Termesztése bio marihuána A tisztán természetes technikák alkalmazása azt jelenti, hogy a növényt csak teljesen szerves eszközökkel tápláljuk. A világ különböző részein a kannabisz természetes környezetben növekszik, bizonyítva, hogy optimális növekedésének fő tényezője a talaj gazdagsága és az ökoszisztémák biológiai sokfélesége.
Ebben a cikkben elmagyarázzuk, milyen szempontokat kell figyelembe vennie a biomarihuána termesztésének megtanulásához.
A bionövények jelentősége
A marihuána termesztése jelentős fejlődésen ment keresztül a szintetikus műtrágyák és növényvédő szerek alkalmazásának köszönhetően. Bár ezek a módszerek javították a nagyüzemi termelést, az ökológiai út nem csupán alternatíva, hanem út is a magasabb minőségű termék eléréséhez. Sok termelő úgy gondolja, hogy a földdel való kapcsolat, az ökológiai elvek alkalmazása és a természet tisztelete egészségesebb növényeket, illatosabb virágokat és fenntarthatóbb termést eredményez.
Az ökológiai gazdálkodás olyan, mint a mezőgazdaság alkímiája: a hulladékot és az alacsony értékű termékeket hasznosítható erőforrásokká alakítják. Ez nemcsak a fogyasztók számára előnyös, hanem a környezet számára is. A talaj, amely hasznos organizmusok egész hálózatának ad otthont, az ilyen típusú mezőgazdaság szíve. A föld gondozásával elkerüljük, hogy olyan veszélyes vegyi anyagokhoz folyamodjunk, amelyek felboríthatják az ökoszisztémát.
Ökológiai föld a marihuána termesztésére
A biomarihuánatermesztés sikerének legfontosabb eleme a talaj. A termelők évtizedek óta szintetikus műtrágyákra támaszkodtak a terméketlen talajok kompenzálására. A tudomány azonban feltárta, hogy a növények nem csupán tápanyagokkal táplálkoznak, hanem összetett kölcsönhatásokra is támaszkodnak, amelyeket a talaj táplálékláncának neveznek.
A táplálékláncot többek között baktériumok, gombák, fonálférgek, protozoonok alkotják, amelyek a szerves anyagokat a növények gyökerei számára hozzáférhető tápanyagokká alakítják át. A kannabisznövények, más biotermesztésű növényekhez hasonlóan, szimbiotikus kapcsolatot alakítanak ki ezekkel a mikroorganizmusokkal, hogy természetes úton nyerjék meg a szükséges táplálékot.
- baktériumok: Olyan anyagokat állítanak elő, amelyek stabilizálják a talajt, és táplálékot biztosítanak más szervezeteknek.
- gomba: Hálózatokat alkotnak, amelyek javítják a vízmegtartó képességet és segítik a gyökerek tápanyagfelvételét.
- Fonálférgek: Lebontják a szerves anyagokat és a tápanyagokat olyan formákká alakítják, amelyeket a növények fel tudnak venni.
- Protozoa: Baktériumokat fogyasztanak, és a tápanyagok kiválasztásával felgyorsítják más mikroorganizmusok növekedését.
Módszerek a talaj élőlényeinek vitalitásának megőrzésére
Az ökológiai gazdálkodás a hasznos talajszervezetek hosszú távú megőrzésére összpontosít. Ezt olyan technikák alkalmazásával érik el, amelyek minden tenyészidőszakban gazdagítják a talajt. Ehhez elengedhetetlen, hogy jó minőségű szerves talajokba fektessenek be, például olyanokba, amelyek féregöntvényeket tartalmaznak.
A jó talaj kiválasztása mellett azonban fontos elkerülni azokat a gyakorlatokat, amelyek tönkreteszik ezt a természetes ökoszisztémát:
- Kerülje a szántást vagy a mély ásást. Ezáltal a felszíni rétegekben élő mikroorganizmusok kedvezőtlen körülményeknek vannak kitéve, például ultraibolya sugárzásnak, amely elpusztíthatja őket. Ezenkívül a mikorrhiza gombahálózatok feltörése károsíthatja a talaj egészségét.
- Ne használjon szintetikus peszticideket és gyomirtó szereket. Ezek a vegyszerek nemcsak a kártevőket és betegségeket pusztítják el, hanem a talaj ökoszisztéma természetes egyensúlyát fenntartó hasznos szervezeteket is.
