USA úgy döntött, hogy forrásként hasznosítja a szunnyadó vulkánok energiáját geotermikus energia, megújuló erőforrás, amely kiegészíthet más forrásokat, mint pl napenergia és a szélenergia. Ez a megközelítés abból a vágyból született, hogy hozzájáruljunk a tisztább és a fosszilis tüzelőanyagoktól kevésbé függő energia felé való átmenethez.
A terv az, hogy kihasználják az inaktív vulkánok földalatti kőzeteiben tárolt hőt. Bár ez a folyamat még fejlesztés alatt áll, érdekes módot kínál a folyamatos és fenntartható energiatermelésre.
Mi a geotermikus energia?
A geotermikus energia a Föld altalajban található hő, amely többek között az ásványok radioaktív bomlása és a tektonikus aktivitás következtében a Föld magjából származik. Ezt a hőt fúrással gőz vagy forró víz kinyerésére lehet felhasználni, ami aztán turbinákon keresztül elektromos árammá alakítható vagy közvetlenül fűtésre használható fel.
A geotermikus energia egyik legnagyobb vonzereje, hogy a széllel vagy a nappal ellentétben a nap 24 órájában, megszakítás nélkül képes áramot termelni. Ez különösen hasznos azokon a területeken, ahol az időszakos megújuló források nem tudják folyamatosan kielégíteni az energiaigényt.
Hogyan nyernek geotermikus energiát egy szunnyadó vulkánból
A szunnyadó vulkánokból származó geotermikus energia nem különbözik annyira a hagyományos geotermikus energiától. A szokásos eljárás az, hogy mélyen befúrják a vulkánt, ahol a kőzetek még mindig jelentős hőt tartanak fenn. Ezután a vulkán repedéseibe vagy víztartó rétegeibe hideg vizet fecskendeznek, amely a magma hőjének elnyelésével nagynyomású gőzzé alakul, amelyet villamosenergia-termelő turbinák meghajtására lehet használni.
A vulkán alatti magma hőmérséklete meghaladhatja az 1,000 Celsius-fokot, így rendkívül hatékony hőforrás. Ez a rendszer hasonló a hagyományos geotermikus erőművekhez, de ahelyett, hogy kihasználná a természetes víztartó rétegeket, az ősi vulkánokból származó maradékhőt használja ki.
Például Izlandon ezt az eljárást már sikeresen alkalmazták, és egyes tanulmányok azt sugallják, hogy az olyan országok, mint az Egyesült Államok és Japán, jó helyzetben vannak ahhoz, hogy alvó vulkánjaikon kihasználják a hasonló technológiát.
Az alvó vulkánokból származó geotermikus energia előnyei
Számos előnye van az alvó vulkánokból való energia kinyerésének, többek között:
- Energia állandóság: A széllel vagy a nappal ellentétben a geotermikus energia mindig rendelkezésre áll. Ez azt jelenti, hogy folyamatos áramforrást tud biztosítani.
- Alacsony környezeti hatás: A hagyományos energiatermelési módokhoz képest a geotermikus energia kevésbé terheli a környezetet. Nem termel jelentős üvegházhatású gázkibocsátást, és alacsony a szénlábnyoma.
- Helyi források felhasználása: Sok olyan ország, ahol alvó vulkánok vannak, nem használja ki geotermikus potenciálját. Ennek az energiának a felhasználása csökkentheti a külső forrásoktól való függést és növelheti az energia-önellátást.
Ugyanakkor e technológiák megvalósítása során kihívások is vannak, például a feltárás és a fúrás kezdeti költségei, amelyek bizonyos esetekben nagyon magasak lehetnek.
Kockázatok és kihívások
Az inaktív vulkánokból származó geotermikus energia hasznosítása nem veszélytelen. Először is, a mélyfúrás bizonyos környezeti veszélyekkel jár. Bár az alvó vulkánok várhatóan nem fognak kitörni, mindig van egy kis esély az újraaktiválódásra vagy a geotermikus tevékenységre, amely kisebb helyi földrengéseket okoz, mint például Izlandon és Új-Zélandon.
Ezenkívül fennáll a közeli víztartó rétegek szennyeződésének veszélye a természetben mélyen a föld alatt található mérgező anyagok, például az arzén véletlenszerű kibocsátása miatt.
Végül, a fúrás és a geotermikus erőmű alvó vulkánon történő telepítésének kezdeti költségei meglehetősen magasak. Bár a technológia fejlődött, a földkéreg mélyebb területeihez való hozzáférés továbbra is technikai és pénzügyi kihívást jelent.
Jelenlegi projektek és jövőbeli lehetőségek
Izland úttörő szerepet tölt be a geotermikus energia kiaknázásában, beleértve az alvó vulkánok használatát is. Az Iceland Deep Drilling Project (IDDP) a geotermikus hőforrások nagy mélységben történő hasznosítását célzó kezdeményezés zászlóshajója. Ezzel a projekttel több mint 4.500 métert sikerült belefúrni a földkéregbe, elérve a 400 Celsius-fok feletti hőmérsékletet, ami sokkal hatékonyabb és állandóbb energiatermelést tett lehetővé.
A hasonló technológiákat kutató helyek közé tartozik Új-Zéland, Japán és az Egyesült Államok olyan területei, mint például Yellowstone, ahol a feltáratlan geotermikus potenciál óriási.
Az Egyesült Államokban számos tesztet végeztek az alvó vulkánok geotermikus potenciáljának kiaknázására, különösen az ország északnyugati részén, ahol a földalatti vulkáni tevékenység hatalmas hőtartalékok jelenlétére utal.
Visszatérve a helyzetre USA, ahol most egy szunnyadó vulkán kőzetei állnak a geotermikus energia előállításának középpontjában. Ez a projekt továbbra is felhívja magára a figyelmet, de a geotermikus energia terén eddig sikeresnek bizonyult területeken már ismert a vulkáni tevékenység, ami nem mondható el a világ összes alvó vulkánjáról.
Az inaktív vulkánokból származó geotermikus energia nagyon érdekes lehetőség az energiaellátás diverzifikálására és a fosszilis tüzelőanyagoktól való függés csökkentésére. Bár jelentős technikai és pénzügyi kihívásokat jelent, a potenciális előnyök jelentősek, mind a fenntarthatóság, mind az energiabiztonság tekintetében. Egyes országok, például Izland már fontos lépéseket tettek ebbe az irányba, mások pedig, például az Egyesült Államok és Japán, kezdik komolyan feltárni ezt az energiaforrást. Ennek a technológiának a jövője ígéretesnek tűnik, és a tisztább és fenntarthatóbb energiára való átmenet egyik kulcsává válhat.