Egy kutató egy ötletes elszívó és szűrőrendszert fejlesztett ki, amely lehetővé teszi a kinyerést szénkorom -tól légköri szennyezéstintává alakítva a nyomtatók számára. Mint megjegyezte, egy kis fejlesztéssel ennek a tintanak a minősége akár a piacon elérhető főbb márkákhoz is hasonló lehet.
A drága hagyományos tintapatronok alternatívája
Minden tintasugaras nyomtató-felhasználó ismeri a tintapatronok magas árait. Valójában a felhasználók gyakran keresnek olcsóbb alternatívákat, például kompatibilis patronokat. A költségeket csökkentő és egyben környezetbarát megoldások fejlesztése azonban továbbra is vonzó, ahogyan ez levegőszennyezésből újrahasznosított tinta.
Lehetséges saját tintát készíteni? A válasz igenlőnek tűnik a Massachusetts Institute of Technology (MIT) egyik kutatójának innovatív projektjének köszönhetően. Ez a tudós azt javasolta, hogy a légkörben jelenlévő szén-kormot, amely az autók kipufogócsövéiből és a szénhidrogének elégetésekor keletkezik, hasznosítsák újra, hogy tintává alakítsák. Főleg a sűrűn lakott, magas szennyezettségű városokban forradalmat jelenthet, ha ezt a szennyezést gyakorlati felhasználásra tintaként rögzíteni tudjuk.
Inspiráció a legszennyezettebb országokból
Ezt az indiai származású kutatót az a magas szintű szennyezés ihlette meg, amelynek tanúja volt indiai utazásai során, egy olyan országban, ahol a levegő minősége kritikus probléma. A levegőben lévő szénrészecskék mennyisége olyan volt, hogy ha egyszerűen áttörölte az arcát, kiderült, hogy fekete koromrészecskék vannak az anyagban. Ez a jelenség volt a fő motivációja egy olyan eszköz kidolgozására, amely befogja ezeket a részecskéket, kezeli és tintává alakítja.
A korom tintává alakításának folyamata
A folyamat érdekes, de hatékony. Ő eszköz által kifejlesztett e kutató felelős a korom kiszívásáért a levegőből. A felfogott korom ezután egy kezelőrendszeren megy keresztül, amely eltávolítja a fémrészecskéket és a káros vegyületeket. A megtisztítás után ezt a kormot olívaolajjal és alkohollal kombinálják, így keletkezik egy végtermék: a használható fekete tinta.
Valójában ez a folyamat arra a rendszerre emlékeztet, amellyel a Kínai tinta, amely szénkoromból készült. Ma a modern technológiának köszönhetően ez a folyamat megismételhető a légkörünket behatoló szennyező részecskékkel.
Ezenkívül az MIT csapataival együttműködésben kifejlesztett KAALINK eszköz képes felfogni a kormot olyan forrásokból, mint például a mozgó járművek kipufogócsövéi, ami nagyon hatékony. Vel csak 45 perc használat, elegendő anyag rögzíthető 29,5 ml tinta előállításához, ami egy kicsi, jó minőségű tinta tollnak vagy markernek felel meg.
AIR-INK: környezetbarát tinta, amely forradalmasítja a piacot
El MIT Media Lab ezt a tintát így nevezte el AIR-INK. Amint azt korábban említettük, ennek a tintának az a sajátossága, hogy előállítása nem igényel nagyobb szennyezést, mivel nyersanyaga közvetlenül a levegőben már meglévő szennyeződésből származik. A szennyező részecskék újrahasznosításával a mennyisége korom amelyeket általában hagyományos ipari eljárásokkal állítanának elő.
Ezt a tintát az teszi egyedivé, hogy felfogása után a kormot kezelik és tisztítják, hogy eltávolítsák a nehézfém-részecskéket és más mérgező anyagokat, tiszta, pigmentben gazdag szén. Ebből a szénből különböző sűrűségű és vastagságú tintákat készítenek, amelyek felhasználhatók művészeti projektekben, markerekben és esetleg nyomtatókban.
