El lítium Alig néhány év alatt viszonylag ismeretlen elemből a világ egyik legstratégiaibb erőforrásává vált. Különleges tulajdonságai, mint például a nagy mennyiség tárolására való képessége teljesítmény, számos kulcsfontosságú iparág középpontjába helyezték, amelyek igyekeznek csökkenteni függőségüket olaj. A lítium nemcsak létfontosságú a modern technológiában, hanem alapvető pillére is megújuló energiák és elektromobilitás.
A lítium jelentősége a világgazdaságban
A lítium jelentős jelentőségűvé vált a növekvő kereslet miatt technológiai ipar, különösen a gyártás során Elemek lítium-ion elektronikai eszközökhöz, és legfőképpen az elektromos járművek (VE). A globális energetikai átalakulás ezt az elemet az autóipar alapvető pillérévé tette, amely tisztább technológiák bevezetésével igyekszik csökkenteni a CO2-kibocsátást.
A növekvő kereslet az elmúlt években az egekbe emelte a lítium árát. 2021-ben és 2022-ben csaknem kilencszeresére szaporodtak, a elektromobilitás és a megújuló energiák. A Nemzetközi Energiaügynökség szerint a lítium iránti kereslet 42-re 2040-szeresére nőhet a fenntartható fejlődés forgatókönyve szerint.
A lítium tulajdonságai és alkalmazásai
A lítium az összes fém közül a legkönnyebb, és magas fajhővel rendelkezik, így ideális elem az energia tárolására. Elengedhetetlen a következőkben:
- Lítium-ion akkumulátorok, amelyek elengedhetetlenek az elektronikus eszközökhöz, például laptopokhoz, mobiltelefonokhoz, fényképezőgépekhez és hordozható elektromos szerszámokhoz.
- Elektromos és hibrid járművek. A lítium akkumulátorral felszerelt autók használat közben nem bocsátanak ki CO2-t, ami hozzájárul a globális kibocsátás csökkentéséhez és a fenntartható mobilitás előmozdításához.
- Orvostudomány és kerámia. Bár kevésbé láthatóak, a lítiumvegyületeket hőálló kerámiák gyártásában és bipoláris zavarok kezelésében is használják.
Ennek az ásványnak a jövőjét továbbra is vizsgálják, és várhatóan felhasználása tovább fog bővülni az új ipari alkalmazásokban.
A világ lítium tartalékai
az világ lítiumtartalékai Dél-Amerika sivatagjaiban és száraz területein koncentrálódnak, különösen a Lítium háromszögBolívia, Argentína és Chile alkotta. Ez a háromszög ad otthont a világ lítiumkészletének körülbelül 56%-ának. Emellett a tartalékok szempontjából fontos országok közé tartozik Kína és Ausztrália is.
A dél-amerikai országok közül Bolíviában a legnagyobb kiaknázatlan tartalékok. Chile ezzel szemben a világ második legnagyobb termelője, jelentős részesedéssel a globális lítiumpiacon. Kisebb mértékben Argentína feltörekvő szereplővé vált, mivel az elmúlt években jelentősen növelte termelését.
A lítiumot főként két forrásból nyerik ki: sóoldat (sós laposban) y kemény kőzet (pegmatit). Sós lerakódások Dél-Amerika sós síkságain találhatók, míg Ausztráliában a pegmatitok dominálnak.
Az US Geological Survey legfrissebb jelentése szerint Chile a globális készletek 41%-át koncentrálja, míg Ausztráliában 25,4%, Argentínában pedig 9,8%. Kisebb mennyiségű lítium is található Brazíliában, Mexikóban, Peruban és más országokban.
