A bonni klímacsúcson megállapodás született, amely bár kevésbé ismert, mint mások, de nagy jelentőséggel bír a fenntartható fejlődés szempontjából. között készült ez a megállapodás 19 ország alkotja a Biofuture Platformot, a világ népességének felét és a globális gazdaság 37%-át képviselő nemzetek. Ezek a nemzetek elkötelezték magukat a számuk növelése mellett fenntartható bioenergia, különösen a szállítási szektorban.
A megállapodás célja ambiciózus: növelni a bioenergia részvételét a közlekedésben 4,5%-ról 2015-ben 17%-ra 2060-ban. E cél elérése érdekében az érintett országoknak különféle intézkedéseket és stratégiákat kell elfogadniuk, amelyek hozzájárulnak a megújuló energia felhasználásának jelentős változásához.
Növelje a bioenergiát
Hogy a bolygó ne lépje túl a növekedést 2 fok Celsius a globális átlaghőmérsékletben feltétlenül növelni kell a megújuló energia mennyisége elérhető. Ez a globális erőfeszítés kulcsfontosságú az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésében, az éghajlat stabilizálásában és az éghajlatváltozás katasztrofális hatásainak minimalizálásában.
La Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) támogatja azt az elképzelést, hogy a bioenergia kulcsszerepet játszhat a kibocsátás csökkentésében. Az IEA szerint, ha nem sikerül 2 fok alatt tartani a globális felmelegedést, az ökoszisztémákban bekövetkező változások visszafordíthatatlanokká és kiszámíthatatlanokká válhatnak. Emiatt a megújuló energia, például a bioenergia használatának növelése döntő prioritás.
A bioenergia célja, hogy biztosítsa 17-ban a teljes energiaigény közel 2060% -a, szemben a 4,5-ben regisztrált 2015%-kal. Ez az átállás azonban nem lesz könnyű. A szállítási szektor növekvő keresletének kielégítéséhez, amely várhatóan megtízszereződik addigra, a jelenlegi kínálat megötszörözésére lesz szükség. bioüzemanyagok nyersanyaga. Ez a kihívás nemcsak a termelés növelését jelenti, hanem új technológiák kifejlesztését és a fenntartható források kiaknázását is.
Technológiai innováció és új bioüzemanyagok
A technológiai innováció alapvető szerepet fog játszani ebben a folyamatban. A feltörekvő és kiforrott technológiákat kombinálni kell a bioenergia-termelés és -felhasználás javítása érdekében. A legígéretesebb bioüzemanyagok közé tartoznak cellulóz etanol és hidrobiodízel.
A cellulóztartalmú etanolt például mezőgazdasági és erdészeti hulladékból állítják elő, míg a hidrobiodízelt újrahasznosított olajokból és állati zsírokból lehet előállítani. Ezek a termékek nemcsak a szén-dioxid-kibocsátást csökkentik, hanem a fosszilis tüzelőanyagok fenntartható alternatívái is.
Lehetőségeik ellenére ezeknek a bioüzemanyagoknak még sokat kell tenniük, mielőtt széles körben alkalmaznák őket. Ezért kulcsfontosságú e technológiák fejlesztésének felgyorsítása, lehetővé téve számukra, hogy gyorsan elérjék a piacot és széles körben lehessen őket használni. Az IEA szerint ez a lépés elengedhetetlen annak biztosításához, hogy a bioenergia kivegye a részét a kibocsátás csökkentéséből.
Az innovációnak a termelési folyamatok hatékonyságának javítására is összpontosítania kell. Itt játszanak fontos szerepet az új technológiák, mint pl gázosítás és pirolízis, amelyek lehetővé teszik a különböző anyagok korszerű, tisztább és hatékonyabb bioüzemanyaggá alakítását.
Nemzetközi együttműködés és fenntartható politikák
A bonni klímacsúcson kitűzött célok elérésének egyik legnagyobb kihívása a nemzetközi együttműködés. A kormányok, a nemzetközi szervezetek és a magánszektor közötti együttműködés elengedhetetlen a fenntartható energiamodellre való sikeres átmenet eléréséhez.
Ebben az értelemben a Biofuture Platform kulcsszerepet játszik. Ez a platform elősegíti az alacsony szén-dioxid-kibocsátású biogazdaság széles körű elterjedését, és közösen ambiciózus célokat tűz ki, amelyek célja a bioenergia hozzájárulásának növelése a végső energiaigényhez. Ezek az erőfeszítések különösen a közlekedési szektorra összpontosítanak, amely a bolygó egyik legszennyezőbb területe.