A mai napig az MIT csapata közösségi finanszírozási kampányok révén fokozta az AIR-INK gyártását a termelés bővítése érdekében. A korai felhasználók főként művészek voltak, akik a tintával műalkotásokat készítettek olyan városokban, mint London és Szingapúr. Az eddigi hozzászólások pozitívak, kiemelve a minőség és sűrűség az ezzel a tintával generált vonásokból, ami ideálissá teszi a különböző hegyű markerekkel végzett munkához.
Életképes lenne nagyobb léptékben?
Voltak már legalább 1.000 liter AIR-INK tinta és egyre több elvárás van a nagyobb alkalmazásokban való felhasználásával kapcsolatban. Bár a hangsúly jelenleg a művészeti piacon van, a következő kihívás az, hogy ezt a technológiát alkalmazzuk a nagyméretű nyomtatáshoz, különösen a nyomtatóipar. A kutatócsoport azon dolgozik, hogy ezt a tintát nyomtatópatronokba csomagolják, ami drasztikusan csökkentené a szennyező tinták hagyományos ipari eljárások révén történő előállításának szükségességét.
A kihívás azonban az, hogy a nyomdaipart mélyen a nagy márkák uralják, amelyek szabadalmaztatott rendszereket használnak, ami megnehezíti az új versenytársak belépését. Ennek ellenére a levegőszennyezésből származó tinta továbbra is ígéretes projekt a fenntartható nyomtatás jövője szempontjából.
A hagyományos tinta környezeti hatása
A hagyományos tintapatronok széles körben elterjedt használata közvetlen negatív hatással van a környezetre. A legtöbb tintapatron származékaiból készül olaj, ami magas VOC (Volatile Organic Compounds) kibocsátással jár a gyártás során. Ezenkívül az a tény, hogy sok patront nem dolgoznak fel megfelelően újra, hulladék keletkezik, amelynek lebomlása évtizedekig tart, és szennyezi a talajt és a vizet egyaránt.
Egy másik kapcsolódó probléma a beltéri levegőszennyezés. A legújabb tanulmányok kimutatták, hogy a nyomtatók, különösen a lézertechnológiás, festékport használó nyomtatók használat közben finom szennyező részecskéket bocsátanak ki, amelyek közvetlenül befolyásolhatják az emberi egészséget.
Fenntartható alternatívák a nyomtatószektorban
A fenntartható tinták fejlesztése nem újdonság, hanem alkalmazása szennyező korom alapú tinták. Az elmúlt néhány évben több olyan kezdeményezést láthattunk, amelyek kevésbé mérgező termékek felhasználásával igyekeznek csökkenteni a nyomtatórendszerek környezeti lábnyomát. Például a vízbázisú tinták egyre népszerűbbek a flexonyomtatásban, mivel drasztikusan csökkentik a VOC-kibocsátást.
Ugyanígy a tinták alapján növényi olajok például a szójababolaj fenntarthatóbb megoldásnak bizonyult a kőolajszármazékokon alapuló tintákhoz képest. Ezeknek a tintáknak nemcsak kisebb a környezetterhelése, hanem könnyebben tisztíthatók és hagyományos berendezéseken is üzemeltethetők anélkül, hogy a gépeken drasztikus módosításokat kellene végrehajtani.
Az elkövetkező években valószínűleg fellendülést tapasztalhatunk ezeknek a rendszereknek a kutatásában és fejlesztésében, különösen, ha a megoldások hasonlóak AIR-INK nagy léptékben életképesnek bizonyulnak.
Az a lehetőség, hogy a városaink levegőjét károsító szennyezést hasznos termékké, például tintává alakíthatjuk, olyan ötlet, amely megváltoztathatja az újrahasznosítást és a fenntarthatóságot az ipari ágazatokban, például a nyomtatásban. Bár még sok a tennivaló annak érdekében, hogy ezt a technológiát széles körben versenyképessé tegyék, az eddigi fejlesztések ígéretes jövőt festenek.