A városok altalajában nagy lehetőség rejlik az energiatermelésre megújuló források. Ezek az energiák kihasználják a meglévő infrastruktúrát, például a metróalagutak, a föld alatti csővezetékek vagy akár a gyalogos lépések előnyeit. A kulcsfontosságú szempont a légáramlatok vagy a maradékhő kihasználása ezekből a föld alatti terekből. Ez a megközelítés lehetővé teszi számunkra, hogy csökkentsük a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőséget, és hozzájáruljunk a városi területek nagyobb fenntarthatóságához.
Szélenergia a föld alatt
Az egyik első olyan alkalmazás, amelyet elkezdtek feltárni, a generálás szélenergia a metróalagutakban. A városokban az ezeken az infrastruktúrákon keringő vonatok légáramlatot hoznak létre, amelyet felhasználhatnak energiaalagút kisméretű szélturbinák telepítéséhez.
A vonatok áthaladása légmozgást generál, az úgynevezett "dugattyús hatás", akár 6 kilométer/órás átlagsebességgel. Az ezekre a szűk helyekre tervezett szélturbinákon keresztül szélenergia állítható elő, amely minden telepített szélturbinára 1 wattot termel.
Francisco Bugarín, a Tunel Energy vezérigazgatója kiemeli, hogy a projekt sokoldalúsága lehetővé teszi, hogy a szélturbinákat különböző felületekre, például gyárakra vagy akár iskolákra is telepítsék.
Ezekkel az áramokkal nemcsak metróalagutakban termelnek áramot, hanem a gyári vagy iskolai folyosókon is, ahol állandó légáramokat állítanak elő. A szélturbinák moduláris felépítésűek, és az egyes helyszínek energiaigényéhez igazíthatók. Például ebből a kis szélturbinából mindössze három tudna táplálni egy három wattos LED izzót.
Az alacsony, körülbelül három órás telepítési költség mellett ennek a rendszernek az egyik fő előnye az egyszerű karbantartás. A moduláris rendszer lehetővé teszi az infrastruktúra méretezését az egyes környezetek energiaigénye szerint.
Altalaj hőenergia-termelése
Egy másik vizsgált megújuló forrás az maradékhő hasznosítása alagutakban, állomásokon és földalatti vízvezetékekben keletkeznek. Olyan helyeken, mint a Madridi metró, az állomások és vonatok által termelt hő újra felhasználható a közeli terek légkondicionálására.
Az olyan állomásokon, mint a Puerta del Sol, a kutatók a Madridi Műszaki Egyetem (UPM) Becslések szerint a maradékhővel elegendő hőenergia termelhető több lakás vagy akár középület ellátásához. Ez a hő tárolódik és felhasználható melegítse a használati vizet vagy csökkenti a fűtési költségeket más szomszédos infrastruktúrákban.
A város London egy másik innovatív példa. Az Islington körzetben a csövön keletkező hulladékhőt újra felhasználják hőenergia előállítására, ami több mint 600 otthon és egy állami iskola ellátására elegendő. Ez a megközelítés megmutatta, hogy a nagyvárosokban nagy lehetőségek rejlenek a földalatti megújuló energia hatékony hasznosítására.
London mellett más városok, mint pl Bécs y Helsinki hasonló rendszereket vezettek be, hogy kihasználják a metróhálózataik által termelt hőt, és ezzel jelentősen csökkentsék a CO2-kibocsátást.
A geotermikus energia alkalmazása városi környezetben
La geotermikus Ez egy másik a városokban használható megújuló technológiák közül. Ez az energia a föld alatt tárolt hőből származik, és városi környezetben elsősorban erre használják fel légkondíciónálás hőszivattyúkon keresztül.
Madridban a Madrid Subterra Egyesület innovatív projekteken dolgozik, amelyek a geotermikus hő előnyeit nem csak magánházakban, hanem nagy infrastruktúrákban is szeretnék kihasználni, mint pl. Átfogó Közlekedési Központ Madridból. Ez a geotermikus rendszer, amely a Plaza de Castilla mellett található, lehetővé teszi nagy terek légkondicionálását jelentős energiamegtakarítás mellett, emellett akár 70%-kal csökkenti a CO2-kibocsátást.
La Valenciai Műszaki Egyetem Azt is bebizonyította, hogy a geotermikus energia nagy épületek klimatizálásában rejlik. Ebben az értelemben a Madridi vásár (IFEMA) olyan geotermikus rendszereket vezetett be, amelyek jelentős energiaköltség-megtakarítást tesznek lehetővé.
Egy másik példa a városban található Párizs, ahol a geotermikus hálózatoknak köszönhetően egész városrészek légkondicionáltak. Ezt a technológiát nem csak egyéni házaknál alkalmazzák, hanem a város déli részén több kerület energiaigényének akár 60%-át is lefedi.
Városi innovációk: a maradék energia felhasználása
A hulladékhő a városi környezetben is feltörekvő energiaforrássá vált. Ez a meleg, ami
Általában elveszik a szennyvízrendszerekben, metróállomásokon vagy közlekedési alagutakban, és újra felhasználható a közeli épületekben és irodákban.
En Madrid, a Közösség elkötelezett amellett, hogy kihasználja ezeket a földalatti infrastruktúrákat, hogy elősegítse dekarbonizáció és javítja az energiahatékonyságot. A tiéd szerint Energia-, klíma- és levegőstratégia 2023–2030, ezeknek a maradék energiáknak a felhasználása kulcsfontosságú lesz az elleni küzdelemben hősziget ami a nagyvárosokat érinti.
Az egyik legfigyelemreméltóbb kezdeményezés a regeneratív fékrendszer a madridi metróban, amely a mozgási energiát elektromos árammá alakítja, lehetővé téve annak újrafelhasználását a földalatti létesítményekben. Ez a technológia integrálható energiatároló rendszerekkel, csúcsidőben történő használatra.
Továbbá a Moratalaz sportközpont a felszín alatti vízkutak előnyeit használja ki hőenergia előállítására, így 39%-os megtakarítást ér el a sportlétesítmények energiaszámláján.
Az egyre fenntarthatóbb városokban, mint például Helsinki vagy New York, a hulladékhőt nemcsak az otthonok klimatizálására, hanem a szén-dioxid-kibocsátás jelentős mértékű csökkentésére is használják. Ezek az úttörő városok bizonyítják, hogy az altalajból származó maradék energiák kulcsfontosságúak az energiaátmenetben.
A nagy potenciál városi altalaj egyre fontosabbá válik a tiszta energiára való átállásban. A megújuló és a nem hagyományos energiák földalatti infrastruktúrában való kihasználása nemcsak innovatív megoldás, hanem sürgős szükség van az éghajlatváltozás mérséklésére és a városok fenntarthatóságának javítására.