Ezen túlmenően ahhoz, hogy ezek a kezdeményezések sikeresek legyenek, elengedhetetlen, hogy a közpolitikák továbbra is a fenntarthatóságra összpontosítsanak. A Biofuture Platform országai megállapodtak abban, hogy szigorítják a bioenergiával kapcsolatos politikákat, új programokat és ösztönzőket hoznak létre, amelyek ösztönzik a tiszta energiába való befektetést. Ez magában foglalja például a használatára vonatkozó konkrét megbízásokat bioüzemanyagok olyan kulcsfontosságú ágazatokban, mint a légi közlekedés és a tengeri szállítás.
Az együttműködést ki kell terjeszteni a nemzetközi finanszírozó és fejlesztő szervezetek bevonására is. Csak globális és összehangolt fellépéssel lehet elérni a Fenntartható fejlesztési célok és hozzájárulnak a globális kibocsátás csökkentéséhez.
Bioüzemanyagok a légi és tengeri szállításban
A közlekedés nem csak a szárazföldi járművekre korlátozódik, hanem a légi és tengeri szállítás Ennek is része kell, hogy legyen a bioenergiára való átállásnak. Ezeknek az ágazatoknak, amelyek a globális CO2-kibocsátás jelentős százalékát teszik ki, szintén hosszú távon fenntartható megoldásokra van szükségük.
Az egyik legígéretesebb megközelítés a használata fejlett bioüzemanyagok repülőgépeken és hajókon. Ezen ágazatok nagy energiafogyasztása miatt elengedhetetlen olyan üzemanyagok kifejlesztése, amelyek a fosszilis tüzelőanyagokhoz hasonló teljesítményt nyújtanak, de jóval kisebb szénlábnyommal.
Például a fejlesztés repülési bioüzemanyagok Gyorsan fejlődik, és több légitársaság már kereskedelmi járatokon teszteli ezeket az új technológiákat. A bioüzemanyagokban rejlő lehetőségek a légi és tengeri közlekedésben óriásiak, de a közpolitikák és a magánszektor folyamatos támogatására van szükség ahhoz, hogy széles körben alkalmazzák.
A fenntarthatóság szerepe a bioüzemanyag termelésben
A bioenergiával kapcsolatos egyik legfontosabb vita a bioüzemanyag-termelés fenntarthatósága. A nemzetközi közösség továbbra is kérdéseket vet fel a bioüzemanyagok környezeti hatásaival és a nettó szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére való képességükkel kapcsolatban.
Például a bioüzemanyagok elterjedése aggodalmakat váltott ki a mezőgazdasági és erdőterületek energiatermelésre való átalakítása miatt. Egyes esetekben a trópusi erdők bioüzemanyag-termelés céljából történő kiirtása érvénytelenítheti a szén-dioxid-csökkentés előnyeit, ez az úgynevezett szénadósság.
Vannak azonban olyan megközelítések, amelyek lehetővé teszik a bioüzemanyagok fenntarthatóbb előállítását a felhasználás révén mezőgazdasági maradványok és szerves hulladék. Ezenkívül a technológia fejlődése lehetővé tette olyan második generációs energianövények kifejlesztését, mint például a cellulóztartalmú etanol, amelyek nem versenyeznek közvetlenül az élelmiszertermeléssel.
A bioenergia jövőjének arra kell összpontosítania, hogy a bioüzemanyagokat úgy állítsák elő, hogy az ne legyen negatív hatással a biológiai sokféleségre vagy az élelmezésbiztonságra. Ez magában foglalja a szigorú földhasználati politikák elfogadását és az energiatermelés hatékonyságát maximalizáló technológiák kutatásának ösztönzését.
A bioenergia az éghajlatváltozás elleni küzdelem alapvető eszköze, különösen az olyan ágazatokban, mint a közlekedés, ahol a fenntartható alternatívák korlátozottabbak. Bár a kihívások jelentősek, a bioüzemanyagokkal kapcsolatos technológiai fejlődés és a nemzetközi együttműködés kulcsfontosságú a Párizsi Megállapodásban meghatározott kibocsátáscsökkentési célok eléréséhez. Az erős közpolitikák és az innovációba való tartós befektetések támogatásával elérhető cél a közlekedésben a bioenergia 17%-ra való növelése 2060-ra.