Az emberiség újabb lépést tett, hogy a hozzánk legközelebb álló állatokat, például a főemlősöket a kihalás szélére sodorja. A négy legnagyobb majomfajt ma már nemzetközileg is kritikusan veszélyeztetett fajként ismerik el.
A Nemzetközi Természetvédelmi Unió (IUCN) tartalmazza a keleti gorillát (Gorilla beringei), a világ legnagyobb főemlősje, amely szerepel a veszélyeztetett fajok vörös listáján. Az elmúlt két évtizedben ennek a fenséges állatnak a populációja 70%-ban összeomlott, főként az orvvadászat és természetes élőhelyének pusztulása miatt. Ez az ökológiai katasztrófa nemcsak a keleti gorillát érinti, hanem más közeli fajokat is.
Nagy főemlős populációk
A keleti gorilla csak egy a sok közül nagy főemlősök veszélyben. A veszélyeztetett fajok vörös listáján a keleti gorilla más alfajai is szerepelnek: a hegyi gorilla és a Grauer-féle vagy keleti síksági gorilla. Konkrétan Grauer gorillájának helyzete drámai. A legújabb tanulmányok szerint populációja az elmúlt 77 évben egyedeinek 20%-át elveszítette, az 16.900-es 1994 3.800 egyedről 2015-ben már csak XNUMX XNUMX-ra.
Az afrikai gorillák helyzetét más főemlősfajok is tükrözik Indonéziában és Malajziában. A borneói orangután és a szumátrai orangután is felkerült a Vörös Listára, mivel az olajpálma termesztésének terjeszkedése miatt hatalmas pusztultak élőhelyeik. Indonéziában a legmagasabb az erdőirtás aránya a világon, ami jelentősen megnöveli a helyiek által megölt vagy kitelepített orangutánok számát.
A kihaláshoz hozzájáruló tényezők
Számos tényező járul hozzá a riasztó visszaeséshez nagy főemlős populációk. A legjelentősebbek közé tartozik:
- Illegális vadászat: Bár a majmok vadászata tilos, ez továbbra is az egyik fő fenyegetés. A gorillákat, csimpánzokat és bonobókat húsukért és trófeaként is vadászják.
- Élőhely pusztítás: Az ásványkinyerés, az erdőirtás és az emberi terjeszkedés drasztikusan csökkentette e fajok elterjedését. Az illegális fakitermelés a fakitermelés és a pálmatermesztés nagymértékben hozzájárul az erdők pusztulásához, különösen az indonéziai orangutánokhoz.
- Háborús konfliktusok: Az olyan területeken, mint a Kongói Demokratikus Köztársaság, a katonai és félkatonai erők közötti fegyveres összecsapások miatt sok ember védett területekre kényszerült, ami a gorillák táplálékszerzési célú vadászatához és a faj illegális kereskedelméhez vezetett.
- Emberi betegségek átvitele: A gorillák immunrendszere kevésbé erős, mint az embereké, így különösen sebezhetőek olyan betegségekre, mint az Ebola vagy a COVID-19.
E tényezők kombinációja vezetett ahhoz, amit egyes szakértők a "hatodik tömeges kihalás" a Föld történetében előforduló állatfajok előfordulása, amelyet nagyrészt emberi cselekedetek okoztak.
A klímaváltozás szerepe
Az éghajlatváltozás jelentősen érinti a gorillák és más főemlősök populációját is. Az éghajlati viszonyok változékonysága megváltoztatja a csapadékviszonyokat, ami befolyásolja e fajok táplálék- és vízellátását. Az olyan régiókban, mint a Virunga Nemzeti Park és a Bwindi Impenetrable Nemzeti Park, az éghajlatváltozások megváltoztatták azokat az ökoszisztémákat és táplálékforrásokat, amelyekre a hegyi gorilláknak szükségük van a túléléshez.
Továbbá a Az éghajlatváltozás új betegségek megjelenéséhez vezet ami pusztító lehet a gorillák számára. Példa erre az Ebola vírus, amely 2006-ban több mint 5.000 gorilla haláláért volt felelős Közép-Afrikában. A zoonózisos betegségek ember és főemlős közötti átvitele valós és egyre növekvő kockázatot jelent.
Mit tesznek a gorillák megmentése érdekében?
A helyzet súlyossága ellenére van remény. Olyan szervezetek, mint a Vadon élő állatok védelme társaság és az IUCN fáradhatatlanul dolgozik a főemlősök és élőhelyeik védelmén. A természetvédelmi programok pozitív eredményeket hoztak, például a népesség növekedését hegyi gorilla, amely a Virunga Nemzeti Parkban 14%-kal, a Bwindi Nemzeti Parkban pedig 12%-kal nőtt az elmúlt 12 évben.
Ezek a kezdeményezések arra összpontosítanak természeti területek védelme, a nemzeti parkok állandó járőrözése és a helyi közösségekkel való együttműködés az orvvadászat visszaszorítása érdekében. Emellett erőfeszítések folynak a helyi lakosság felvilágosítására a gorillák és más főemlősök természetvédelmi fontosságáról.
A nemzetközi közösség szerepe
Létfontosságú, hogy a nemzetközi közösség is cselekedjen. Természetvédelmi projektek pénzügyi támogatása és elengedhetetlen az orvvadászat elleni szigorúbb törvények végrehajtására irányuló politikai nyomás. Hasonlóképpen, az ellenőrzött ökoturizmus térnyerése, amely lehetővé teszi az utazók számára, hogy megfigyeljék a főemlősöket természetes környezetükben, olyan bevételi forrásnak bizonyult, amely ösztönzi a gorillák élőhelyeinek védelmét.
Globális szinten új kezdeményezések készülnek az olyan tevékenységek leállítására, mint a nagyszabású illegális bányászat vagy a mezőgazdaság ellenőrizetlen terjeszkedése. Ezek a tevékenységek nemcsak a gorilla élőhelyét pusztítják el, hanem ösztönzik az orvvadászatot és súlyosbítják a szegénységet a lakóhelyüket elhagyni kényszerült közösségekben. Az illegális fajok kereskedelmének betiltása egy másik kulcsfontosságú erőfeszítés az olyan termékek iránti kereslet csökkentésére, mint a gorillahús vagy az állati részek.
Csak összehangolt fellépéssel és globális politikákkal állíthatjuk meg legközelebbi főemlőseink kihalását.
A majmok jövője forog kockán, és ez már nem csak helyi probléma. Ha nem teszünk sürgős intézkedéseket, hamarosan csak olyan fajok maradványai maradnak meg, mint a keleti gorilla, a csimpánz és az orangután. Magerdőink védelme és annak biztosítása, hogy a helyi közösségek hasznot húzzanak a természetvédelemből, ez az egyetlen módja annak, hogy továbbra is megosszuk a bolygót ezekkel a csodálatos lényekkel.