A globális erdőirtás okai és következményei, környezeti hatásai

Az erdőirtás az emberi tevékenység közvetlen következménye amely hatalmas módon pusztítja a Föld erdőit és dzsungelét. Az általa okozott kár óriási mind helyi, regionális, akár bolygói szinten.

Ma erdők és dzsungelek szerte a világon Még mindig a Föld teljes felszínének 30%-át borítják. A több millió hektár kivágása miatt azonban minden évben Panama méretű nagy sávok vesznek el. Mik ennek az erdőirtásnak az okai és következményei?

Erdők és dzsungelek kiirtása szerte a világon

Az emberi lényeknek el kell foglalniuk egy területet gazdasági tevékenységeikhez, mint például a települések, az ipar, a mezőgazdasági feltárás stb. Évről évre, millió hektárt irtottak ki a földhasználat megváltoztatása és az értékes fa kitermelése olyan termékek előállításához, mint a bútorok és a papír. Az erdőirtás ilyen üteme olyan gyors, hogy ha folytatódik, a következő száz éven belül a trópusi erdők és esőerdők teljesen eltűnhetnek.

A fák kivágásának a papírszerzésen kívül számos egyéb oka is van. Például gyorsan nőtt a kereslet a növénytermesztés és az állattenyésztés számára. Ez különösen igaz az olyan országokra, mint Brazília, ahol az Amazonas nagy részeit megtisztítják a szója- és hústermeléshez. A gazdálkodók a fakitermeléstől is függenek családjuk élelmezése érdekében, olyan módszerekkel, mint pl önellátó gazdálkodás vagy a slash and burn rendszert.

Az erdőkre nehezedő nyomás másik fontos forrása az nagyszabású kereskedelmi fakitermelés. Ez az iparág termékeket kínál a globális papír- és cellulózpiac számára. Ez a gyakorlat azonban évente számtalan erdő elpusztításáért felelős. Még súlyosabbak az illegális fakitermelési tevékenységek, amelyek általában nagy hatással vannak a helyi ökoszisztémákra, mind a növény-, mind az állatvilágra.

Erdők és dzsungelek által kínált szolgáltatások

Az erdőirtás nemcsak a helyi ökoszisztémákat érinti. Amikor az erdőket kiirtják, hogy helyet adjanak a mezőgazdaságnak vagy az urbanizációnak, a Föld éghajlatszabályozási képessége és kémiai összetétele is drámaian csökken. A fák döntő szerepet játszanak a termelésben oxigén, mivel a fotoszintézis során felszívják a szén-dioxidot (CO2).

Napjainkban a tudósok a CO2 megkötésének és tárolásának módjait kutatják az éghajlatváltozás elleni küzdelem érdekében, de a leghatékonyabb módszer már létezik a természetben: erdőinkben és dzsungeleinkben. Az éghajlat szabályozása mellett a fák hihetetlenül sokféle faj számára is élőhelyet biztosítanak, az emlősöktől a rovarokig. Az erdőirtás elpusztítja ezeket az élőhelyeket, egész ökoszisztémákat feldarabol, és megzavarja az összetett biológiai hálózatokat.

Egy másik kulcsfontosságú szolgáltatás, amelyet az erdők nyújtanak hidrológiai ciklus. A fák a gyökereiken keresztül szívják fel a vizet, és párologtatással engedik ki a légkörbe. Ez a ciklus segít fenntartani a nedvesség egyensúlyát és szabályozni a csapadékot, elkerülve az árvizeket és a szélsőséges aszályokat. Az erdőirtás nemcsak az édesvíz elérhetőségét befolyásolja, hanem felgyorsítja a termékeny talaj elvesztését is. A fák védelme nélkül a talajok sebezhetőbbé válnak az erózióval szemben, és értékes tápanyagokat veszítenek.

Az erdők és a csapadékviszonyok kapcsolata

A fák egyik legfontosabb funkciója az evapotranspiráció, egy folyamat, amelynek során a fák levelein keresztül nagy mennyiségű víz kerül a talajból a légkörbe. Ez a körfolyamat létfontosságú a csapadék szempontjából, mivel a vízgőz lecsapódik, és felhőket képez, amelyek aztán csapadékot termelnek. Az erdők által biztosított növénytakaró nélkül a csapadékrendszer súlyosan érintett.

