Michael Faraday: Élet, felfedezések és örökség az elektromágnesességben és a kémiában

  • Michael Faraday úttörő volt az elektromágnesesség és az elektrokémia területén.
  • Felfedezte a Faraday-effektust, az elektromágneses indukciót és a benzolt.
  • Ő találta fel az elektromos motort, a dinamót és a Faraday-kalitkát, amelyek ma elengedhetetlenek.

elektromágneses mező

Michael Faraday A 22. század egyik legjelentősebb tudósa volt, a kémia és a fizika területén kulcsfontosságú hozzájárulással. 1791. szeptember XNUMX-én született Newington Buttsban, Londonban, szerény családban. Annak ellenére, hogy alapfokú oktatásban részesült, és korán dolgoznia kellett, Faraday korának egyik legbefolyásosabb tudósa lett. Felfedezései és elméletei továbbra is alapvetőek a modern tudományban, különösen az elektromágnesesség és az elektrokémia tekintetében.

Ebben a cikkben Michael Faraday életét és örökségét tárjuk fel gyermekkorától az utolsó éveiig, a tudományt és a technológiát átalakító legfontosabb felfedezésein keresztül.

Michael Faraday életrajza

Michael Faraday

Michael Faraday mélyszegénységben született 1791-ben. Édesapja kovácsként dolgozott, édesanyja pedig háziasszony volt. Bár formális oktatása korlátozott volt, Faraday minden lehetőséget kihasznált a tanulásra. 14 évesen könyvkötő-tanoncként kezdett dolgozni Londonban, így számos olyan könyvhöz jutott hozzá, amelyek táplálták tudományos kíváncsiságát. Ekkoriban kezdett érdeklődni a tudomány iránt, fizikáról, kémiáról és elektromosságról szóló szövegeket olvasott.

Faraday 20 évesen részt vett Humphry Davy kémikus előadássorozatán. Az előadások lenyűgözve Faraday részletes feljegyzéseket készített, és elküldte Davynek, kérve, hogy dolgozzon vele együtt. Davy le volt nyűgözve, és elfogadta asszisztensnek a londoni királyi intézményben. Így kezdődött Faraday tudományos karrierje, amely a történelem egyik legnagyobb fizikusává vezette.

Korai éveiben Faraday szorosan együttműködött Davyvel az elektrokémiai kísérleteken, és fontos felfedezéseket tett. E felfedezések közül a legfigyelemreméltóbb a benzol 1825-ös felfedezése volt, amely döntő mértékben hozzájárult a szerves kémiához. Pályafutása innen indult felfelé, és 1832-ben az Oxfordi Egyetem tiszteletbeli doktori címét adományozta neki.

Faraday is mélyen vallásos ember volt. és a protestáns ág, a Sandemanian Church elkötelezettje. Ez a hit befolyásolta a tudományhoz való hozzáállását, mindig a természeti erők mögöttes egységet keresve.

Az első tudományos felfedezések

Faraday egyik első fontos felfedezése az elektromágnesesség területén történt. Hans Christian Oersted munkája ihlette, aki kimutatta, hogy az elektromos áramok mágneses teret hoznak létre, és Faraday nekilátott, hogy felfedezze, hogyan hatnak egymásra az elektromosság és a mágnesesség. 1821-ben hajtotta végre az egyik első kísérletet, amely az első feltalálásához vezetett elektromos motor, elektromos energiát mozgássá alakítva.

Bár munkásságát kezdetben bírálták, és Davyvel való kapcsolata megromlott, Faraday folytatta a kutatást. 1831-ben fedezte fel a jelenséget elektromágneses indukció, amely bemutatja, hogy a mozgó mágneses mező elektromos áramot generál. Ez lefektette az elektromos generátorok és transzformátorok építésének alapjait, amelyek a mai villamosenergia-termelés és -elosztás kulcsfontosságú technológiái.

Faraday nemcsak az elektromágnesesség területeire korlátozódott. Alapvető felfedezéseket tett a kémia területén is, mint például a klór és más gázok cseppfolyósítása, a fent említett benzol mellett. Az elektrokémiában olyan kifejezéseket vezetett be, mint pl anód, katód, elektróda és ion, amelyek ma is alapvetőek a modern kémiában.

