A Zöldek/Európai Szabad Szövetség (Zöldek/EFA) és a MÉS per Mallorca mély elégedetlenségüket fejezték ki azzal, hogy a Baleár-szigeteken az energiának csak 3%-a megújuló, miközben az európai szabályozás azt a célt tűzte ki, hogy 20-ra legalább 2020%-ot kell elérni. A tiszta energia bevezetésének ez a késése komoly kihívásokat jelent egy régió számára. annyi természetes potenciállal, ami létfontosságúvá teszi a folyamatban lévő intézkedések és a kulcsfontosságú politikai szereplők javaslatainak elemzését.
A Greens/ALE európai parlamenti képviselője, Florent Marcellesi sajtótájékoztatót tartott Palmában, a MÉS per mallorcai szóvivője, David Abril társaságában, ahol bemutatta az európai környezetvédelmi menetrendjük prioritásait azzal az egyértelmű céllal, hogy népszerűsítse. fenntarthatóbb Baleár-szigetek.
Megújuló energiák: döntő fontosságú átmenet a Baleár-szigeteken
Marcellesi elkötelezte magát, hogy a MÉS-javaslatokat Brüsszelbe továbbítja, hangsúlyozva annak fontosságát gazdasági és ökológiai átmenet a Baleár-szigeteken, hasonlóan a Kanári-szigeteken már megkezdett fejlődéshez. Továbbá kiemelte, hogy a Párizsi megállapodások kulcsfontosságú katalizátor volt az elmozdulás kiváltásában: az egyszer használatos gazdaságról a körkörös gazdaság, az erőforrások újrafelhasználásán és kiaknázásán alapul.
A képviselő kifejtette: a cél a tömegturizmusra épülő gazdasági modelltől való eltávolodás, helyette a a gazdaság diverzifikációja a helyi termékek fogyasztásának ösztönzése, a fenntartható mezőgazdaság támogatása, és mindenekelőtt a megújuló energiákra való átállás előmozdítása.
Az erősen szennyező infrastruktúra bezárása, mint pl Es Murterar hőerőmű, lényeges lépésként került bemutatásra. A Párizsi Megállapodások értelmében ennek az erőműnek 2025 előtt be kell zárnia, mivel erősen szennyező forrásokból, például szénből állít elő energiát.
Bécs esete: követendő példa
Marcellesi a palmai repülőtér kérdésével is foglalkozott, és intézkedéseket javasolt a turizmus környezeti hatásainak mérséklésére. esetére utalt Bécsi repülőtér, ahol a CO2 várható növekedése miatt elkerülték a bővülést. Továbbá javasolta a bevezetését nemzetközi járatok adója, amelynek bevételét fenntartható megoldások finanszírozására fordítanák a Baleár-szigeteken.
A megújuló energiák helyzete a Kanári-szigeteken
A Kanári-szigeteken alkalmazott energiaátmeneti modell referenciaként szolgál a Baleár-szigetek számára is. Pedro Ortega gazdasági, ipari, kereskedelmi és tudásügyi miniszter szerint a régió jó úton halad afelé, hogy a közeljövőben 9%-ról 21%-ra növelje a megújuló energiatermelést. Ez a javulás az integrációnak köszönhetően megszilárdul 49 új szélerőműpark a szigeteken, amely a már meglévőkhöz egészül ki, az energiahatékonyság növelése érdekében korszerűsítve az infrastruktúrát.
A Kanári-szigetek engedélyt adott az építkezésre szél- és fotovoltaikus parkok amelyek összesen 436,3 MW teljesítményt adnak. Jelenleg ezek közül több már folyamatban van, előrehaladott projektek főként Gran Canarián és Tenerifén.
A meglévő szélerőműparkok korszerűbb és hatékonyabb berendezésekkel történő átalakítása nemcsak több villamos energiát termel tiszta forrásból, hanem csökkenti a vizuális és környezeti hatásokat is, ami a szigetcsoport fenntarthatóságának kulcsfontosságú szempontja.
A megújuló energiák kihívásai és lehetőségei a Baleár-szigeteken
A Baleár-szigetek kormánya a Kanári-szigetekéhez hasonló kihívással néz szembe, mivel számos kezdeményezés van folyamatban a megújuló energia felhasználásának növelésére. Azonban a Plan de Transición Energética fontolgatja, hogy a fosszilis energiáktól való függőség mérséklése érdekében új, egyedi javadalmazási kvótákat kell jóváhagyni a nap- és szélenergia-berendezésekre.
2017-ben a támogatások jóváhagyása a saját fogyasztású létesítmények Lanzarote-ban és La Graciosában megújuló energiarendszereken keresztül. A Baleár-szigetek azt reméli, hogy hasonló intézkedésekkel követni tudják ezeket a lépéseket, hogy az egyéneket és a vállalatokat a tiszta energia bevezetésére ösztönözzék.
A Kanári-szigetek kormánya becslése szerint 2025-re a 45%-os megújuló energia penetráció, amely bemutatja, hogy mind az állami beruházások, mind a célzott szakpolitikák elengedhetetlenek az energiaátállási folyamat felgyorsításához.
Ez a modell megismételhető a Baleár-szigeteken, ahol a kormány már jelentős összeget különített el a támogatásra. Fotovoltaikus napenergia, azzal a céllal, hogy jelentősen növelje a tiszta energiatermelés arányát a szigetországban. Ugyanígy várható a meglévő szélerőművek korszerűsítése és olyan új létesítmények létrehozása, amelyek a régióban megújuló kapacitást növelnek.
A következő néhány év döntő fontosságú lesz a konszolidáció szempontjából energiaátmenet a Baleár-szigeteken. Az infrastrukturális beruházások, a berendezések korszerűsítése és az olyan innovatív projektek támogatása, mint például a megosztott saját fogyasztás, kulcsfontosságúak lesznek a szigetek energetikai jövőjének újradefiniálásában.
A megújuló energiák megvalósítása a környezeti előnyök mellett gazdasági előnyökkel jár, új munkahelyeket teremt, és csökkenti a külső energiafüggőséget, ami a térség fenntartható fejlődését garantálja.