Közel a hőmérséklet északi sark most éppen vannak 20 fokkal melegebb, mint kellene az év ezen időszakának átlaga, amint arról több kutató is beszámolt. Ez a tény megdöbbent bennünket, és elgondolkodtat az éghajlatváltozás kezelésére irányuló nemzetközi jegyzőkönyvek, találkozók és egyezmények hatékonyságán. Sokszor úgy tűnik, hogy ezek a találkozók ahelyett, hogy konkrét intézkedéseket tennének, több szót, mint tettet eredményeznek, emlékeztetve a híres film rómaiellenes csoportjára. Brian élete.
Az Északi-sark ezt tapasztalja sarki éjszaka, egy olyan időszak, amikor a nap alig jelenik meg a horizonton. Ez a szakasz hagyományosan különösen hideg, amikor a tengeri jég gyorsabban képződik, vastag rétegeket hozva létre, amelyek télen megvédik az ökoszisztémát. Idén azonban a hőmérséklet lényegesen melegebb volt a szokásosnál, és elérte a maximum rekordokat 7 fokkal az átlag feletti hőmérséklet különböző területeken, amint azt az Északi-sark körül található meteorológiai állomások adatai mutatják.
Ez a jelenség nem csak a hőmérsékletre, hanem a hőmérséklet kialakulására is hatással van sarkvidéki jég, amely jelenleg a kelleténél sokkal lassabban halad. Bár a nyár a jégtakaró legalacsonyabb pontja, szeptember felé közeledve az azonnal meginduló felépülés sokkal lassabb, még inkább, mint a 2012-es év, amelyet eddig a legalacsonyabb északi-sarkvidéki jégtérfogatú évek egyikének tartottak. .
A tudományos közösséget meglepte a történtek. Valójában sok kutató fejezte ki aggodalmát a közösségi hálózatokon, például a Twitteren, mivel ez a második egymást követő év, amikor a A sarkvidék szokatlanul magas hőmérsékletet tapasztal. 2015 végén a hőmérséklet a régióban még az olvadáspontot is elérte egy kiterjedt vihar miatt, amely meleg levegőtömegeket szállított a sarki zóna felé.
Az összefüggés ezen anomáliák és az éghajlatváltozás között
Ez az éghajlati jelenség szorosan összefügg a éghajlatváltozás világ, Jennifer Francis, az Arktika-kutatás specialistája szerint. A szélsőséges időjárási események, mint például a sarki hőmérséklet emelkedése, egyre gyakoribbak, és közvetlen kapcsolatban állnak az emberi tevékenység által okozott globális felmelegedéssel.
2016-ot a Meteorológiai Világszervezet (WMO) a legmelegebb év a feljegyzések során, beleértve nemcsak általában a globális felmelegedést, hanem olyan konkrét eseményeket is, mint amilyen az Északi-sarkvidéken történik. A valóság, amellyel szembesülünk, aggasztó; A bolygó ezen régiójában végbemenő változások nemcsak a sarki ökoszisztémákat érintik, hanem globális következményekkel is járnak.
Hőhullámok a sarkokon: riasztó jelenség
Az Északi-sarkon kialakult helyzet nem elszigetelt esemény. A szakértők mindkét póluson hőhullámokat figyeltek meg, ez a jelenség sok tudóst meglepett. Az Északi-sarkvidék és az Antarktisz egyes részein a hőmérséklet mintegy 40 fokkal emelkedett a normálérték fölé. A bolygó távoli északi részén a hőmérséklet 0 Celsius-fok közelében volt olykor, amikor -20 vagy -30 fok körül kellett volna lennie.
Ezeknek a sarkvidéki hőhullámoknak pusztító következményei voltak, például felgyorsultak az olvadás. A gleccserek és a tengeri jég olvadása az Északi-sarkvidéken az éghajlatváltozás egyik legnagyobb jele. A tengeri jég maximális kiterjedése évről évre csökken, ami nemcsak a sarkvidéki élővilágot érinti, hanem a régió emberi közösségeit is, amelyek megélhetése ettől a jégtől függ.
El jégolvadás Közvetlenül befolyásolja a globális óceáni keringést, ami viszont hatással van a világ minden régiójának éghajlatára. A Geophysical Research Letters-ben megjelent tanulmány szerint az olyan hőhullámok, mint amilyenek az Északi-sarkvidéken alakulnak ki, egyre gyakoribbak, és a régióban kialakuló új éghajlati jelenségek részét képezhetik.
A tengeri jégre és a biológiai sokféleségre gyakorolt hatás
A sarkvidéki jég elengedhetetlen a globális éghajlat szabályozásához, mert egyfajta „tükörként” működik, amely visszaveri a napfényt az űrbe. Ahogy a jég olvad és a felszíne zsugorodik, a Föld több hőt vesz fel, ami hozzájárul a bolygó további felmelegedéséhez. Ez ördögi kört hoz létre, amely súlyosbítja az éghajlatváltozást.
El tengeri jég visszavonulása Az Északi-sarkvidék komoly veszélyt jelent a régió biológiai sokféleségére nézve is. Az olyan fajok, mint a jegesmedvék, fókák és sarki rókák túlélése a jégtől függ. A jég eltűnése az Északi-sarkvidéken e fajok élőhelyének elvesztésével jár, ami súlyosan veszélyezteti létezésüket.
Tudományos adatok szerint a jegesmedvék állománya 25%-kal csökkent az elmúlt években természetes élőhelyük csökkenése miatt. Ezeknek az állatoknak a vadászat a jégpolcokra támaszkodik, és nélkülük az élelemkeresési képességük súlyosan csökken.
Mi várható a jövőben?
A bizonytalan jövő felé haladva az éghajlati modellek azt jósolják, hogy az Északi-sarkvidék teljesen jégmentessé válhat a következő évtizedek nyarain. Ezek a változások nemcsak az Északi-sarkvidék növény- és állatvilágát érintik, hanem a globális éghajlatot is, szélsőséges időjárási eseményeket, például hőhullámokat, özönvízszerű esőket és a világ más részein nagyobb éghajlatváltozást váltva ki.
Az óceán elsavasodása a másik nagy probléma, amelyet kezdünk megfigyelni. A szén-dioxid vízben történő felszívódása a savasság növekedését okozza, ami súlyosan érinti a tengeri élőlényeket.
Az éghajlatváltozás nemcsak az e területeken élő fajokat érinti, hanem az Északi-sarkvidéken élő emberi közösségeket is. Az őslakos közösségek, akik horgászatuk és vadászatuk a jégre támaszkodnak, megélhetésük megszűnését látják, ami életmódjuk kihalásához vezethet. A jövőben a kényszerű kitelepítés és a tengerszint emelkedése várhatóan pusztítást fog okozni a tengerparti közösségekben szerte a bolygón.
Ebben a forgatókönyvben kulcsfontosságú a vizsgálat folytatása és a konkrét intézkedések megtétele. A helyzet riasztó, de szerencsére még tudunk intézkedéseket tenni a klímaváltozás hatásainak mérséklésére.