La földgáz energia Gyakran úgy értékelik, mint más fosszilis tüzelőanyagok, például szén vagy olaj kevésbé szennyező alternatíváját. Valójában sok esetben úgy használják természetes helyettesítő ezekből a piszkosabb energiaforrásokból. A pozitív felfogás ellenére azonban a valóság összetettebb.
A legújabb tanulmányok és jelentések azt mutatják, hogy a földgáz előállítása és felhasználása magában foglalja a nagy mennyiségű szennyező gáz kibocsátása. Ez a tény különösen nyilvánvaló a folyamat korai fázisaiban, mint pl kitermelés és szállítás a gázból. Bár igaz, hogy égése más fosszilis tüzelőanyagokhoz képest kevesebb CO2-t termel, nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy metán-kibocsátás egész ciklusuk során jelentősen károsak. Valójában a metán az egyik legerősebb üvegházhatású gáz.
Mélyebb pillantás a földgázra: Amit nem látsz

Ha földgázról beszélünk, elengedhetetlen, hogy megértsük ennek a fosszilis tüzelőanyagnak a teljes ciklusát. A kitermeléstől a végső elégetésig földgáz keletkezik többfázisú szennyeződés.
A földgáz lényegében gázok keveréke, lévén metán elsődleges összetevője. Míg a földgáz elégetése 50-60%-kal kevesebb CO2-t termel a szénhez képest, a valódi környezeti hatás nem korlátozódik csak erre a végső fázisra. A kitermelés és szállítás a gáz szivárgását és metánszivárgást okoz, amelyek súlyosan befolyásolják a környezetet, és ez a gáz 84-szer erősebb a CO2-nál a hőmegtartás tekintetében 20 éven keresztül.
Az extrakciós szakasz során a használata fracking (hidraulikus repesztés) több repedésforrást nyit meg a felszabaduló kőzetekben nagy mennyiségű metán a légkörhöz. Ez a folyamat is használ mérgező vegyszerek amelyek végül szennyezik a talajvizet, és hatással vannak a közeli lakosság egészségére.
Fracking: a gázenergia sötét oldala

A fracking a gázipar kulcsfontosságú pillérévé vált az elmúlt években, különösen olyan országokban, mint az Egyesült Államok. A technika abból áll nagy mennyiségű vizet fecskendezzen be nagy nyomáson földgázt tartalmazó földalatti sziklaképződmények feldarabolására. Bár lehetővé tette a gáz- és olajtermelés jelentős növelését, ennek köszönhetően vitákat váltott ki súlyos környezeti és egészségügyi hatások.
A repedés egyik legszembetűnőbb hatása a víztartó rétegek szennyeződése. Több kitermelési területen is érkeztek jelentések metán és vegyszerszivárgás a repedésből a talajvízre, ami befolyásolja az ivóvíz minőségét. Továbbá ennek a technikának a túlzott használata összefügg a növekvő szeizmikus aktivitás olyan területeken, ahol ez a jelenség korábban nem volt nyilvánvaló.
A repesztéssel kapcsolatos másik aggály az magas vízfogyasztás ezzel együtt jár, ami egyes régiókban súlyosbítja a vízhiány problémáit. Azt is dokumentálták illékony szerves vegyületek kibocsátása működés közben, ami a helyi levegőminőség észrevehető romlását okozza.
A földgáz és közegészségügyi hatása

Nem csak a környezetet érinti a földgáz használata. Közegészségügyi szempontból a földgáz hozzájárulhat a kibocsátáshoz finom részecskék és más mérgező vegyületek, amelyek hatással vannak a lakosságra.
A földgáz elégetésekor emisszió keletkezik. nitrogén-oxidok, amelyek bár alacsonyabbak, mint az olajé és a széné, elegendőek ahhoz, hogy rontsák a levegőminőség a termelési központokhoz közeli régiókban. Ezek a részecskék olyan súlyos légúti betegségekhez kapcsolódnak, mint az asztma, hörghurut, szív- és érrendszeri betegségek, sőt tüdőrák is.
Ezenkívül a Harvard Egyetem közelmúltbeli tanulmánya összefüggést mutatott ki a fosszilis tüzelőanyagok, köztük a földgáz elégetésének kibocsátásával millió korai haláleset. Spanyolországban a becslések szerint az éves korai halálesetek 18%-a kapcsolódik a betegséghez légszennyeződés.
A földgáz alternatívái: a megújuló energiák szerepe

Tekintettel a földgáz környezeti és egészségügyi hatásaira, a keresés tisztább alternatívák ami helyettesítheti a használatát. A megújuló energiák, mint pl nap és a szél Az elmúlt évtizedben előtérbe kerültek, mint lehetséges fenntartható megoldások, amelyek segítik az éghajlatváltozás mérséklését és a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőséget.
Az elmúlt néhány évben a napelemek és szélturbinák telepítési költségei csökkentek szignifikánsan, amely lehetővé tette a gyors terjeszkedés ezeknek a technológiáknak számos országban. Továbbá a nagy méretű energiatároló rendszerek bevezetése megoldja az ezeket a forrásokat érintő időszakossági problémát.
A világon azonban sok helyen a gáz továbbra is fontos szerepet tölt be, mint a tartalék forrás a megújuló energiák és az elektromos hálózat stabilizálása terén. A tisztább jövő kulcsa az lesz, hogy fel kell gyorsítani az átmenetet egy olyan energiarendszerre, amely a megújuló energia beépítését részesíti előnyben, ahelyett, hogy folytatná a fosszilis infrastruktúrába való befektetést.
A kihívás nemcsak a földgáztól való függés csökkentése lesz, hanem az is, hogy ez ne legyen szükség nagy beruházásokra az új gázinfrastruktúrába, amely elavulttá válhat egy olyan jövőben, ahol a megújulók dominálnak.
A megújuló energia költségeinek folyamatos csökkenése és az energiatárolási technológiák növekvő elterjedése egyértelművé teszi, hogy a jövőt tisztább, fenntarthatóbb alternatíváknak kell vezérelniük.
Röviden, bár a földgázt tisztább megoldásként népszerűsítették a fosszilis tüzelőanyagok keretein belül, környezeti és egészségügyi hatásai minden szempontból jelentősek. Bár szerepet játszhat a fenntarthatóbb energiajövő felé való átmenetben, a hangsúlyt a megújuló energiák mint például a nap és a szél.