Tudjuk, hogy a sejt az állatok és növények összes szövetének alapvető funkcionális egysége.. Ebben az esetben az állatokat többsejtű élőlényeknek tekintik, tehát egynél több sejttel rendelkeznek. Általában eukarióta sejtekkel rendelkeznek, amelyek valódi sejtmaggal és különböző speciális organellumokkal rendelkeznek. Vannak azonban különféle egy sejt részei és mindegyiknek más a funkciója.
Ebben a cikkben mindent elmondunk, amit tudnia kell a sejt különböző részeiről, jellemzőiről, valamint az állati sejt és a növényi sejt közötti főbb különbségekről.
egy sejt részei
Minden eukarióta sejt, mind az állati, mind a növényi, különböző struktúrákból, úgynevezett organellumokból áll, amelyek létfontosságú funkciókat látnak el az organizmusok túlélése és fejlődése szempontjából. Ezen organellumok mindegyike meghatározott funkciót lát el, és megfelelő működésük elengedhetetlen a sejtélet biztosításához. Az alábbiakban ezeket a részeket, azok jellemzőit és funkcióit részletesen ismertetjük.
mag
El mag Ez az eukarióta sejt legkiemelkedőbb organellumja. Ez tartalmazza a sejt genetikai anyagát DNS formájában, amely az összes sejtfunkciót irányítja. A sejtmagot kettős membrán veszi körül, az úgynevezett nukleáris burok, amely szabályozza a molekulák átjutását a sejtmagba és onnan, lehetővé téve a DNS védelmét. A génexpresszió szabályozása mellett a sejtmag nélkülözhetetlen a mitózison keresztüli sejtszaporodásban.
A mag belsejében található a nucleolus, a fehérjeszintézishez nélkülözhetetlen riboszómák előállítására specializálódott szerkezet. Ezek a riboszómák ezután a citoplazmába exportálódnak, ahol ellátják létfontosságú funkciójukat.
plazmamembrán és citoplazma
La plazma membrán Minden sejtet körülvesz, és szelektív gátként működik, amely elválasztja a sejt belsejét a külső környezettől. Ezt a szerkezetet egy kettős foszfolipidek és fehérjék alkotják, amelyek szabályozzák az anyagcserét, biztosítva, hogy csak az alapvető tápanyagok kerüljenek be, és a salakanyagok távozzanak. Funkciója nemcsak szerkezeti, hanem olyan létfontosságú folyamatokat is szabályoz, mint a sejtjelátvitel.
El citoplazma Ez a plazmamembrán és a mag közötti tér. Főleg vízből áll, de különböző fehérjék, ionok és vegyületek is találhatók benne, amelyek lehetővé teszik az enzimatikus és anyagcsere-folyamatok lezajlását. Az organellumok lebegnek a citoplazmában, és olyan folyamatok mennek végbe, mint a glikolízis, amelyek kulcsfontosságúak a sejt energiatermelésében. Ezenkívül a citoplazma fizikai támogatást nyújt a belső struktúráknak.
Endoplazmatikus retikulum és Golgi-készülék
El endoplazmatikus retikulum (RE) egy összetett membránhálózat, amely a sejtmag burkától a teljes citoplazmáig terjed. Az RE két típusra oszlik:
- durva endoplazmatikus retikulum (RER): Felületét riboszómák borítják, ami érdes megjelenést kölcsönöz neki. A RER elsősorban a fehérjeszintézisért felelős, különösen azokért, amelyeket specifikus organellumokhoz kívánnak kiválasztani vagy szállítani. Ezek a fehérjék a RER-en belül funkcionális formájukba hajtogatnak.
- Sima endoplazmatikus retikulum (SER): A RER-rel ellentétben a REL-nek nincsenek asszociált riboszómái. Fő feladata a lipidek szintézise, a szénhidrátok anyagcseréje és a sejtre mérgező anyagok méregtelenítése. A májsejtekben például a REL döntő szerepet játszik a méreganyagok eltávolításában.
El Golgi készülék Szoros kapcsolatban működik az endoplazmatikus retikulummal. Ez a sejt eloszlási központja, mivel az újonnan szintetizált molekulákat fogadja az ER-től, módosítja azokat (például cukor- vagy foszfátláncok hozzáadásával), vezikulákba csomagolja és végső rendeltetési helyükre juttatja, akár a sejten belül, akár kifelé. .