Hozzájárulás az elektromágnesességhez

Faraday törvényének jellemzői és jelentősége

Az elektromosság és a mágnesesség mezője nem lenne ugyanaz Michael Faraday közreműködése nélkül. Az elektromágneses indukció felfedezése mérföldkő volt a modern tudomány és technológia számára. 1831-es kísérletében Faraday két huzaltekercset tekert egy vasgyűrű köré, és megfigyelte, hogy amikor az áram áthalad az egyik tekercsen, pillanatnyi áram jelenik meg a másikban. Ez a jelenség, az úgynevezett kölcsönös indukció, a ma használt elektromos generátorok előfutára volt.

Faraday az elektromosság és a fény kapcsolatát is vizsgálta. 1845-ben fedezte fel a híres Faraday hatás, akik bebizonyították, hogy a mágneses mező befolyásolhatja az átlátszó anyagon áthaladó polarizált fény irányát. Ez a felfedezés volt az első feljegyzett eset a mágnesesség és a fény közötti kölcsönhatásról, amely később megnyitotta az elektromágneses optika terét.

1836-ban Faraday feltalált egy másik kulcsfontosságú eszközt: a Faraday ketrec. Ez a vezető anyagú burkolat blokkolja a külső elektromos mezőket, és ma is számos alkalmazásban használják, az elektronikai berendezések védelmétől a repülőgépekig és az autókig.

Hozzájárulás az elektrokémiához

Faraday monumentális hozzájárulást is tett ezen a területen elektrokémia, megteremti az elektrolízis alapjait. 1834-ben kijelentette a kettőt Faraday elektrolízis törvényei, amelyek leírják, hogy az elektrolízis során felszabaduló anyag mennyisége hogyan arányos az oldaton áthaladó elektromos áram mennyiségével. Ezek a törvények továbbra is számos modern elektrokémiai folyamat alapját képezik.

Faraday volt az első, aki azt javasolta, hogy az elektromosság nem folyadék, mint ahogyan az ő idejében hitték, hanem az anyag velejárója, amely megnyitotta az ajtót annak a gondolatnak, hogy a természet összes erői összefüggenek.

Utolsó évek és örökség

Faraday törvényének jellemzői és jelentősége

Élete utolsó éveiben Faraday folytatta a kutatást és jelentős felfedezéseket. Egyik utolsó nagy eredménye a diamágnesesség felfedezése volt az 1840-es években, egy olyan jelenség, amely leírja, hogy bizonyos anyagokat hogyan lehet taszítani a mágneses mezőkkel. Michael Faraday számos kitüntetést is visszautasított, köztük azt az ajánlatot, hogy a Royal Society elnöke legyen, és inkább a tudománynak és szellemi életének szentelte magát.

Végül Faraday 25. augusztus 1867-én halt meg otthonában, a londoni Hampton Courtban. Bár megtagadta a Westminster Abbeyben való temetést, egy másik tudományos óriás, Isaac Newton sírja mellé helyeztek el egy emléktáblát a nevében. Neve ma is összefügg a mágneses mező fogalmával, és az elektromos kapacitás SI mértékegységével, a farádió, a tudományhoz való hatalmas hozzájárulása tiszteletére nevezték el.

Michael Faraday nemcsak zseniális kutató volt, aki alapvető felfedezéseket tett a kémiában és a fizikában. Kiváló tudományos kommunikátor is volt, előadásokat tartott a nagyközönségnek és megalkotta a ma már híres Királyi intézmény karácsonyi előadásai, a mai napig tartó hagyomány.


Hagyja megjegyzését

E-mail címed nem kerül nyilvánosságra. Kötelező mezők vannak jelölve *

*

*

  1. Az adatokért felelős: Miguel Ángel Gatón
  2. Az adatok célja: A SPAM ellenőrzése, a megjegyzések kezelése.
  3. Legitimáció: Az Ön beleegyezése
  4. Az adatok közlése: Az adatokat csak jogi kötelezettség alapján továbbítjuk harmadik felekkel.
  5. Adattárolás: Az Occentus Networks (EU) által üzemeltetett adatbázis
  6. Jogok: Bármikor korlátozhatja, helyreállíthatja és törölheti adatait.