Kitermelés és környezeti hatás
Míg a lítium létfontosságú a zöld gazdaságra való átálláshoz, kitermelése nem mentes a vitáktól, különösen, ha a környezeti hatásairól van szó. A lítium sófelületekből történő kitermelése nagy mennyiségű vizet használ fel, amely rendkívül értékes erőforrás azokon a száraz területeken, ahol a lelőhelyek találhatók. Olyan helyeken, mint a Salar de Atacama (Chile), akár 21 millió liter víz naponta csak lítium előállítására. Ez vízhiányos problémákat okozott a helyi közösségekben, és érintette a biológiai sokféleséget, beleértve a veszélyeztetett fajokat, például a flamingókat.
Egy másik kitermelési módszer kemény kőzetből (pegmatitokból) történik, de ez a módszer energiaigényesebb és több üvegházhatású gáz kibocsátást is eredményez. Összehasonlításképpen, a lítium kivonása sósíkságból kb 7,8-szor kevesebb üvegházhatású gáz mint a kemény kőzet kitermelése.
Kulcsfontosságú a megvalósítás szigorúbb előírásokat a lítiumipar környezeti hatásainak minimalizálása érdekében. Ebben az értelemben az ECLAC-jelentés kiemeli, hogy olyan szabályozási kereteket kell létrehozni, amelyek garantálják e projektek társadalmi és környezeti fenntarthatóságát.
A lítium háromszög és annak jövőbeli lehetőségei
Az úgynevezett Lítium háromszög Argentínát, Bolíviát és Chilét foglalja magában, a lítiumforrások szempontjából a legfontosabb régióként pozicionálva magát. Ez a három ország koncentrálódik több mint 62%-a világ lítiumforrásai, döntő szerepet biztosítva számukra a globális zöld gazdaság fejlődésében.
Ebben az összefüggésben, míg Chile évtizedek óta vezeti a termelést, Argentína exportja a közelmúltban fellendülést élt meg, rekordszámokat ért el, és Bolíviában van a legnagyobb kiaknázatlan potenciál, bár az infrastruktúra terén kihívásokkal néz szembe.
Ezen országok kormányai előmozdítják fenntarthatóbb kitermelési modellek és gazdaságaik nagyobb részvétele a lítium értékláncban. Chilében például áttérnek a privatizált modellről az egyikre köz-magán együttműködés, míg Argentínában minden tartomány külön tárgyalja a szerződéseket és a kitermelési díjakat.
A lítium globális piaca
A globális lítiumpiacot az elmúlt években Ausztrália, Chile, Argentína és Kína uralta. Ami a keresletet illeti, a többség az ázsiai országokból érkezik, lévén Kína, Dél-Korea és Japán a lítium fő importőre.
A lítium felhasználása az 25-as körülbelül 1900 tonnáról több mint XNUMX-ra nőtt 100.000 2021 tonna XNUMX-ben. A termelést becsülő növekedési előrejelzésekkel 400.000 2030 tonna XNUMX-ig, a lítiumipar az egyik legfontosabb a jövő globális fejlődése szempontjából.
2021 és 2022 között a a lítium árának exponenciális emelkedése, értékét többszörösére megszorozva. Ez az olyan országok exportjának jelentős növekedését jelentette, mint Argentína és Chile.
Az előrejelzések szerint a lítium iránti kereslet az elkövetkező években továbbra is meghaladja a kínálatot. Ez a helyzet nyomást fog gyakorolni a termelőkre, hogy terjesszék ki tevékenységüket, és a kormányokra, hogy olyan szabályozást hozzanak létre, amely egyensúlyba hozza a gazdasági fejlődést a környezet és a helyi közösségek tiszteletével.
A lítium a 21. század egyik leginkább stratégiai erőforrásává vált. Az energetikai átállásban és az elektromobilitásban betöltött kulcsszerepe a fenntartható fejlődés alapvető elemévé teszi. Kitermelése azonban társadalmi-környezeti kihívásokat vet fel, amelyekkel sürgősen foglalkozni kell annak biztosítása érdekében, hogy ez az ásvány hozzájáruljon a globális fejlődéshez anélkül, hogy veszélyeztetné a közösségek és a környezet jólétét.