Sok ember aggódik a környezet igyekeznek megszerezni biológiailag lebomló termékek, gondolva arra, hogy ezeknek nem lesz negatív környezeti hatása. Ez azonban nem mindig igaz. A biológiai lebonthatóság és a komposztálhatóság kifejezések félrevezetőek lehetnek, ha nem értik megfelelően a biológiailag lebontható termék káros hatások nélküli lebomlásához szükséges feltételeket.
Mit jelent az, hogy egy termék biológiailag lebomlik?
Ahhoz, hogy egy terméket biológiailag lebonthatónak lehessen tekinteni, képesnek kell lennie olyan alapvető elemekre, mint a víz, a szén-dioxid és a biomassza, a mikroorganizmusok hatásának köszönhetően, megfelelő hőmérsékleti, páratartalom- és oxigénviszonyok mellett. A biológiai lebomlási folyamat sebessége és hatékonysága azonban nagymértékben változik a környezettől függően. Például előfordulhat, hogy egy iparilag biológiailag lebomló termék nem bomlik le megfelelően háztartási környezetben vagy közös hulladéklerakóban.
Döntő tényező a rendelkezésre állás oxigén. A oxigénmentes hulladéklerakó, a biológiailag lebomló termékek anaerob folyamat során bomlhatnak le, ami a metán, a szén-dioxidnál sokkal erősebb üvegházhatású gáz, amely jelentősen hozzájárul a Globális felmelegedés.
Biológiai lebonthatóság versus komposztálhatóság
A koncepció a komposztálhatóság Gyakran összekeverik a biológiai lebonthatósággal. Bár minden komposztálható termék biológiailag lebontható, nem minden biológiailag lebomló termék komposztálható. Ahhoz, hogy komposztálható legyen, az anyagnak gyorsan, ellenőrzött környezetben kell lebomlana anélkül, hogy mérgező vagy látható maradványokat hagyna maga után.
Például a szabványnak megfelelő termékek EN 13432, amelyet általában komposztálható műanyagokra akkreditálnak, ipari körülmények között hat hónapon belül legalább 90%-kal le kell bomlani. Ez azt jelenti, hogy nem elég a szemetesbe dobni: alatta kell lenniük ellenőrzött körülmények között magas páratartalommal és hőmérséklettel a komposztálás garantálása érdekében.
Ezzel szemben a biológiailag lebomló termékek lebomlása sokkal tovább tart, maradványaik pedig tovább fennmaradhatnak, ha a körülmények nem megfelelőek. Ez azt jelenti, hogy a természetben nem jól lebomló, biológiailag lebomló zacskók vagy csomagolások széttöredezhetnek mikroműanyagok, tovább szennyezi a környezetet.
A metángáz és a hulladékok felhasználása
El metán gáz Ez az egyik legkárosabb melléktermék, amely a szerves hulladék anaerob hulladéklerakókban történő bomlásából származik. Ez a gáz felelős a légszennyezés és az üvegházhatás nagy részéért, amely továbbra is súlyosbítja az éghajlatváltozást. Bizonyos esetekben azonban a megfelelően kezelt üzemek képesek felfogni a termelt metánt, és felhasználni azt előállítására megújuló energia. A probléma az, hogy a legtöbb hulladéklerakó nem rendelkezik infrastruktúrával ennek az energiának a megkötésére, ami növeli a környezetbe kibocsátott metán negatív hatását.
Rossz hulladékgazdálkodás: globális kihívás
Globálisan az egyik legnagyobb probléma az rossz hulladékgazdálkodás. A statisztikák szerint a biológiailag lebomló hulladék nagy százaléka hulladéklerakókba kerül vagy elégetik. Mindkét módszer olyan szennyező anyagokat termel, amelyek befolyásolják a levegő és a talaj minőségét. Különösen a fejlődő országokban továbbra is korlátozott a hulladék újrahasznosítása és újrafelhasználása, ami súlyosbítja az egészségügyi és környezeti problémákat.
Ennek a hulladéknak az égetése során számos méreganyag kerül a környezetbe, amelyek káros hatással lehetnek az emberi egészségre és a helyi biodiverzitásra. Másrészt a hulladéklerakók, ha nem ellenőrzik őket megfelelően, túltelítettek lehetnek, és mérgező csurgalékvíz keletkezhet, amely a felszín alatti víztestekbe szűrődik be.
Csökkenthetjük a hulladékot?
A megoldás nem csak a vásárlás biológiailag lebomló termékek, hanem abban is, hogy nagyobb nyomást gyakoroljanak a hatóságokra a helyes hulladékgazdálkodás végrehajtása érdekében. Ideális esetben a biológiailag lebomló termékeket komposztálni kell az előállításhoz organikus trágya, ahelyett, hogy lebomlanak olyan helyeken, ahol veszélyes gázokat, például metánt bocsátanak ki.
Fogyasztóként megtehetjük csökkenti a műanyagok használatát és egyéb egyszer használatos termékek. Az újrafelhasználható, újrahasznosítható vagy természetes körülmények között valós biológiai lebomlási képességgel rendelkezők választása nagy hozzájárulás. Emellett egyre több cég fogad a csomagolás és a tárolóedény olyan innovációira, amelyek minimalizálják az ökológiai hatást.
Bár a biológiai lebonthatóság egy lépés a helyes irányba, még mindig nem elegendő. Ahhoz, hogy valóban megváltoztassuk a környezeti hatásokat, túl kell lépnünk az egyéni döntéseken, és rendszerszintű változtatásokat kell bevezetnünk a termékek előállításának, felhasználásának és ártalmatlanításának módjába.
Kötelességünk megkövetelni a megfelelő hulladékkezelést, és aktívan részt venni annak szétválasztásában és újrahasznosításában. Csak keresztül környezeti nevelés és társadalmi felelősségvállalással csökkenthetjük a hulladék környezetre gyakorolt hatását.