Légszennyezés Ulánbátorban: Egyre növekvő probléma
A levegőszennyezés globális probléma, amely emberek millióit érinti, de a világnak vannak olyan területei, ahol ez a helyzet drámai szintre emelkedik. Mongólia fővárosa, Ulánbátor, egyike azoknak a helyeknek, ahol a szennyezettség mértéke túlzott mértékűvé vált. Évente több ezer ember veszti életét a levegőszennyezés miatt, Ulánbátorban pedig riasztóak a számok.
Míg Pekinghez hasonló városokban szoktunk szennyezésről hallani, ahol a lebegő részecskék szintje elérheti az 500 mikrogrammot köbméterenként, addig Ulánbátorban a koncentráció eléri a 1.600 mikrogramm köbméterenként, ami 65-ször több, mint az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által ajánlott.
A szennyezés fő oka Ulánbátorban
Paradox módon Ulánbátor alacsony népsűrűségű város, de hatalmas füves területei és tiszta égboltja ellenére a városok egyike lett. legszennyezettebb a világon. A város fő szennyezőforrása nem a közlekedés vagy a nehézipar, ahogyan a sűrűbben lakott városokban előfordul. A szennyezés kulcstényezője Ulánbátorban a városi jurták.
A jurták a nomád közösségek hagyományos otthonai a mongol füves területeken, de mivel a vidéki lakosság lehetőségeket keresve a fővárosba költözött, ezeket az otthonokat a város külvárosában helyezték el. Mongólia rendkívül hideg telén az ezekben a jurtában élő családok kályhákat használnak szén felmelegedni, ami nagy mennyiségű füstöt és szennyező részecskéket termel.
A szénhasználat hatása az egészségre
A szén fűtési célú használata szinte kötelező intézkedés Ulánbátorban, ahol a hőmérséklet elérheti akár a -50°C télen. Ennek az olcsó és könnyen hozzáférhető erőforrásnak azonban magas ára van: a polgárok egészsége. A szén nagy mennyiségű szén-dioxidot (CO2) és lebegő részecskéket termel, amelyek rontják a levegő minőségét és sűrű szmogréteget képeznek. PM2.5 y PM10. Ezek a részecskék bejutnak a tüdőbe, és súlyos, hosszú távú károsodást okoznak.
Ezen túlmenően a magas szintű szennyezés a lakosság legsebezhetőbb rétegeit, különösen a lakosságot érinti niños. Az olyan szervezetek szerint, mint az UNICEF, kb Ulánbátorban a gyerekek 99%-a szennyezett levegőt lélegzik, amely egész életében egészségügyi problémákat okozhat, például krónikus légúti betegségek, asztma, hörghurut, sőt tüdőrák korai életkorban.
2013-ban Ulánbátor a világ második legrosszabb levegőminőségű városa volt, az utóbbi években pedig a helyzet egyre rosszabb lett éghajlatváltozás, ami hozzájárul a szélsőségesebb telek kialakulásához és ahhoz, hogy a családok még jobban függjenek a széntől.
Klímaváltozás és vidéki migráció
El Globális felmelegedés súlyosbította a problémát Ulánbátorban. A telek egyre kiszámíthatatlanabbak, szélsőségesen hideg és meleg évszakok váltakoznak, ami súlyosan befolyásolja a sztyeppék életét. Ez nomád pásztorok ezreit kényszerítette arra, hogy elhagyják földjüket, és a fővárosba költözzenek jobb életlehetőségek keresésére. Ulánbátor infrastruktúrája azonban nem volt felkészülve egy ilyen vándorlavina fogadására, ami a periférikus negyedek ellenőrizetlen terjeszkedését eredményezte, ahol bizonytalanok az életkörülmények.
A jurtában szenet égetők számának növekedése az egekbe szökkentette a város szennyezését. A hidegebb hónapokban a PM2.5 szintje meghaladhatja 3.000 mikrogramm köbméterenként, ez a szám Ulánbátor a világ egyik legszennyezettebb városa. A WHO adatai szerint az ilyen szintű szennyezésnek való tartós kitettség akár 4-5 évvel is csökkentheti a várható élettartamot.
Intézkedések és megoldások a környezetszennyezés ellen
A mongol kormány tudatában a probléma súlyosságának, különféle intézkedéseket hajtott végre a szennyezés csökkentésére. Először is a használata elektromos fűtőtestek jurtában szénkályhák helyett. Ráadásul 2019 óta a legszerényebb területeken élő családok számára éjszaka ingyenes az áram. Ezek az intézkedések azonban a probléma nagyságához képest nem elegendőek.
Az egyik fő nehézséget a kevésbé szennyező technológiák költsége jelenti. Bár támogatásban részesültek a hatékonyabb elektromos fűtőtestek és szénkályhák, sok család nem bízik bennük, vagy nem engedheti meg magának a költségeket, így a hagyományos szén használata megmarad. Továbbá a hőerőművek Ulánbátor továbbra is teljes kapacitással működik, ami a levegőszennyezés 6%-ához járul hozzá.
A kormány erőfeszítései ellenére, mint például a nyers ásványi szén használatának 2019-es betiltása, a probléma továbbra is fennáll. A szénbrikett, amelyeket a környezetszennyezés csökkentésére hirdettek, drágábbak, és nem minden család engedheti meg magának, ami korlátozza az örökbefogadásukat. Másrészt Mongólia szénfüggősége továbbra is komoly akadályt jelent. A megújuló energiákba való befektetés még mindig nem elegendő, annak ellenére, hogy Mongólia nagy potenciállal rendelkezik a nap- és szélenergia.
A hatóságok vidékfejlesztési programokkal is igyekeznek megállítani a fővárosba irányuló migrációt, amelyek célja a tartományok életkörülményeinek javítása és az Ulánbátorba való elvándorlás megállítása, de az infrastruktúra javítása és a munkahelyteremtés idő- és erőforrásigényes feladat.
A kilátások elkedvetlenítik Ulánbátor lakosait, különösen a legsebezhetőbbeket. Erőteljes és kitartó fellépés nélkül a főváros lakossága továbbra is szenvedni fogja a légszennyezés súlyos következményeit.
Ulánbátor nemcsak egy súlyos szennyezési problémával néz szembe, amely drámai hatással van polgárai egészségére, hanem strukturális kihívással is szembesül az ellenőrizetlen növekedés és az ellenséges éghajlati környezet miatt. Bár folynak a szennyezés enyhítésére irányuló intézkedések, a széntől való függés és a gazdasági nehézségek lassúvá és bonyolulttá teszik a változást. Egy olyan környezetben, amelyben a levegő minősége évről évre romlik, a mongol fővárosnak sürgős megoldásokra van szüksége, nem csak a jelenre, hanem az egészségesebb jövő biztosítására is.