- Kerülje a szintetikus műtrágyákat. Bár a műtrágyák gyors megoldást nyújtanak a tápanyaghiányra, a műtrágyák elpusztíthatják a talaj növény- és állatvilágát, és megakadályozhatják a növények természetes tápanyagfelvételét.
Nem talajművelés a hozam javítása érdekében
Bolygatatlan talajban történő termesztés, ún szántás nélküli mezőgazdaság, elengedhetetlen a talaj ökoszisztémáinak épségének megőrzéséhez. Ez a módszer abból áll, hogy nem távolítják el a talaj felső rétegét, ezzel elősegítik a hasznos mikroorganizmusok és gombák fejlődését, amelyek elősegítik a szerves anyagok tápanyaggá alakítását, ezáltal javítva a talaj általános egészségi állapotát.
Ennél a művelési módnál enyhén megemelt ültetőágyak alakíthatók ki, hogy a növény gyökerei a talaj szerkezetének megzavarása nélkül növekedhessenek. Ezenkívül a féregöntvények, a komposzt és a komposzttea alkalmazása biztosítja a folyamatos tápanyag-ciklust, miközben minimalizálja a víz elpárolgását és felgyorsítja a növények növekedését.
Öntöző- és víztakarékossági rendszerek
A víz a biogazdálkodás egyik legértékesebb erőforrása. Ezért fontos olyan öntözési módszereket választani, amelyek csökkentik a hulladék mennyiségét és optimalizálják a felszívódást. A csepegtető öntözőrendszerek ideálisak az ilyen típusú növényekhez, mivel közvetlenül a gyökerekhez juttatják a vizet anélkül, hogy elpazarolnák azt.
Ezen túlmenően az esővíz összegyűjtése kiváló környezetbarát módszer a vízfogyasztás csökkentésére és a folyamatos vízellátás biztosítására. Ez a technika kombinálható olyan polimerek használatával, amelyek visszatartják a vizet a talajban, hatékony megoldást nyújtva a vízhiányos területeken.
Komposztálás és vermikultúra: a siker kulcsa
A komposzt használata elengedhetetlen minden biogazdálkodási projektben. Ez a természetes műtrágya javítja a talaj szerkezetét, tápanyagot biztosít és elősegíti a mikrobiális életet. A komposztálásnak két fő formája van, amelyet a növényeken használhat: a lassú komposztálást és a kukackomposztálást.
lassú komposztálás
A lassú komposztálás természetes módja a szerves anyagok, például a konyhai hulladékok, szárított levelek és tojáshéjak lebontásának. Bár ezzel a módszerrel 6-12 hónapig tarthat a bomlási folyamat befejezése, a keletkező komposzt gazdag tápanyagforrás lesz, amely a növények javát szolgálja. Ezenkívül a hulladék újrahasznosításával csökkentheti szénlábnyomát.
Komposztálás férgekkel
Komposztálás férgekkel, más néven vermikompostálás, gyorsabb folyamat, mint a lassú komposztálás. A vörös férgek ideálisak ehhez a folyamathoz, mivel nagyon gyorsan lebontják a szerves hulladékot, és féregöntvényt hoznak létre, amely az egyik legerősebb és legtápanyagban gazdagabb műtrágya.
Természetes trágyázás: ökológiai műtrágyák
Az ökológiai műtrágyák használata kulcsfontosságú a szintetikus termékek negatív hatásainak elkerülésében. Ezek a műtrágyák, mint például a féregöntvények, a denevérguanó vagy a komposzttea, lassan bocsátják ki a tápanyagokat, és javítják a talaj hosszú távú egészségét.
A másik csillagtrágya a zöldtrágya, amelyet olyan növények termesztéséből nyernek, mint a hüvelyesek, amelyek természetes és nem szennyező módon kötik meg a nitrogént a talajban. Ezenkívül ez a műtrágyatípus kombinálható olyan technikákkal, mint a talajtakarás vagy talajtakarás, amely abból áll, hogy a talajt szerves anyaggal vonják be, hogy megóvják a párolgástól, és lassan biztosítsák a tápanyagokat.
Ha követi ezeket a technikákat, és folyamatosan odafigyel a növényeire, akkor virágzó biomarihuánatermést biztosíthat. A talaj, a növények és a mikroorganizmusok közötti egyensúly ideális környezetet teremt a jó minőségű termés eléréséhez anélkül, hogy hagyományos, a környezetet károsító vagy a fogyasztó egészségét károsító módszereket alkalmaznánk.