Centrosoma, csilló és flagella
El centroszóma Az állati sejtek sejtosztódásában nélkülözhetetlen organellum. Kettőből áll centriolák, amelyek mikrotubulusokból álló struktúrák. A sejtosztódás során a centroszóma megszervezi a mitotikus orsót, ami biztosítja, hogy a kromoszómák egyenlően oszlanak el a leánysejtek között.
Cilia és flagella Ezek speciális struktúrák, amelyek mozgást biztosítanak egyes sejteknek. A csillók rövidek és sokak, míg a flagella Hosszabbak és általában kisebb számban vannak jelen. Az állati sejtekben a csillók segítik a folyadékokat vagy részecskéket körülöttük mozgatni, például a légutakban, ahol eltávolítják a port és a mikroorganizmusokat. A flagella, akárcsak a spermiumban jelenlévő, lehetővé teszi a sejt mozgását és elmozdulását.
mitokondriumok és citoszkeleton
az mitokondrium A sejt "erőművei" néven ismerik őket, mivel a sejtlégzés folyamatán keresztül felelősek az ATP (adenozin-trifoszfát) termeléséért, amely a sejtenergia fő forrása. A mitokondriumoknak saját DNS-ük és riboszómáik vannak, ami bizonyos funkcionális függetlenséget biztosít számukra a sejten belül. Úgy gondolják, hogy ezek az organellumok szimbiotikus evolúciós eredetűek, primitív baktériumokból származtak.
El citoszkeleton Filamentek és tubulusok hálózatából áll, amelyek szerkezeti támogatást nyújtanak a sejtnek. Ez a sejtes "csontváz" három fő rosttípust tartalmaz:
- Mikrofilamentumok: Segítik a sejtmozgást és a sejtosztódást.
- mikrotubulusok: Felelősek az organellumok sejten belüli eloszlásáért, és a sejtosztódásban a mitotikus orsó részét képezik.
- Köztes szálak: Mechanikai ellenállást biztosítanak a sejtnek.
Különbségek az állati és a növényi sejtek között
Van néhány kulcsfontosságú különbség az állati és növényi sejtek között, amelyek meghatározzák szerkezetüket és működésüket egyaránt. Az alábbiakban a főbbeket ismertetjük:
- Sejtfal: A növényi sejteknek cellulózból álló merev sejtfaluk van, amely további szerkezeti támogatást és nagyobb ellenállást biztosít a fizikai igénybevétellel szemben, míg az állati sejtekben ez a szerkezet hiányzik. A sejtfal védőgátat is képez a kórokozókkal szemben.
- Kloroplasztok: A növényi sejtek kloroplasztokat, fotoszintézisre szakosodott organellumokat tartalmaznak. A kloroplasztiszoknak köszönhetően a növények a napfényből nyernek energiát, és a CO₂-t cukrokká alakítják. Az állati sejtekben nincs kloroplaszt, mivel az elfogyasztott táplálékból nyerik az energiát.
- vakuolák: Mindkét sejtben vannak vakuolák, de a növényekben sokkal nagyobbak, és a sejttér nagy részét elfoglalják, vizet, tápanyagokat és hulladékot tárolnak. Az állati sejtekben a vakuolák kicsik és nem olyan kiemelkedőek.
Egy másik fontos különbség a sejt alakja: az állati sejtek gömbölyűbbek vagy lekerekítettebbek, míg a növényi sejtek prizmásabbak a merev sejtfal miatt.
Az állati és növényi sejtek, bár bizonyos szempontból különböznek egymástól, számos alapvető tulajdonsággal rendelkeznek, amelyek lehetővé teszik az életet. Az evolúció során azonban specializálódtak, hogy megfeleljenek a többsejtű szervezetek speciális igényeinek.
A sejtfunkciók és -struktúrák megértése nemcsak a biológia tanulmányozása szempontjából kulcsfontosságú, hanem lehetővé teszi számunkra, hogy értékeljük a sejtek életének összetettségét. Az állati sejtek energiatermelő mitokondriumaikkal és a növényi sejtek fotoszintézisre képes kloroplasztikáikkal egyedülálló példái annak, hogy az élőlények hogyan alakítottak ki alkalmazkodást a túléléshez.