése különösen fontos a jelenlegi helyzetben. Míg más országok lassabban haladnak, Finnország elkötelezte magát a szén fokozatos megszüntetése mellett, a fenntarthatóságra irányuló átfogó stratégia részeként. A ma is szénnel működő erőműveknek fokozatosan alkalmazkodniuk kell az alternatív forrásokhoz, elsősorban a szénhez. biomassza.
Az ország a szénlábnyom csökkentésére más ágazatok mellett is döntött, mint pl autóipar és tömegközlekedés. Ezek az intézkedések, valamint a bioenergia és a napenergia terén elért fejlemények, Finnországot azon országok közé sorolják, amelyek a legnagyobb előrelépést teszik a Párizsi Megállapodás célkitűzései felé.
Finnország még nagy kihívások előtt is áll, különösen az infrastruktúra adaptációja és az energiaforrások kezelése terén, hogy az éghajlatváltozás elleni küzdelem globális mércéjévé váljon. Példájukat minden olyan országnak követnie kell, amely csökkenteni kívánja a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségét.
A finn kormány proaktív hozzáállása, ambiciózus energetikai céljai és egyértelmű elkötelezettsége a megújuló energiaforrások használata mellett meghatározza a fenntarthatóságon alapuló jövőbeli energiafüggetlenség ütemét.
Norvégia csak vízerőművel működhetett. Vagy biomasszával.