Hulladékégetés Ez egy hulladékkezelési technika, amely a szerves hulladék égetéséből áll az erre a célra kialakított speciális létesítményekben. Ennek az eljárásnak a célja a hulladék mennyiségének csökkentése, és bizonyos esetekben energiatermelés. Ez a technika azonban nagyon ellentmondásos környezeti hatásai miatt, különösen az olyan gázok, mint a CO2 és a mérgező anyagok kibocsátása miatt, amelyek hozzájárulnak az éghajlatváltozáshoz és veszélyt jelentenek a közegészségügyre.
Az égetési modell Madrid közösségében
A madridi közösségben az építési két új hulladékégető a hulladék kezelésére azzal a céllal, hogy a térségben növekvő mennyiségű hulladékot kezeljék. A kezdeményezést a Környezetvédelmi Minisztérium terjesztette elő, a projekt a 2017-2024 közötti időszakot öleli fel, bár a környezetvédelmi és szomszédsági szervezetek heves ellenállását váltották ki.
A Föld barátai, Ökológusok akcióban, Greenpeace, Clean Air Platform – Zero Waste Madrid, No Macroverfill Platform, Yes Zero Waste és Rivas Clean Air Ők azok a főbb csoportok, amelyek elutasításukat fejezték ki. Ezek a csoportok megerősítik, hogy az égetés hosszú távon nem fenntartható vagy gazdaságos megoldás, mivel nemcsak CO2-t bocsát ki, hanem mérgező hulladékot is termel, például hamut és salakot, amelyeket gondosan kell kezelni a talaj és a víztartó rétegek szennyeződésének elkerülése érdekében.
Alternatív javaslatok környezetvédelmi csoportoktól
Az égetés helyett ezek a környezetvédelmi csoportok fenntarthatóbb megközelítést javasolnak, amely a hulladékmegelőzésre, az újrafeldolgozásra és az újrahasználatra összpontosít. Konkrétan a következő kulcsfontosságú intézkedéseket javasolták:
- A szerves frakció szelektív gyűjtése: A szerves hulladék elkülönítése a forrástól megkönnyíti az újrahasznosítást, és minimalizálja az elégetendő vagy hulladéklerakókba szállítandó hulladék mennyiségét.
- Egyéb anyagok szelektív gyűjtésének fejlesztése: Az üveget, a papírt, a kartont, a műanyagokat és a csomagolóanyagokat is hatékonyan kell gyűjteni annak érdekében, hogy ezek az anyagok újrahasznosíthatók legyenek, nem pedig elégethetők.
- Beruházások az újrahasználati infrastruktúrába: Az új infrastruktúrák létrehozása és az újrahasználati modellek előmozdítása lehetővé tenné az anyagok újbóli beépülését a fogyasztási ciklusba, csökkentve az olyan folyamatok szükségességét, mint az égetés és a hulladéklerakás.
Ezek a kezdeményezések összhangban vannak az európai körforgásos gazdaságra vonatkozó iránymutatásokkal, amelyek elősegítik a következő célkitűzést „nulla hulladék”, azaz minimalizálni kell a megsemmisítendő hulladék mennyiségét a forráscsökkentés, az anyagok újrafelhasználása és az újrahasznosítás révén. A Zero Waste Európa célul tűzi ki a legfeljebb „100 kg hulladék/lakos/év” kezelését, amely Madrid közössége számára még távoli cél, ahol jelenleg évente több mint 300 kg/fő hulladékot semmisítenek meg.
Az égetésből eredő problémák
A szén-dioxid-kibocsátáson kívül az égetésnek egyéb negatív hatásai is vannak a környezetre és a közegészségügyre. A szemetet égető létesítmények számos mérgező anyagot, például dioxint és furánokat juttatnak a légkörbe, amelyek potenciálisan rákkeltőek, és befolyásolhatják a levegő minőségét, légzőszervi problémákat okozva, és növelik a különböző krónikus betegségek kockázatát.
Tanulmányok a Carlos III Egészségügyi Intézet rámutatnak arra, hogy a szemétégetők közelében élve megnő a súlyos betegségek, köztük a rák kialakulásának kockázata a levegőben lévő mérgező anyagoknak való folyamatos kitettség miatt. Ezenkívül az égetők további hulladékot termelnek, például hamut és salakot, amelyeket szintén biztonságosan kell kezelni a környezet szennyezésének elkerülése érdekében.
