Az azbeszt egy rostos ásvány, amelyet fizikai és kémiai tulajdonságai miatt régóta használnak az iparban és az építőiparban. Annak ellenére, hogy számos országban, például Spanyolországban 2002 óta tiltják, az azbeszt még mindig jelen van a régi épületekben. Sokan csodálkoznak mi az azbeszt a házban és milyen kockázatokkal jár ez az anyag. Mivel nagyon fontos témáról van szó, ebben a cikkben mindent elmondunk, amit tudni kell erről az ásványról, hogyan lehet azonosítani otthonában, típusait, veszélyét, valamint a megtalálás esetén követendő lépéseket.
Mi az azbeszt a házban?
Az azbeszt, más néven azbeszt, 1920 és 2000 között széles körben használt anyag volt az otthonok és épületek építésénél, köszönhetően ellenáll a hőnek, tűznek és mechanikai igénybevételnek.
Gyakran megtalálható többek között olyan termékekben, mint a vinil padló, csövek, mennyezet és tető. Az azbesztszálaknak való kitettség akkor veszélyes, ha az anyag lebomlik vagy helytelenül kezelik, és mikroszkopikus méretű részecskéket bocsátanak ki a környezetbe, amelyek belélegezhetők vagy lenyelhetők. Ezek a rostok súlyos légúti betegségeket okozhatnak, amelyek gyakran évekkel az expozíció után jelentkeznek.
Ha otthonában bármilyen felújítás során azbesztet talál, feltétlenül szakember segítségét kell kérnie annak kezeléséhez, mivel kezelése speciális berendezéseket és protokollokat igényel, hogy elkerülje a szálak környezetbe jutását.
azbeszt típusai
Különböző típusú azbeszt létezik, amelyek mindegyike eltérő fizikai jellemzőkkel és specifikus felhasználási területtel rendelkezik az építőiparban.
- Krizotil (fehér azbeszt): Ez az azbeszt leggyakoribb és leggyakrabban használt típusa. Mennyezeti panelekben, falakban és padlókban található. Használata kiterjedt az autófékekre, csövekre és kazáncsatlakozásokra is. Annak ellenére, hogy a leggyakrabban használt, még mindig rendkívül veszélyes nagy mennyiségben, vagy ha rostjait hosszabb ideig belélegezzük.
- Amozit (barna azbeszt): Gyakori szigetelőlemezekben, cementlemezekben és szigetelő termékekben. Rostjainak alakja miatt az egyik legveszélyesebb típus, amely belélegzés esetén hajlamos a tüdőben maradni.
- Krokidolit (kék azbeszt): Védőszövetekben, gőzgépek szigetelésében és cementtermékekben használták. Nagyon mérgező és nagyon könnyen lebomlik, veszélyes rostokat szabadítva fel.
- Antofillit: A korábbiakhoz képest ritkább, szigetelő termékekben és építőanyagokban, valamint szennyezőanyagként olyan termékekben, mint a talkum.
- Tremolit és aktinolit: Kereskedelmi forgalomban ritkán használják, de más azbesztet tartalmazó termékekben szennyeződésként jelen van. Veszélye abban rejlik, hogy kezelés vagy sérülés után mérgező rostokat bocsát ki.
Mi a teendő, ha azbesztet talál egy házban?
Ha azbeszt jelenlétét fedezi fel otthonában, az első dolog, amit szem előtt kell tartani, hogy megfelelő felszerelés nélkül ne kezelje. Az azbeszt nem jelent veszélyt, ha jó állapotban van és nem manipulálják, de ha sérült, akkor rostjait a környezetbe juttathatja. Íme néhány általános irányelv, amelyet követnie kell:
- Forduljon szakértőhöz: Az azbeszt eltávolítását szakképzett személyzetnek kell elvégeznie speciális felszereléssel. Ezek a szakértők képzettek az eltávolítás során felmerülő kockázatok minimalizálására.
