Nemrégiben a Nemzetközi Energiaügynökség olyan szervezetekkel együtt, mint pl Világbank és Nemzetközi Megújuló Energia Ügynökség (IRENA)címmel jelentést tett közzé „Fenntartható energia mindenkinek. Globális nyomon követési keretrendszer. Haladás a fenntartható energia felé. 2017”. Ez a jelentés a globális energia három kulcsfontosságú területének optimalizálásának szükségességére összpontosít a 2030-ra kitűzött célok elérése érdekében:
- Hozzáférés az elektromos áramhoz.
- A megújuló energiák.
- Energiahatékonyság.
Emellett az Európai Unió és más szervezetek ambiciózus terveket fogalmaztak meg 2030-ra, ahol a megújuló energia kulcsfontosságú szerepet játszik a kibocsátás csökkentésében és a zöld gazdaságra való átállásban.
Hozzáférés az áramhoz: Egy kihívás még várat magára
Az elektromos áramhoz való hozzáférés továbbra is globális kihívás, különösen Afrika és Ázsia régióiban. Jelenleg több mint 1.000 millió ember Még mindig nem jutnak áramhoz. Afrikában az energiainfrastruktúra hiánya kritikus fontosságú olyan országokban, mint Angola, a Kongói Demokratikus Köztársaság, Kenya, Szudán, Uganda és Zambia, ami súlyosan érinti gazdasági és társadalmi fejlődésüket.
Ázsiában bár a helyzet némileg javult az autonóm napelemes fotovoltaikus rendszereknek köszönhetően, emberek milliói még mindig nem férnek hozzá teljes mértékben az elektromos energiához. Az IEA jelentése szerint, ha nem történik drasztikus változtatás, 2030-ra a lakosság 8%-a marad áram nélkül. Ez a helyzet rámutat a villamosenergia-elosztó hálózatok bővítésére, a saját fogyasztás fokozására, valamint a helyi és nemzeti energiainfrastruktúra javítására irányuló erőfeszítések további fokozásának fontosságára.
La mindenki számára elérhető fenntartható energia-hozzáférési kezdeményezés Az ENSZ által támogatott SEforALL célja, hogy minden országban felszámolja az energiaszegénységet az elektromos áram révén. Ezen túlmenően a megújuló energiákra igyekszik támaszkodni ennek a folyamatnak a felgyorsítása érdekében, ami szintén összhangban van a 7. és 13. fenntartható fejlődési célokkal (SDG).
Megújuló energiák: Nagy lehetőségeket rejtő növekedés
Az egész világon a megújuló energiák Tartós növekedést tapasztaltak, de még mindig sok a tennivaló. Az olyan ágazatok, mint a napenergia és a szélenergia jelentősen növekedtek, és ez nagyrészt a technológiai költségek csökkentése és a legnagyobb beruházás a zöld technológiák kutatásába és fejlesztésébe.
Másrészt a kulcsfontosságú ágazatok, mint például a közlekedés és az épületek, elkezdték felvenni a megújuló energia nagyobb százalékát. Ez a két ágazat képviseli a világ energiafogyasztásának nagy részét. Valójában az Európai Unió megállapította, hogy a közlekedést csökkenteni kell üvegházhatású gázok kibocsátása 16%-kal 2030-ig. Ezt elsősorban a felhasználásával érik el fejlett bioüzemanyagok y nem biológiai eredetű üzemanyagok mint a hidrogén.
A közlekedési ágazatnak is célja a megújuló energia felhasználásának növelése 1,9 százalékpont évente, ami segít csökkenteni a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőséget egy tisztább, hatékonyabb és fenntarthatóbb közlekedési rendszer javára.
A maga részéről a fűtési szektornak, különösen a városi fűtésnek is vannak ígéretes céljai. Várhatóan 2030-ra ez a terület a tiszta energia felhasználását növeli majd 2,3 százalékpont az Európai Unió becslései szerint évente. Ez, valamint az infrastruktúrába és olyan technológiákba történő beruházások, mint a hőszivattyúk és a geotermikus energia, radikálisan megváltoztathatja a hőenergia-gazdálkodást a városokban és a vidéki területeken.
