Dobd el őket Pazarlás Az természet Ez számos következménnyel jár, amelyeket nem mindig tudunk maradéktalanul felmérni. Egyes hulladékok előfordulási ideje a környezetben riasztóan hosszú ahhoz képest, ameddig azt hisszük, hogy lebomlanak. Egy természeti területen eldobott tárgy még sokáig szennyezhet, miután már nem élünk. Az alábbiakban megvizsgáljuk a gyakori tárgyak listáját, azok tartósságát és az emberi beavatkozás nélkül történő lebomlásuk idejét.
A hulladék hatása a természetre
sok Pazarlás globális problémává váltak, és egyre nyilvánvalóbb, hogy az általunk termelt szemét mennyisége meghaladja azt a képességünket, hogy fenntartható módon kezeljük. A probléma nem csak az általunk kidobott hulladék mennyiségével van, hanem azzal, ahogyan az milyen hatással van környezetünkre. A hulladék újrahasznosítása Európában évente több mint 10.000 milliárd euróba kerül. Az alábbiakban bemutatunk néhány fő anyagot, amelyet a természetben találunk, és azt, hogy mennyi ideig tart a lebomlásuk.
- WC-papír: 2 hét és 1 hónap között.
- Szövetpapír: 3 hónap.
- Időszakos: 3 és 12 hónap között.
- Cigaretta csikk: 1 és 2 év között.
- Busz- vagy metrójegy: 1 év.
- Rágógumi: 5 év.
- Acéldoboz: 100 év.
- Alumínium doboz: 10 és 100 év között.
- Gumikerék: 100 év.
- Higany akkumulátor: 200 év.
- Tömörítés vagy tampon: 400 és 450 év között.
- Műanyag zacskó: 450 év.
A hulladék környezetre gyakorolt következményei
A hulladéknak számos negatív hatása van a környezetre. szerint a Ökológiai Gazdasági Kutatócsoport, a szemét hatással van a vízre, a talajra, a levegőre és a biológiai sokféleségre. A leggyakoribb hatásokat az alábbiakban ismertetjük:
- A természeti erőforrások szennyezése.
- Az állat- és növényvilág károsodása.
- Üvegházhatású gázok kibocsátása.
- A betegségek számának növekedése az ökoszisztémákban.
Az egyik legnagyobb probléma az vízszennyezés. A természetben eldobott hulladék, különösen a műanyagok a folyókba, tavakba és végül az óceánokba jutnak. Ennek súlyos következményei vannak a vízi ökoszisztémákra nézve, mivel sok tengeri állat lenyeli ezeket a műanyagokat, ami halált vagy súlyos egészségügyi problémákat okoz.
Világviszonylatban a számok riasztóak. Egy tanulmány szerint Világbank, évente kb 2010 millió tonna szilárd hulladék, és ezek legalább 33%-át nem megfelelően kezelik, ami azt jelenti, hogy végül szennyezik a talajt vagy a víztesteket.
A hulladékok különböző osztályozása
A hulladékot többféleképpen lehet osztályozni, akár eredete, akár összetétele, akár a környezetre jelentett kockázata alapján. szerint a Az újrahasznosítást elősegítő törvény, a következőképpen csoportosíthatjuk őket:
- Háztartási hulladék: Ezek az otthonokban keletkező hulladékok.
- Ipari hulladék: Ipari tevékenységekből származnak, és nagyon szennyezőek lehetnek.
- Kórházi hulladék: Ezek a hulladékok az általuk jelentett biológiai kockázatok miatt is különös figyelmet érdemelnek.
- Veszélyes maradványok: Ide tartoznak azok az anyagok, amelyek korrozivitás, reakciókészség, toxicitás vagy gyúlékonyság jellemzi.
Hogyan mérjük a hulladék hatását
A hulladék környezeti hatásának mérése során a Környezeti hatásvizsgálat (KHV). Ez a módszer lehetővé teszi egy projekt vagy emberi tevékenység környezetre gyakorolt hatásainak azonosítását és értékelését, és a fenntartható fejlődési mutatók. A KHV során leggyakrabban használt módszerek közé tartozik a szakértői elemzés, valamint a matematikai és fizikai modellek használata a lehetséges hatások előrejelzésére.
Megoldások a hulladék hatásának minimalizálására
Hogy csökkentse a hatás A környezeti hulladék miatt elengedhetetlen, hogy változtatásokat hajtsunk végre életmódunkban, olyan stratégiákat követve, mint a 3 R: csökkentése, újrafelhasználása és újrahasznosítása. Ezenkívül a kormányzati szintű újrahasználati és újrahasznosítási politikák jelentősen csökkenthetik a környezetünket szennyező hulladék mennyiségét.
A újrahasznosító konténerek a hulladékok anyaga alapján történő szétválasztása pozitív hatással lehet a környezetszennyezés elleni küzdelemre, valamint ösztönözheti az eldobható termékek fogyasztásának csökkentését.
Másrészt olyan technológiák megvalósítása, mint a gyártás biogáz szerves hulladékból az egyik legfenntarthatóbb megoldás. Ezzel a folyamattal a hulladék ökológiai tüzelőanyaggá alakul, amely különféle energiaigényekre használható fel.
Az ökoszisztémákra gyakorolt hatás
A hulladék felhalmozódása pusztító hatással van az ökoszisztémákra. Az állatokat különféle módon érintheti, a műanyagok lenyelésétől a belegabalyodásig, ami súlyos sérüléseket okozhat. szerint a ENSZ, a holtan talált tengeri teknősök legalább 50%-ának volt műanyag a gyomrában.
Emellett számos hulladék, például a cigarettacsikk, olyan vegyi anyagokat tartalmaz, amelyek szennyezhetik a talajt és a vizet, ami megnehezíti a növények növekedését és befolyásolja a terület biológiai sokféleségét.
Hulladékgyűjtési projektek
Számos kezdeményezés létezik a hulladék természetre gyakorolt hatásának csökkentésére. Olyan projektek, mint Szabadulj fel, a természet szemét nélkül Céljuk a természeti területek megtisztítása és az ezeken a helyeken talált szemétről információkat gyűjteni. Az ilyen típusú kezdeményezések létfontosságúak az ökoszisztémákba kerülő műanyagok és egyéb hulladékok mennyiségének csökkentésében.
A hulladék természetre gyakorolt hatása egyre nagyobb probléma, amellyel sürgősen foglalkoznunk kell. A kulcs a hulladéktermelés csökkentése, az újrahasznosítás és újrafelhasználás ösztönzése, valamint a hulladékgazdálkodási rendszereink fejlesztése. Emellett kulcsfontosságú, hogy felhívjuk a lakosság figyelmét a probléma súlyosságára, hogy mindannyian hozzájárulhassunk homokszemünkkel.