Sokban Fejlődő országok, a tűzifa, termésmaradványok, faszén és egyéb szilárd tüzelőanyagok Rendkívül gyakori, főzéshez és fűtéshez egyaránt.
Ezek az energiaforrások, bár hozzáférhetők, jelentős egészségügyi és környezeti kockázatot jelentenek, különösen, ha hagyományos tűzhelyekben és tűzhelyekben használják, amelyek nem rendelkeznek a szükséges szellőző- és szűrőberendezésekkel.
A biomassza szerepe az elmaradott országokban
A FAO és a WHO becslései szerint a biomassza, különösen a tűzifa és a szén, továbbra is a fő energiaforrás a szegény háztartások millióiban világszerte. Ez a helyzet nagyrészt azért van, mert a hagyományos fosszilis tüzelőanyagok megfizethetetlenek sok vidéki család számára, így a biomassza a legmegfizethetőbb megoldás.
A biomassza széles körben elterjedt felhasználása általában nagyon bizonytalan körülmények között történik, kezdetleges kályhákkal és kályhákkal, amelyek nem kínálják a teljes égés lehetőségét. Ez egy sor mérgező kibocsátást eredményez, beleértve szén-monoxid, benzol, formaldehid és poliaromás szénhidrogének, többek között. Ezek az anyagok rendkívül károsak a rosszul szellőző otthonokban élők egészségére.
Ezenkívül ugyanezen feltételek mellett a rossz szellőzés és a megfelelő infrastruktúra hiánya az otthonokban ronthatja a szennyező anyagok felhalmozódását a beltéri levegőben.
A biomassza felhasználásával kapcsolatos betegségek
Az ezeknek a szennyező anyagoknak kitett embereknél nagy a kockázata számos betegség kialakulásának, különösen légzőszervi betegségek. A legújabb tanulmányok szerint a kisgyermekek az egyik legsebezhetőbb csoport, mivel a tökéletlen égés termékeinek való hosszan tartó expozíció akut légúti fertőzéseket, például tüdőgyulladást okozhat, és a becslések szerint évente több ezer gyermek hal meg emiatt. . Emellett a nők, akik hagyományosan a főzésért felelősek, szintén nagy hatást szenvednek az állandó expozíció miatt.
A biomassza-füstnek való krónikus kitettséggel közvetlenül összefüggésbe hozható főbb betegségek közé tartoznak a következők:
- Akut légúti betegségek: A nagy mennyiségű lebegő részecskék, például a biomassza elégetése során keletkező részecskéknek való kitettségről azt találták, hogy jelentősen megnöveli az akut légúti fertőzések előfordulását gyermekeknél.
- krónikus hörghurut y tüdőtágulás: Mindkettő obstruktív tüdőbetegség, amely befolyásolja a szennyező anyagoknak krónikusan kitett emberek légzési kapacitását.
- Tüdőrák: Bár az ezen a területen végzett vizsgálatok még folyamatban vannak, a szilárd tüzelőanyag füstjében jelen lévő poliaromás szénhidrogéneknek és egyéb vegyi anyagoknak való hosszú távú expozíció összefüggésbe hozható a rák fokozott kockázatával.
- cerebrovaszkuláris balesetek y szívbetegség: A hazai légszennyezésnek szív- és érrendszeri kihatásai is vannak, növelve annak kockázatát szívroham és ütések.
A gyermekek kockázata
Azokban az otthonokban, ahol a főzés szilárd tüzelőanyaggal vagy biomasszával történik, a kisgyermekek a leginkább érintettek. A WHO szerint az öt év alatti gyermekek tüdőgyulladása okozta halálesetek több mint 50%-a az otthoni levegőben lévő finom részecskéknek és egyéb szennyező anyagoknak való kitettséggel függ össze.
Ezek a szennyező anyagok nemcsak a légutakat gyulladják, hanem csökkentik az immunrendszer fertőzésekkel szembeni leküzdési képességét is. Azoknál a gyermekeknél, akik korai életkorukban ismétlődő fertőzésben szenvednek, krónikus légúti problémák léphetnek fel, amelyek egész életükön át fennmaradnak.