- Tömítés és megfelelő kezelés: Minden azbesztelemet el kell távolítani és hermetikusan zsákokba kell zárni, hogy megakadályozzák a részecskék környezetbe jutását, majd el kell szállítani egy engedélyezett hulladéklerakóba.
- Kerüljön mindenféle beavatkozást: Ne vágjon, karcoljon vagy törjön meg semmilyen azbesztet tartalmazó szerkezetet, mert ez visszafordíthatatlanul szálakat juttathat a levegőbe.
- Cserélje ki az anyagot: Célszerű minden azbesztet tartalmazó szerkezetet kevésbé szennyező anyagokra, például azbesztmentes szálcementre, szintetikus és természetes szálakra cserélni.
Azbeszttel rendelkező közös helyiségek egy házban
Az azbeszt általában csövekben, tetőkön és víztartályokban található, de más helyeken rejtve is megtalálható. Az alábbiakban felsoroljuk azokat a legfontosabb pontokat, ahol általában előfordul azbeszt:
- mennyezetek: gyakran uralit tetőkön, azbesztes hullámos szálcement típuson.
- Csővezetékek: Fűtőcsövek, melegvíz- vagy légkondicionáló rendszerek szigetelője, különösen régebbi épületekben.
- Panelek és burkolatok: Azbesztet találhat a szálcement falakban és a belső burkolatokban.
- Lefolyók vagy lefolyók: gyakran használják a 2002 előtt épült épületek vízelvezető rendszereiben.
Azbesztexpozícióval kapcsolatos betegségek
Az azbesztnek való hosszan tartó kitettség számos betegséghez kapcsolódik, amelyek közül sok halálos. Tudományos vizsgálatok azt mutatják, hogy az expozíció a következőket okozhatja:
- Mesothelioma: Az azbeszthez közvetlenül kapcsolódó rák, amely elsősorban a tüdő membránjait érinti.
- Azbesztózis: Krónikus tüdőbetegség, amely hegesedést okoz a tüdőben, ami megnehezíti a légzést.
- Tüdőrák: Az azbesztszálaknak való kitettség jelentősen növeli a tüdőrák kialakulásának kockázatát, különösen a dohányosoknál.
- Pleurális plakkok: Rostos felhalmozódás a tüdőben, amely befolyásolhatja működésüket.
- Krónikus légúti betegségek: Egyeseknél gyakran több mint 20 évvel a kezdeti expozíció után jelentkeznek a tünetek.
Hogyan lehet azonosítani az azbesztet a házban?
Az azbeszt azonosítása a lakásban nem egyszerű feladat, mivel szabad szemmel nem látható, hacsak nincs felcímkézve. Továbbá, mivel a betiltásig nagyon gyakori anyag volt az építőiparban, egy régi otthon számos területén megtalálható.
Általában az azbeszt jelenlétének kimutatásának egyetlen megbízható módja az, ha egy mintát küldenek egy speciális laboratóriumba. Ha azonban úgy gondolja, hogy veszélyben van, tanácsos felvenni a kapcsolatot egy képzett szakemberrel az azonosítás és elemzés elvégzése érdekében.
Kétféle azbesztanyaggal célszerű különös figyelmet fordítani:
- Morzsolódó azbeszt: Manuálisan könnyen morzsolható anyagok, amelyek mechanikai beavatkozás nélkül hajlamosak a szálak kibocsátására.
- Nem morzsolódó azbeszt: Általában keményebb termékekben, például rostcement táblákban található. Ha nem kezelik, ezek az anyagok kevésbé veszélyesek.
Mindez azt mutatja, hogy az azbesztnek való kitettség csendes veszélyt jelenthet az egészségre, és ezeknek az anyagoknak az otthoni megfelelő kezelése kulcsfontosságú a tragikus, hosszú távú következmények elkerülése érdekében.
Az azbeszt által jelentett veszélyek ellenére a megfelelő azonosítási, kezelési és csereintézkedések minimalizálhatják a kockázatokat. Ha azbesztet fedezünk fel otthonunkban, mindig forduljunk eltávolító szakemberekhez, hogy garantáljuk saját és a környezetünkben élők biztonságát.