Izland ássa a a bolygó legmélyebb geotermikus kútja egy vulkán szívében. Ez a projekt a megújuló energia előnyeit kívánja kihasználni a 5 km mélység. A fúrást a reykjanes-félsziget, ahol egy 700 éve inaktív vulkán áll a kizsákmányolás epicentrumában.
Az IDDP projekt: technológiai innovációk
El Izlandi mélyfúrási projekt (IDDP), a Statoillal együttműködve innovatív megközelítést keres a geotermikus energia hatékonyságának növelésére. Ennek a kútnak a sajátossága a kombinációban rejlik extrém nyomás y magas hőmérsékletek. A projekt felelősei abban reménykednek, hogy az 500 Celsius-fok elérésekor az úgynevezett "szuperkritikus füst«, gőz és víz keveréke, amely növelné a termelt energia kapacitását.
Ásgeir Margeirsson, a HS Orka vezérigazgatója szerint a cél az, hogy ezt a jelenséget kihasználva akár 50 MW villamos energia kútra vetítve, így tízszeresére szorozva a termelést a többi hagyományos, 2,5 kilométer mély, mintegy 5 MW termelésére képes geotermikus kúthoz képest.
A fúrás kihívása vulkáni környezetben
A projekt egyik legfontosabb kihívása a rendkívül instabil vulkáni környezetben végzett fúrás. Egy korábbi, hat évvel ezelőtti kísérlet 2,1 kilométerrel arrébb találta el a magmát, aminek következtében a fúróberendezés megsemmisült. Ezek az extrém körülmények rendkívül bonyolulttá és veszélyessé teszik a magma közelében végzett fúrást.
Ásgeir Margeirsson a sajtónak adott nyilatkozatában kiemelte ezt nincs garancia a sikerre a felszín alatti kiszámíthatatlansága miatt azokban a mélységekben. A kockázatok ellenére az érintett tudósok úgy vélik, hogy lehetséges megfelelni a kihívásoknak.
Energia és környezeti hatás
Izland már vitathatatlanul vezető szerepet tölt be a geotermikus energia felhasználásában. Körülbelül a Az áram 26% -a ezekből a forrásokból származik. 2013-ban a beépített teljesítmény elérte a 665 MW-ot, összesen 5.245 GWh villamos energiát termelve. A tudósok azonban remélik, hogy az új kutak nemcsak ezt a teljesítményt optimalizálják, hanem sokkal több kút kiaknázásának szükségességét csökkenti, ezáltal minimalizálva a környezeti hatást.
A geotermikus hasznosítás, annak ellenére, hogy megújuló alternatívának tartják, nem mentes a kritika alól. A Greenpeace például figyelmeztetett egyes kutak CO2- és kénkibocsátására. Az izlandi szakértők azonban biztosítják, hogy ezek a kibocsátások minimálisak a fosszilis forrásokhoz képest, és a gázok kezelésére szolgáló technológiák gyorsan fejlődnek.
Nemzetközi együttműködések és a geotermikus energia jövője
Izland nincs egyedül a szuperkritikus geotermikus energia keresésében. Olyan országok, mint Kenia, Japán e Indonézia Ebbe a technológiába fektetnek be, hogy kihasználják a Föld kimeríthetetlen hőjét. Izland esetében várható, hogy a reykjanesi mező kiaknázása nemcsak 370.000 XNUMX lakosú lakosságának villamos energiával való ellátásához járulhat hozzá, hanem olyan országokba is exportálhatja azt, mint pl. Egyesült Királyság, amellyel víz alatti kábelen keresztül lehetett csatlakoztatni.
Valójában Albert Albertsson mérnök szerint 30-35 hagyományos kútra lenne szükség egy olyan város ellátásához, mint Reykjavík. csak három-öt szuperkritikus kút lenne elég hogy fedezze azokat az energiaszükségleteket.
A szuperkritikus kutak lehetőségei
Ennek a projektnek az egyik legcsodálatosabb jellemzője a használata szuperkritikus gőz. Ez az anyag állapota, amely nem folyékony és nem gáz, akkor jön létre, amikor a víz és a magma eléri a kritikus pontot a földkéregben. Ez a gőz képes akár tízszer több energiát mint a hagyományos geotermikus gőz, amely forradalmasíthatja a geotermikus energiatermelést szerte a világon.
La magma ütközése vízzel A tengerben a magas nyomás és hőmérséklet miatt ez a szuperkritikus gőz keletkezik, amelynek energiatermelő képessége szinte korlátlan. Ha az IDDP projektnek sikerül bebizonyítania, hogy ez a gőz fenntarthatóan felhasználható, Izland a tiszta energia használatának új korszakának élcsapatává válhat.
Mi következik az izlandi geotermikus projekttel kapcsolatban?
A következő hét évben az IDDP tervei között szerepel fúrjon és teszteljen több kutat szuperkritikus területeken. A cél nem csak az energiatermelés növelése, hanem a függőség csökkentése is fosszilis tüzelőanyagok. Hosszú távon az iparág azt reméli, hogy ez a technológia kevesebb, de nagyobb kapacitású kút fúrását teszi lehetővé, így a környezetterhelés minimális.
Az ilyen jellegű fejlesztések nemcsak Izland, hanem a nemzetközi közösség számára is döntőek lesznek. Szakértők szerint ez a technológia más, hasonló geotermikus adottságokkal rendelkező országokban is megismételhető, kulcsfontosságú elemmé válva a projekt keretein belül. Párizsi megállapodás az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése érdekében.
Izland már többször bebizonyította, hogy egyedülálló természeti laboratórium lehet mind a geotermikus kutatás, mind az új technológiák fejlesztése szempontjából. Ez a projekt azt ígéri, hogy nemcsak fenntartható módon hasznosítja az ország vulkáni erőforrásait, hanem előmozdítja korunk egyik legsürgetőbb kérdésének tudományos kutatását is: az átállást megújuló energiák.