A projekt hatása Valdemingómezre
A Madrid délkeleti részén található Valdemingómez égetőmű jelenleg a hulladékgazdálkodásról szóló vita egyik kritikus pontja. Ez a létesítmény, amely létrehozása óta számos vita tárgyát képezi, a tervek szerint 2025-ig működik a városi tanács legutóbbi tervei szerint, a környékbeli egyesületek és környezetvédők erős ellenkezése ellenére. Néhány 700.000 szomszéd a legközelebbi városrészeket, mint például Vallecas vagy Villaverde, közvetlenül érintik az égetőműben keletkező mérgező kibocsátások.
A jelentések megjegyzik, hogy az erőmű kibocsátása nemcsak az éghajlatváltozáshoz járul hozzá, hanem jelentős közegészségügyi kockázatokkal is jár. Ezért a Táblázat a Valdemingómezi szemétégető bezárásához javasolta, hogy a létesítmény a tervezett időszakon belül hagyja abba a működését, és ne újítsa meg a koncesszióját.
A madridi regionális kormány fenntartotta álláspontját a működésének 2035-ig történő meghosszabbítása mellett, azzal érvelve, hogy az égetőmű megfelelő alternatíva nélküli bezárása a hulladéklerakók tömeges növekedéséhez vezethet, ami a környezetre is káros hatással van. Sok környezetvédő számára azonban ez elfogadhatatlan indok, és arra szólítják fel a hatóságokat, hogy fogadjanak el ambiciózusabb intézkedéseket egy olyan rendszer megvalósítása érdekében. hulladékcsökkentésen alapuló decentralizált gazdálkodás.
A valdemingómezi helyzet csak egy példa a nagyvárosok hulladékgazdálkodási igényei és a növekvő környezeti terhelések közötti szélesebb konfliktusra. Nem Madrid az egyetlen város, amely szembesül ezekkel a nehézségekkel, de ez egy kritikus forgatókönyv, amelyben a jövő számos aspektusa zajlik a városi fenntarthatóság és a közegészségügy szempontjából.
Egyéb hulladékgazdálkodási stratégiák: fenntarthatóbb megközelítés
A Madridhoz hasonló városok hulladékgazdálkodási politikájának alkalmazkodnia kell az Európai Unió körforgásos gazdaságra vonatkozó ajánlásaihoz. Ahelyett, hogy kizárólag az égetésre hagyatkoznánk, olyan stratégiákat kell előmozdítani, amelyek minimalizálják a hulladék keletkezését a forrásnál.
Az egyik leghatékonyabb példa az önkomposztálás és a közösségi komposztálás, ahol a háztartási hulladék nagy részét képező szerves hulladékot mezőgazdasági vagy kertészeti műtrágyává alakítják. Spanyolország és Európa városaiban ezt a rendszert már sikeresen bevezették, Madridban azonban csak másodlagos intézkedésként kezelték, anélkül, hogy a hulladékgazdálkodási stratégiában megfelelő jelentőséget tulajdonítottak volna neki.
Ez a fajta kezdeményezés nemcsak a szemétlerakókba vagy égetőkbe kerülő hulladék mennyiségének csökkentését segíti elő, hanem nagyban hozzájárul az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséhez is, hiszen a szerves hulladékok szabályozottan lebontva nem termelnek metánt, gázt. éghajlatra gyakorolt hatását tekintve erősebb, mint a CO2.
Életképes egy égetők nélküli társadalom?
A szemétégetők nélküli társadalom koncepciója utópisztikusnak tűnhet, de az irányításra épülő példák nulla maradék A világ több városában már léteznek. Ezeken a területeken bebizonyosodott, hogy lehetséges minimalizálni az ártalmatlanított hulladék mennyiségét az újrafelhasználást és újrahasznosítást ösztönző politikák végrehajtásával.
Elengedhetetlen, hogy a közintézmények bátor döntéseket hozzanak, és elkötelezzék magukat egy fenntartható hulladékgazdálkodási rendszer mellett, amely hosszú távon nem veszélyezteti a közegészséget és a környezetet.
Az újrahasznosítási technológia fejlődésének és a hulladékcsökkentési politikáknak köszönhetően a jövő égetőktől mentes lehet, ha ma meghozzuk a megfelelő döntéseket. Az égetés körüli vitának nem csak a rövid távú pénzügyi megfontolásokra kell összpontosítania, hanem a hosszú távú társadalmi-környezeti hatásokra is, különösen a jövő generációi számára.
Madridnak és más városoknak megvan a lehetőségük arra, hogy vezető szerepet töltsenek be ebben a változásban egy igazságosabb, decentralizált és környezetbarát modell felé, de a siker azon múlik, hogy hajlandóak-e végrehajtani olyan politikákat, amelyek túlmutatnak az olyan gyors megoldásokon, mint az égetés.