Kína nem hagyja abba az innovációt és az energiaszektorban elért legújabb vívmányai mindig meglepnek. Bár ez az ázsiai óriás évek óta erősen fogad a megújuló energiákra, legutóbbi eredményei a gáz- és szélturbinák terén felkeltették a globális figyelmet. Ezen újítások közül kiemelkedik a 300 MW-os gázturbina és egy gigantikus, 26 MW-os tengeri szélturbinát, mindkettőt az ország energiakapacitásának és hatékonyságának növelésére tervezték.
Egyrészt a China United Gas Turbine Technology Co. által kifejlesztett nehézgázturbina, mint pl. az egyik legfontosabb eredmény a földgáz területén. Ez a technológia, amely mind a polgári, mind a katonai szektort lefedi, sikeresen átment egy kulcsfontosságú bekapcsolási teszten, és az is óránként 450.000 XNUMX kilowatt termelésére készültek, ami egy nyolcadának felel meg egy olyan város fogyasztásának, mint Peking. Mindezt pedig rekordidő alatt sikerült elérni, mert Kína néhány év alatt csökkentette a technológiai lemaradást a Nyugattal szemben.
300 MW-os gázturbina: monumentális teljesítmény
Az F-osztályú gázturbina fejlesztése nem volt egyszerű feladat. Ezt a több mint 50.000 XNUMX alkatrészből álló gépet extrém körülmények között történő működésre tervezték, akár a hőmérsékletet is elérheti. 1.400 Celsius fok. Nagyon nagy ellenállási és hatékonysági kapacitásának köszönhetően a megújuló energiaforrásokkal kombinált ciklusban tud működni, amivel a hagyományos hőerőműveknél jóval magasabb, 55%-os hatásfokot érhet el.
És nem csak ezt, A turbina várhatóan a katonai szférában is döntő szerepet játszik majd. Könnyű és hatékonyabb, mint a hagyományos dízelturbinák, alkalmazása kiterjed a kínai hadihajók modernizálására is. Ezzel az előrelépéssel Kína közvetlenül versenyezni kíván más hatalmakkal, például az Egyesült Államokkal és az Egyesült Királysággal a haditechnika terén.
Ez a siker nem az improvizáció eredménye, hanem az több mint nyolc éves kutatás és fejlesztés2012-ben indult közös erőfeszítés, amely a 2024-es sikeres begyújtásban csúcsosodott ki. Ez a mérföldkő a kínai energiaipar előtte és utána, amely továbbra is ugrásszerűen fejlődik.
26 MW-os szélturbina: A legnagyobb a világon
Egy másik nagy technológiai ugrás származik a tengeri szélenergia-ágazat. Kína építette a a világ legnagyobb és legerősebb szélturbinája, 26 MW teljesítménnyel. Ezt a lenyűgöző infrastruktúrát, amelyet a Dongfang Electric gyárt, úgy tervezték, hogy ellenálljon akár 10 m/s-os szélnek, és képes generálni. 100 GWh tiszta energia évente55.000 XNUMX otthon ellátására elegendő.
Ennek a gigantikus turbinának a A rotor átmérője 310 méter, amely tíz futballpályánál nagyobb területet fed le. Felépítése erre van optimalizálva ellenállni a tájfunoknak, így tökéletes a szélsőséges időjárási eseményeknek kitett tengerparti területeken történő telepítéshez. Ennek a hatékonyságnak köszönhetően a turbina várhatóan jelentősen hozzájárul a globális kibocsátáscsökkentési célok eléréséhez, évente több mint 80.000 XNUMX tonna szén-dioxid eltávolításával.
Ennek a turbinának a teljesítménye csökkenti a nagy mennyiségű energia előállításához szükséges egységek számát is, ami költségeket takaríthat meg és csökkenti a telepítés környezetterhelését. Wang Jun, a Dongfang Electric vezérigazgató-helyettese szerint ez a projekt lehetővé tette leküzdeni az idegen összetevőktől való függést, amely kulcsfontosságú előrelépést jelent az egész iparág számára.
Hajtson a szénsemlegesség felé
Kína, amely néhány évtizeddel ezelőttig erősen függött a fosszilis tüzelőanyagoktól, most az energiatechnológiák élvonalába tartozik. És ennek az impulzusnak a kulcsa abban rejlik erőssége a megújuló szektorban, ahol kimutatta, hogy a tengeri szélenergia az egyik legjobb tét a globális energiaátálláshoz. Nem hiába, az ázsiai ország nemcsak a turbinák gyártásában, hanem a szélerőművek és az erőművek telepítésében is dominál.
Az olyan nagy szélturbinák fejlesztése, mint a 26 MW-os, az átmenet része tisztább és fenntarthatóbb energia. Valójában mind a tengeri szélenergia, mind a földgáztechnológiák fejlődése alapvető fontosságú a szennyező forrásoktól, például széntől vagy olajtól való függés csökkentésében.
Ily módon Kína nemcsak vezető szerepet tölt be az éghajlatváltozás elleni küzdelemben, hanem olyan rivális is, akit figyelembe kell venni a nagy teljesítményű, alacsony CO2-kibocsátású technológia gyártása során.
Ezekkel az előrelépésekkel minden arra utal, hogy Kína továbbra is az lesz kulcsszereplő az energiapiacon, és esetleg egy tisztább és hatékonyabb jövő felé vezető versenyt.