Európai viszonylatban a Európai Bizottság javasolta, hogy a megújuló energiák elérjék legalább a teljes fogyasztott energia 45%-a 2030-ra jelentősen erősítve a megújulók szerepét a gazdaság dekarbonizációjában. Ez az erőfeszítés a jogalkotási csomag részét képezi “55-nek megfelelő”, amely az 55-es szinthez képest 1990%-kal kívánja csökkenteni az üvegházhatású gázok nettó kibocsátását.
Energiahatékonyság: A felelős fogyasztás kulcsa
El energiatakarékos Ez a globális energiarendszer fenntarthatóságának egyik alappillére. Az olyan országoknak, mint Ausztrália, Kína, Mexikó és az Egyesült Királyság, sikerült csökkenteniük energiaintenzitás évente több mint 2%-kal, főként az ipari szektorban. Ezt az energiahatékonyságot és az erőforrások ésszerű felhasználását előmozdító politikákkal sikerült elérni.
Azonban az energiafogyasztás a lakossági szektor sok országban növekszik a háztartási gépek iránti növekvő kereslet és a technológiafüggőbb életmód miatt. Ez a magatartás ellentétes a csökkentési céllal, ami azt jelenti, hogy az ebben az ágazatban fellépést meg kell erősíteni.
Az Az Európai Unió, folynak a munkálatok a Energiahatékonysági irányelv (DEE), amely megállapítja, hogy a végső energiafogyasztást a 40% 2030-ban. Ez az irányelv a kezdeményezéseket is támogatja a önfogyasztás valamint az épületek felújítása, amely lehetővé teszi az államok számára, hogy innovatív és fenntartható projektekkel csökkentsék energiaigényüket helyi, regionális és nemzeti szinten.
Fontos megemlíteni továbbá, hogy az energiahatékonysági intézkedések nem csak a lakossági szektorra irányulnak, hanem azokra is cégek, adatközpontok és középületek, az energiafelhasználás optimalizálására irányuló európai elkötelezettség részeként.
Szinte nulla fogyasztású épületek: az építőipar jövője
Azok az épületek, amelyek megfelelnek a Passivhaus tanúsítvány Példák az energiahatékonyságra az építőiparban. Ezek az épületek primerenergia-igényüket kevesebbre korlátozzák 120 kWh/m² évente, ami gyakorlatilag teszi őket nulla kibocsátás. Az olyan országokban, mint Spanyolország, már több mint 40 épület rendelkezik e szabvány szerinti tanúsítvánnyal.
Ez a konstrukciós modell kulcsfontosságú a következő évtizedben megvalósuló szabályozási folyamatokhoz. A Az Európai Unió célja, hogy az újonnan épült épületek gyakorlatilag nulla fogyasztásúak legyenek 2030-ra, ezzel is támogatva a dekarbonizált és fenntartható gazdaságra való átállást.
A Passivhaus modell nem csak a redukciós célokhoz igazodik CO2-kibocsátás, hanem egészséges és komfortos környezetet is garantál lakói számára, pozitív hatást gyakorolva a környezetre és a közegészségügyre is a szennyezőforrások számának csökkentésével.
A fenntartható és dekarbonizált gazdaságra való átállás 2030-ra attól függ beruházás a megújuló energiába, növekedése a energiahatékonyság és nagyobb lefedettség az elektromos áramhoz való hozzáférés terén. Ezek a tényezők elengedhetetlenek ahhoz, hogy a globális felmelegedést elfogadható szintre korlátozzák, miközben gazdasági és társadalmi előnyökkel járnak a fejlődő országok és a feltörekvő gazdaságok számára.
Ha ez annyira fontos, lefordíthatja nekünk, kérem.