A vízhiány a spanyolországi mocsarakban van kiváltotta a kibocsátást üvegházhatású gázok. Az év első hat hónapjában a villamosenergia-szektor 41,2 millió tonna CO-t bocsátott ki2 A légkörbe 17,2 millióval többet, mint 2016 azonos időszakában. Ez a riasztó adat azt mutatja, hogy az aszály nemcsak a vízellátásra, hanem közvetlen környezeti hatással is van.
Ami az energiatermelést illeti, a vízenergia-termelés (egy tiszta energiaforrás, amely nem tartalmaz üvegházhatást okozó gázokat) több mint 51%-kal esett vissza, és nagyrészt szén (72%-kal több felhasználás) és gáz (30%-os növekedés) váltotta fel. A tiszta energiatermelés csökkenése összefügg a minimális tartalékok a tározókban, ami nagyon negatív képet fest a klímaváltozás elleni küzdelemről 2017-ben.
Az üvegházhatású gázok szerepe a klímaválságban
Az éghajlatváltozásért elsősorban az üvegházhatású gázok felelősek, a CO2 a fejhez. A szén-dioxid-kibocsátás növekedése többek között a fosszilis tüzelőanyagok, például a szén és a gáz fokozottabb használatának tudható be, amelyek ellensúlyozzák a tiszta energiaforrások, például a hidraulika vagy a szélenergia csökkenését.
A Red Eléctrica de España (REE) adatai szerint az idei év eddigi villamosenergia-fogyasztása szinte azonos volt az előző évivel. A szennyező források növekvő használata azonban a CO-kibocsátás jelentős növekedését okozta.2. Valójában az ország teljes üvegházhatású gázkibocsátásának mintegy 20%-áért a villamosenergia-termelés a felelős.
A probléma egyértelmű példája 2015-ben fordult elő, amikor a szén villamosenergia-termelésre való felhasználásának növekedése volt a felelős a globális CO-kibocsátásért.2 Spanyolországban 3,2%-kal nőtt 2014-hez képest. Másrészt 2016-ban a helyzet javult a csapadék növekedésének és a megújuló energia fokozottabb használatának köszönhetően, ami a kibocsátás 3,5%-os csökkenését eredményezte az előző évhez képest.
Vízkészletek és hatásuk a villamosenergia-termelésre
A probléma 2017-es nagyságának megértéséhez elengedhetetlen a vízkészletek állapotának elemzése. Spanyolország 2017 óta a legalacsonyabb tartalékkal lépett be 1995-be, és az eső hiánya egész évben súlyosbította a helyzetet. A villamosenergia-termelésre szánt tározókban július végén még csak elméleti tartalékuk volt 7.927 gigawatt/óra (GWh) termelésére, ami 61%-kal kevesebb a tavalyi év azonos hónapjában, és 64,6%-kal az elmúlt tíz év átlagától.
Ha a duzzasztott víz jelenlegi értékét összehasonlítjuk a korábbi évekkel, bebizonyosodik, hogy 2017 hosszú idő óta az egyik legrosszabb csapadékmennyiség. Ez a forgatókönyv nemcsak a villamosenergia-termelési kapacitást érinti, hanem az ország számos régiójában nagy kihívást jelent a mezőgazdaság és az ivóvízellátás számára.
A villamosenergia-ágazatra és a szénfelhasználásra gyakorolt hatás
Ebben az összefüggésben a megújuló energia felhasználásának csökkenését főként a szén- és gázfelhasználás növekedése ellensúlyozta. Az ezt a fosszilis tüzelőanyagot égető hőerőművek 71,9%-kal növelték villamosenergia-termelésüket 2017 januárja és júliusa között, a kombinált ciklusú erőműveké pedig 30,4%-kal nőtt ugyanebben az időszakban.
A szénfelhasználás növekedésének komoly környezeti hatásai voltak. A szén az egyik legszennyezőbb fosszilis tüzelőanyag, és elégetése során nagy mennyiségű CO szabadul fel2 és egyéb, a légkörre káros gázok. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség jelentése szerint az ország globális üvegházhatásúgáz-kibocsátása 2016-ban 3,5%-kal csökkent, de félő, hogy ez a fejlődés 2017-ben megfordul a növekvő szénfüggőség miatt.
Az éghajlatváltozás hatása Spanyolország energetikai jövőjére
Az éghajlatváltozás jelentős mértékben csökkentette a hosszú távú csapadékmennyiséget Spanyolország kulcsfontosságú régióiban. Ez nem csak a mezőgazdaság és a humánellátás vízellátását érinti, hanem az ország tiszta energiatermelési képességét is. Szakértők azt jósolják, hogy ha a jelenlegi tendenciák továbbra is fennállnak, akkor a feltárt víz szintje tovább csökken, ami a szennyező energiaforrásoktól való nagyobb függőséghez vezet, ami még nehezebbé teszi a 2030-ra és 2050-re kitűzött kibocsátáscsökkentési célok teljesítését.
Ezenkívül egyes ökoszisztémák tropikalizálódása, amint azt a National Geographic jelentése is jelzi, mind a helyi biológiai sokféleséget, mind az energiarendszereket érinti. A vízszint változásaival szemben különösen érzékeny vízerőművek termelési kapacitása csökkenhet az időjárás szélsőségesebbé válásával.
Ebben az összefüggésben az új megújuló erőművek telepítése kulcsfontosságú a szén- és gázfüggőség csökkentése érdekében, amelyek nemcsak növelik az üvegházhatású gázok kibocsátását, hanem hozzájárulnak az ország egyes régióinak elsivatagosodásához is.
Végül a tudományos közösség arra figyelmeztet, hogy ha nem tesznek sürgős intézkedéseket, a szárazság és az elsivatagosodás súlyosan érinti az olyan stratégiai ágazatokat, mint a mezőgazdaság és a turizmus, amellett, hogy csökkenti a rendelkezésre álló vízkészleteket. Az éghajlatváltozás nemcsak környezeti, hanem gazdasági kihívást is jelent Spanyolország számára, amelynek GDP-je csökkenni fog, ha az aszályok és a súlyos hőhullámok gyakoribbá és tartósabbá válnak.
Létfontosságú annak megértése, hogy az éghajlati válság nemcsak környezeti probléma, hanem közvetlenül érinti a gazdaságot és az emberek mindennapi életét is. A csapadék csökkenése, a vízkészletek kimerülése és a szennyező energiaforrásoktól való nagyobb függés egy bizonytalanabb jövő felé taszít bennünket, ahol a megoldások óhatatlanul energiaátállással és a szén-dioxid-kibocsátás jelentős csökkentésével járnak.