Ha csökken a csapadék, az a biológiai sokféleségre és a mezőgazdaságra nézve katasztrofális következményekkel jár. A fáktól elpusztult régiók a veszélyben vannak sivatagok, mivel a talaj elveszti vízmegtartó képességét. Az elsivatagosodás nemcsak a helyi növény- és állatvilágot érinti, hanem az ivóvíz elérhetőségének csökkenésével az emberi közösségeket is veszélyezteti.

Az erdőirtás fő okai

Az erdőirtás okai régiónként jelentősen eltérnek, de a fő tényezők azok mezőgazdasági terjeszkedés, állattartás, fakitermelés és tüzek. Sok területen a gazdálkodók erdőt irtnak ki, hogy szántóföldet vagy legelőt hozzanak létre az állatállomány számára. A pálmaolaj, a szójabab és a marhahús iránti kereslet növekedése hatalmas esőerdő-területek pusztulásához vezetett Latin-Amerikában, Délkelet-Ázsiában és Afrikában.

A mezőgazdasági földhasználat változása több ezer fajt is kiszorít. Az erdőtüzek, amelyek gyakran a talaj megtisztítására irányulnak, egy másik fontos ok, és sok esetben elkerülik az ellenőrzést, amelyet súlyosbít az éghajlatváltozás és az elhúzódó aszályos időszakok. Ezek a tüzek nemcsak a növényzetet pusztítják el, hanem nagymértékben hozzájárulnak a CO2-kibocsátáshoz is.

Az Amazonas erdőirtása

Az Amazonas-medence, az úgynevezett a bolygó tüdeje, folyamatosan fenyegeti az erdőirtás előretörése. Ez a hatalmas régió, amely a világ biológiai sokféleségének csaknem 10%-ának ad otthont, hatalmas pusztításnak van kitéve, hogy utat engedjen az állattenyésztésnek és a mezőgazdasági kiaknázásnak.

Brazília, a legnagyobb dél-amerikai ország, a régió erdőirtásának fő felelőse is. A kiterjedt állattenyésztés és a szójatermesztés a fakitermelés fő hajtóereje az Amazonason. A trópusi növényzet világszerte több mint 200,000 millió tonna szén évente. Ezeknek az ökoszisztémáknak a pusztulása azonban hatalmas mennyiségű szén-dioxid visszajutását jelenti a légkörbe, ami hozzájárul a globális klímaváltozáshoz.

Erdőirtás Spanyolországban?

Spanyolországban az elmúlt évtizedekben az erdős területek növekedése tapasztalható. A világ más régióitól eltérően, Spanyolország növelte erdősültségét 20%-kal az elmúlt száz évben. Ez részben a csökkent mezőgazdasági nyomásnak köszönhető, mivel Európa elkezdte élelmiszereinek nagyobb hányadát importálni.

Bár az erdőterület növekedése pozitív jel, ez nem mindig jelenti azt, hogy az erdők gazdagok a biológiai sokféleségben. Megfigyelték például, hogy az újraerdősítésre telepített erdőkben gyakran hiányzik a biológiai sokféleség és alacsony a rekreációs értéke.

Az erdőirtás következményei

Az erdőirtás hatásai világszerte pusztítóak. Az erdők elvesztése növeli az üvegházhatású gázok kibocsátását, fokozva a éghajlatváltozás. Ezenkívül az erdőirtás hozzájárul a biológiai sokféleség csökkenéséhez. Az állati és növényi élőhelyek eltűnésével sok faj a kihalás előtt áll.

A talajerózió egy másik jelentős következmény. A növényzettől mentes talajok érzékenyebbek az erózióra, elveszítik a növények növekedéséhez szükséges tápanyagokat. Sok esetben a leromlott talajok már nem tudják támogatni a mezőgazdasági tevékenységet, ami fokozott nyomást gyakorol a megmaradt erdőterületekre.

Végül az erdőirtás az emberi közösségeket is érinti. A becslések szerint kb A világ népességének 25% -a Megélhetése közvetlenül az erdészeti erőforrásoktól függ. A válogatás nélküli fák kivágása az őslakosok kényszervándorlásához és földhasználati konfliktusokhoz vezethet.

A 21. század előrehaladtával az erdőirtás elleni küzdelem döntő kihívássá vált az éghajlatváltozás elleni küzdelemben és a biológiai sokféleség megőrzésében. A helyi akciókon túlmenően az olyan nemzetközi erőfeszítések, mint az ENSZ által támogatottak, az erdészeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodást és a károsodott területek helyreállítását igyekeznek előmozdítani. E célok eléréséhez elengedhetetlen a kormányok, szervezetek és általában a társadalom közötti együttműködés.