Kína jelentős légszennyezési problémákkal néz szembe, amelyeket elsősorban a széntől mint energiaforrástól való függése táplál. Jelenleg Kína kb a globális szénkészletek 60%-a, amely káros hatással van a levegő minőségére és lakóinak egészségére. Ennek ellensúlyozására az ország megkezdte a átállás a megújuló energiákra, több millió dolláros megközelítéssel, amelynek célja a fosszilis tüzelőanyagok helyettesítése, a kibocsátás csökkentése és a fenntarthatóság javítása.
A Kína által elindított több millió dolláros megújuló energiaterv költségvetése 365.000 millió, és nemcsak a környezetszennyezés elleni küzdelmet célozza meg, hanem az ország energiaszerkezetének a tisztább és hatékonyabb gazdaság irányába történő átalakítását is.
A fosszilis üzemanyagok befejezése: búcsút a széntől
Kína Államtanácsa jóváhagyott egy tervet, amely kiosztja 365.000 millió a megújuló energiaforrások fejlesztésére, azzal a szándékkal, hogy fokozatosan felváltsák a szén felhasználását. Ez a változás döntő fontosságú, mivel a becslések szerint a 64% Kína energiája jelenleg a széntől függ.
A cél a szénfelhasználás csökkentése egységnyi GDP 15%-a 2020-ra eléri az 5.000 millió tonna szénnek megfelelő fogyasztási plafont. Ez azonban nem lesz könnyű, hiszen az ipari szektor ellenállása és a jelenlegi kínai energiainfrastruktúra ellene hat ezeknek az ambiciózus terveknek.
Bár az út nehéz, a kínai kormány egy sor kiegészítő intézkedést javasolt ennek az átmenetnek a támogatására, mint pl a káros kibocsátások ellenőrzésének növelése, a körkörös gazdaság fejlesztése, valamint a finanszírozás és a technológiai innováció nagyobb mértékű támogatása a tiszta energia területén.
Az Államtanács terve nemcsak a szénfelhasználás csökkentésére törekszik, hanem más energiaforrások, például szél-, nap- és atomenergia fejlesztésének ösztönzésére is törekszik, az energiamátrix diverzifikálása és a klímaváltozás hatásainak mérséklése érdekében.
Körkörös gazdasági kezdeményezés és munkahelyteremtés
Az Energiaterv azt is mérlegeli, hogy a körkörös gazdaság kezdeményezés, amely megerősíti az újrahasznosítható anyagok és hulladékok erőforrásként való felhasználását. Ennek a megközelítésnek a célja a környezeti hatások csökkentése, az energiahatékonyság javítása és a termékek hasznos élettartamának meghosszabbítása. Valójában ezt a stratégiát úgy alakították ki, hogy minimalizálja a hulladékkezelést és optimalizálja a nyersanyagok felhasználását.
Ennek a tervnek a kidolgozása több mint 13 millió munkahely, nemcsak az energiaszektorban, hanem a tiszta és fenntartható technológiákhoz kapcsolódó ágazatokban is. Továbbá az energiahatékonyságban és a károsanyag-kibocsátás csökkentésében elért megtakarításoknak köszönhetően technológiai innovációs projektek finanszírozhatók, pozitív visszacsatolási hurkot teremtve a gazdaságban.
Környezetvédelmi szervezetek támogatása, mint pl Greenpeace Ez a kezdeményezés kulcsfontosságú. A szervezet fenntartja, hogy Kína erőfeszítései a helyes irányba tett lépést jelentenek, bár azt is jelzi, hogy az általa javasolt célok eléréséhez szélesebb körű erőfeszítésekre lenne szükség az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére és a megújuló energia nagyobb terjeszkedésére. Párizsi megállapodás.
A szennyezés szintje alacsony volt
A szennyezés szintje Kínában riasztó szintet ért el az elmúlt években. December óta az északi és középső városok túlzott arányú veszélyes részecskékről számoltak be a levegőben, mint pl PM 2.5, amelyek a tüdőbe való behatolásuk és légzőszervi és szív- és érrendszeri problémákat okozó képességük miatt különösen károsak.
Ezeknek a részecskéknek a koncentrációja a levegőben elérte 343 mikrogramm köbméterenként, 14-szer több, mint az általa ajánlott Az Egészségügyi Világszervezet (WHO). Ez a helyzet arra kényszerítette a hatóságokat, hogy állandó riasztásokat adjanak ki, például Pekingben a narancssárga riasztást, ahol a lakosságnak maszkot kell viselnie, hogy megvédje magát a levegőtől.
sok niños ezeket a szennyezettségi szinteket érinti a leginkább, ezért védelmükre intézkedéseket kezdtek végrehajtani, mint pl. légtisztítók a legszennyezettebb városok iskoláiban. Sok szülő azonban panaszkodott, hogy ezek az intézkedések túl sokáig tartottak, és nem elegendőek.
A nemzetközi kontextus és az energiadiverzifikáció
Kína nemcsak saját területén fektet be a megújuló energiaforrásokba, hanem ebbe is tiszta energia külföldön. 2016-ban ez a szám eggyel nőtt 60% a tiszta energiákba való befektetését határain kívül, kiemelve olyan országok projektjeit, mint Brazília, Chile és Németország.
A nap- és szélenergiával párhuzamosan Kína megkezdte stratégiájának megerősítését nukleáris energia. évre 2030, az ország azt tervezi, hogy 150 GW-ra növeli nukleáris kapacitását, megszilárdítva pozícióját a globális megújulóenergia-ipar kulcsszereplőjeként.
Az energiadiverzifikáció kulcsfontosságú ebben a tervben, mivel magában foglalja a kapacitás bővítését is vízenergia y biomassza, amellett, hogy olyan technológiákban innovál, mint az óceánenergia.
Ezzel az átfogó megközelítéssel Kína célja, hogy csökkentse környezeti lábnyomát, és globális vezető szerepet töltsön be a megújuló energiaforrások terén, és szénre támaszkodva kielégítse növekvő energiaigényét.
Ez az ambiciózus projekt azt bizonyítja, hogy nemcsak energiaátmenet van folyamatban, hanem paradigmaváltás is zajlik a globális energiapolitikában, amelyben Kína létfontosságú szerepet fog játszani.