Hosszú távú: krónikus betegségek felnőtteknél
A szilárd tüzelőanyagoknak való tartós kitettség nemcsak a gyermekeket, hanem idővel a felnőtteket is érinti. A fejlődő országokban, például Mexikóban, Indiában és Afrika egyes régióiban végzett epidemiológiai tanulmányok magasabb előfordulási gyakoriságot regisztráltak. krónikus obstruktív tüdőbetegségek (COPD) olyan nőknél, akik évtizedek óta használtak biomassza tűzhelyeket megfelelő szellőztetés nélkül.
Ezenkívül azt találták, hogy a beltéri levegőt szennyező részecskék közvetlenül befolyásolják a szív- és érrendszert, növelve a szívrohamok és a vérnyomással kapcsolatos szövődmények kockázatát az otthonukban folyamatosan füstnek kitett nőknél.
A megoldás: technológiai alternatívák és továbbfejlesztett konyhák
A biomassza felhasználásával járó kockázatok ellenére ez továbbra is az egyik leginkább hozzáférhető energiaforrás a világ legszegényebb lakossága számára. A kulcs tehát nem feltétlenül a biomassza használatának megszüntetése, hanem a felhasználás optimalizálása biztonságosabb technológiák révén.
A legfigyelemreméltóbb kezdeményezések közé tartoznak a továbbfejlesztett konyhai programok, amelyek célja a füst beltéri környezetre gyakorolt hatásának mérséklése. Ezeket a konyhákat úgy tervezték, hogy biztosítsák a teljesebb égés és jellemzően kéményeket és páraelszívókat tartalmaznak, amelyek lehetővé teszik a füst kivezetését az otthonon kívül. Kiemeli továbbá az olyan új technológiák alkalmazását, mint például a mexikói Patsari tűzhelyek, amelyek jelentősen csökkentették a háztartási szennyező anyagoknak való kitettséget.
Egyéb támogatható lehetőségek közé tartozik a használata biogáz o cseppfolyósított kőolajgáz (LPG), mindkettő sokkal tisztább tüzelőanyagnak tekinthető, mint a biomassza, és amelyek szintén segítenek csökkenteni a kezdetleges tűzhelyekhez kapcsolódó véletlen tüzek kockázatát.
Az oktatás és a politika végrehajtásának fontossága
A biomassza felhasználásával kapcsolatos egészségügyi kockázatok hatékony kezelése érdekében elengedhetetlen a technológiai megoldások oktatási programokkal és közpolitikákkal való kombinálása. A vidéki és marginalizált közösségekben, ahol a tűzifa és a szén használata mélyen gyökerezik a szokásokban és hagyományokban, a kályhák és az alternatív tüzelőanyagok bevezetését oktatási kampányoknak kell kísérniük, amelyek elmagyarázzák a hosszú távú egészségügyi előnyöket.
Ezen túlmenően a tisztább tüzelőanyagokhoz, például PB-hez vagy biogázhoz való hozzáférést elősegítő, vagy a továbbfejlesztett tűzhelyek megfizethető áron történő forgalmazását elősegítő politikák elengedhetetlenek a pozitív és tartós hatás biztosításához. A WHO szerint 2030-ra még mindig körülbelül 2100 milliárd ember fog biomasszával főzni, ha nem fogadnak el határozott politikai intézkedéseket. Ez aláhúzza e politikák előmozdításának sürgősségét.
A biztonságosabb technológiákhoz és üzemanyagokhoz való hozzáférés nemcsak nagymértékben javítaná a közegészséget, hanem jelentős hatással lenne az éghajlatváltozás elleni küzdelemre is, mivel csökkentené a globális felmelegedéshez hozzájáruló metán- és koromkibocsátást.
Annak biztosítása, hogy a szegény országok háztartásai biztonságosan és hatékonyan felhasználhassák a biomasszát, csökkenteni fogja a légúti betegségeket, a gyermekek fertőzéseit és a szívproblémákat, hozzájárulva a fenntartható fejlődéshez és az energiaszegénység csökkentéséhez.