La Az Egyesült Nemzetek Szervezete Élelmezés és mezőgazdaság (FAO) és World Health Organization (WHO) jelentős kezdeményezést indítottak a kihívások kezelésére globális élelmiszerrendszer. A Rómában megrendezésre kerülő második nemzetközi táplálkozástudományi konferencia (ICN2) központi témája az, hogy hogyan lehet újraszervezni a globális kormányzást a XNUMX. század három legnagyobb kihívása – az alultápláltság, az egészségügyi problémák és a környezeti hatás – köré.
Az első kihívás: globális alultápláltság
Korunk egyik legriasztóbb problémája a alultápláltság. A legújabb adatok szerint a fejlődő országokban a gyerekek egyharmada alulsúlyos vagy csökevényes. Továbbá kb 2 milliárd ember hiányosságoktól szenvednek mikrotápanyagok és még több 840 millones Krónikus éhségtől szenvednek.
Az alultápláltság nem csak fizikailag érinti. Az UNICEF szerint az akut és krónikus alultápláltság hatással van a gyermekek testi és kognitív fejlődésére egyaránt. 148 millió gyerek Az öt éven aluli gyermekek növekedése visszamaradt, ami lassabb növekedést és életkorukhoz képest alacsonyabb magasságot jelent. Ezen kívül 45 millió gyerek Súlyos akut alultápláltságban szenvednek, amely állapot azonnali kezelést igényel. Ráadásul több mint 340 millió gyerek ugyanebből a korosztályból szenvednek mikrotápanyag-hiányok, befolyásolja az immunrendszerüket és az agy fejlődését.
Második kihívás: Az élelmiszer-termelésből és -fogyasztásból eredő egészségügyi problémák
A második kihívás az abból eredő egészségügyi problémákkal kapcsolatos Ipari termelés és a nem megfelelő élelmiszer-fogyasztás. Több mint 1,500 millió ember a világon szenvednek túlsúlyos vagy elhízott. Ez elsősorban a rendkívül feldolgozott termékekben, zsírokban és cukrokban gazdag étrendnek köszönhető, amely annak ellenére, hogy kalóriát biztosít, nélkülözi az alapvető mikrotápanyagokat. Ez a betegségek növekedéséhez vezet nem közvetíthető mint például a 2-es típusú cukorbetegség és a szív- és érrendszeri betegségek.
A túlfogyasztás és az alultápláltság problémája nem csak a testi egészség, hanem az egészség problémája is társadalmi egyensúlytalanság. Sok közösségben korlátozott az egészséges élelmiszerekhez való hozzáférés, ami megerősíti az ultra-feldolgozott és kevésbé tápláló élelmiszerektől való függőséget. Ez a tendencia negatív következményekkel jár mind a fejlett, mind a fejlődő országokban, ahol az alultápláltság és az elhízás párhuzamosan létezik.
Harmadik kihívás: Az élelmiszertermelésre gyakorolt környezeti hatás
Az élelmiszertermelés a környezetre is pusztító hatással van. Mezőgazdaság és állattenyésztés felhasználása mellett az üvegházhatású gázok kibocsátásának nagy részéért felelősek Ön peszticidek y műtrágyák, amelyek hatással vannak a biológiai sokféleségre és az emberi egészségre. Egy másik kritikus probléma az élelmiszer-pazarlás, amely a globális össztermelés több mint egyharmadát teszi ki, és hozzájárul a klímaválsághoz. Például az Ellen MacArthur Alapítvány szerint évente 1,300 milliárd tonna élelmiszer megy kárba a világon.
Átfogó irányelvek és megoldások
A három fő kihívás kezelése megköveteli a végrehajtását integrált politikák a fenntarthatóságon és a méltányosságon alapul. Az alábbiakban a szakértők és nemzetközi szervezetek által javasolt intézkedések közül néhány:
- Globális szabványok felállítása az élelmiszertermelés tisztességes, méltányos és fenntartható módon történő előmozdítása.
- Csökkentse az ultra-feldolgozott élelmiszerek előállítására irányuló ösztönzőket, amelyek hozzájárulnak az elhízás és az alultápláltság növekvő arányához.
- A helyi és fenntartható termelés előmozdítása, minimálisra csökkentve a mérgező anyagok, például peszticidek és műtrágyák használatát.
- Csökkentse az élelmiszer-pazarlást és az elosztórendszerek hatékonyságának javítása.
Továbbá elengedhetetlen, hogy a az egészséges táplálkozáshoz való hozzáférés a teljes lakosság számára, a friss, természetes és fenntartható termékekre összpontosítva, korlátozva a vörös hús és az iparosított élelmiszerek fogyasztását.
2030-ra a Fenntartható fejlesztési célok (SDG) javasolja az alultápláltság minden formájának megszüntetését és az élelmezésbiztonság garantálását a világ teljes lakossága számára. Csak a kormányok, szervezetek és polgárok közös és összehangolt fellépése teszi lehetővé ezekkel a kihívásokkal való szembenézést és garantálja a futuro sostenible a következő generációk számára.