Indonézia, a világ legnagyobb szigetvilága, a történelem során óriási gazdagságáról ismert természeti erőforrások. Az ásványoktól a tengeri fajokig ez az ország egyedülálló biológiai sokféleséget és olyan erőforrásokat kínál, amelyeket évszázadok óta kiaknáztak. Ez a gazdagság azonban egy sor kihívást is generált az ország számára, mind a fenntarthatóság, mind a szabályozás tekintetében.
Múlt vasárnap, január 12-én, mindössze egy órával a tiltó törvény hatálybalépése előtt nyers ásványok exportja, az indonéz kormány új rendeletet adott ki a moratórium módosítására. Ezzel a szabályozási változtatással a kormány megpróbálta egyensúlyba hozni a nagyvállalatok érdekeit bányavállalatok és a helyi gazdaság.
A geopolitikai kontextus Indonézia gyorsan változott az elmúlt években. 2009 óta az ország olyan törvényeket fogadott el, amelyek előírják a bányászati vállalatoknak, hogy az ásványokat a helyi létesítményekben finomítsák, mielőtt exportálnák azokat. Ennek célja a nemzetgazdaság javítása volt, különösen azokon a területeken, ahol a lakosság közel fele kevesebb mint napi két dollárból él. A kormány azt remélte, hogy ez a politika hozzájárul az export hozzáadott értékének növeléséhez és a hazai gazdasági növekedés elősegítéséhez.
Indonézia természeti erőforrásainak jelentősége
Indonézia a világ leggazdagabb országai közé tartozik természeti erőforrások. A olaj és földgáz Ezek az indonéz gazdaság kulcsfontosságú alkotóelemei, mivel az ország a világon a 14. helyen áll a földgáztermelésben. Emellett nagy exportőre is szén és réz, amely a világ legnagyobb termikus szén exportőre. A tartalékok arany y nikkel Indonézia jelentős globális helyezéseket ért el, nagyrészt bányáiknak köszönhetően, mint pl füves domb, a világ egyik legnagyobb réz- és aranybányája. Szintén fontos kiemelni a erdei erőforrások, amely az ország szárazföldi területének csaknem 50%-át fedi le, és Indonéziát a hetedik helyen áll a világon az erdőterületek tekintetében.
Indonézia biológiai sokfélesége a másik kulcsfontosságú pontja. Madarak, halak, hüllők és emlősök ezreinek ad otthont. Az indonéz esőerdők olyan ikonikus fajoknak adnak otthont, mint a orangután és komodói sárkány, miközben tengerei lenyűgöző víz alatti világot nyitnak meg, tele korallokkal és a bolygónkon egyedülálló halakkal.
Ásványok és szerepük a gazdasági növekedésben
A bányászati ágazat volt Indonézia gazdasági növekedésének egyik fő motorja. Azonban a protekcionista politika A finomítatlan ásványok exportját korlátozó országos törvények miatt számos bányavállalat alakította át működését az új előírásoknak megfelelően. Ezek a szabályozások arra törekedtek, hogy az ásványokat helyben dolgozzák fel, növelve a hozzáadott értéket, és ezáltal hozzájárulva a munkahelyteremtéshez és a helyi gazdaságfejlesztéshez.
Indonézia a legnagyobb termelő nikkel a világban. Az ország a becslések szerint több mint 21 millió tonna nikkelt tárol, és ennek nagy része Sulawesi és Halmahera szigetén található. Hasonlóképpen, Indonézia a fő termelő szén, több mint 37 milliárd tonnára becsült készletekkel. Ezek a készletek nemcsak energiaiparát látják el, hanem más fejlett és fejlődő országokba is exportálják.
El arany Kiemelkedő szerepet játszik az ország gazdaságában is, ahol a Pápua tartományban található Grasberg bánya a bolygó egyik legnagyobb arany- és rézkészlete. Kiaknázása történelmileg a gazdasági egyensúly pillére volt, bár a helyi közösségekkel és a környezetvédőkkel is feszültséget szült.
A szénhidrogén ipar
El olaj és földgáz Más kulcsfontosságú erőforrások, amelyek Indonéziát a világ fő exportőrei közé sorolják. 2021-ben Indonézia több mint 650,000 XNUMX hordó olajat termelt naponta, és a világ egyik legnagyobb cseppfolyósított földgáz (LNG) termelője volt.
Az évek során az ország jelentős összegeket fektetett be infrastruktúra szénhidrogének kitermelésével és feldolgozásával kapcsolatos. A fosszilis tüzelőanyagoktól való függés azonban környezeti aggályokat vet fel, ami arra késztette Indonéziát, hogy törekedjen energiaösszetételének diverzifikálására. megújuló energiák.
Víz- és erdőkészletek
Indonézia is fontos vízkészlet. Hatalmas tó- és folyóhálózata a lakosság nagy részét ellátja, míg a trópusi esőzések miatt talaja rendkívül termékeny. Indonéziában az átlagos évi csapadékmennyiség meghaladja a 2,700 mm-t, így a világ egyik legtöbb csapadékot hulló nemzete, ami nagyban hozzájárul a mezőgazdasághoz és a biológiai sokféleséghez.
Hasonlóképpen, Indonézia kiterjedt erdei erőforrások. Trópusi erdei több mint 3,000 ismert állatfajnak és mintegy 29,000 XNUMX növényfajnak adnak otthont. Az erdőirtás és a pálmaolajipar bővülése azonban folyamatosan fenyegeti az ország biológiai sokféleségét. Ezért a kormány moratóriumi politikát vezetett be az illegális fakitermelés megállítása és az ökoszisztémák megőrzése érdekében.
Környezeti hatás és fenntarthatóság
Az erőforrások ellenőrizetlen kiaknázásából adódó egyik legnegatívabb hatás a környezeti hatás. Indonézia jelenleg a hatodik legnagyobb üvegházhatású gázok kibocsátója világszerte, és ebben a folyamatban az erdőirtás jelentős szerepet játszott. A szénben gazdag tőzeglápok Indonézia erdőit pedig elpusztította a mezőgazdasági és erdészeti terjeszkedés, amely helyzet súlyosan érintette a biológiai sokféleséget és az ezektől a természeti erőforrásoktól függő emberek millióinak életminőségét.
Válaszul az indonéz kormány lépéseket tett e hatások minimalizálására, például meghosszabbította az új bányászati és erdészeti engedélyekre vonatkozó moratóriumot. Továbbá az ország kötelezettséget vállalt a keretein belül a Párizsi megállapodás, hogy 29-ra 2030%-kal csökkentse kibocsátását.
A harc természeti erőforrások védelme és a szénlábnyom csökkentése prioritás volt az elmúlt években, bár még mindig sok kihívást kell leküzdeni. A környezetvédelmi szabályozás Meg kell erősíteni a helyi közösségek védelme és a nemzetközi kötelezettségvállalások közép- és hosszú távú teljesítése érdekében.
Indonézia társadalmi-gazdasági és környezeti válaszút előtt áll. Egyrészt a természeti erőforrásoktól való függősége volt gazdaságának mozgatórugója, másrészt ezt jelentős társadalmi-környezeti kihívások kísérték. Indonézia jövője nagymértékben függ attól, hogy képes-e egyensúlyba hozni a gazdasági fejlődést a fenntarthatósággal és a társadalmi igazságossággal, miközben megvédi felbecsülhetetlen értékű természeti gazdagságát.