La COP16A kolumbiai Caliban 21. október 1. és november 2024. között megrendezett esemény jelentős esemény volt a biodiverzitás megőrzése szempontjából. Bár jelentős előrelépés történt, a megállapodások hiánya olyan kulcsfontosságú kérdésekben, mint a finanszírozás Keserédes ízzel és nagy kihívásokkal hagyta el a csúcsot.
Az esemény közel 20.000 országból több mint 200 XNUMX küldöttet hozott össze Kolumbia harmadik legnagyobb városában. A napirend a végrehajtására összpontosult Kunming-Montreal Globális Biodiverzitási Keretrendszer, egy 2022-ben elfogadott mérföldkőnek számító megállapodás, amelynek célja a biológiai sokféleség csökkenésének 2030-ig történő megállítása és visszafordítása. Több napos intenzív tárgyalások után azonban számos kulcsfontosságú kérdés megoldatlan maradt.
Mit sikerült elérni a cali COP16-on?
A COP16 egyik legjelentősebb eredménye a Cali háttér, egy olyan mechanizmus, amelynek célja a használatból származó előnyök újraelosztása genetikai erőforrások digitális szekvenciái (DSI). Az olyan ágazatokban működő vállalatok, mint a gyógyszeripar, a kozmetikumok és a biotechnológia, nyereségük vagy bevételük bizonyos százalékával hozzájárulhatnak az alaphoz.
El A befolyt összeg 50%-át a helyi és bennszülött közösségek kapják, akik történelmileg a biológiai sokféleség őrei voltak. Bár egyesek fontos lépésnek tartják a megállapodást, mások nem látják elégségesnek, mivel az üzleti részvétel önkéntes lesz. Oscar Soria, az NGO Common Initiative munkatársa hangsúlyozta, hogy az alap eredményessége nagymértékben függ a vállalatok hozzájárulási hajlandóságától.
Az őslakos és afro leszármazott népek elismerése
Egy másik nagy előrelépés volt az a az őslakosok és a helyi közösségek állandó kisegítő testülete a Biológiai Sokféleség Egyezményén (CBD) belül. Ezek a közösségek először kapnak hivatalos tanácsadói teret a biodiverzitásról szóló nemzetközi tárgyalásokon, biztosítva a döntéshozatalban való aktív részvételt.
Ugyanígy a szerepének felismerése Afro-utódok a biodiverzitás megőrzésében Ez egy újabb mérföldkő volt. Bár ez a javaslat kezdetben az afrikai országok és az Európai Unió ellenállásába ütközött, végül Kolumbia és Brazília vezetésének köszönhetően jóváhagyták.
A nagy akadály: a finanszírozás
Az előrelépés ellenére a COP16-ot a konszenzus hiánya jellemezte a finanszírozás kérdésében. A Globális Biodiverzitási Keretrendszer egyik kulcsfontosságú célja a mozgósítás volt évi 20.000 milliárd dollár 2025-ig y 30.000 milliárd 2030-igcélja, hogy támogassa a fejlődő országokat a biológiai sokféleség védelmére irányuló erőfeszítéseikben. A tárgyalások azonban elakadtak, és végül felfüggesztették a határozatképesség hiánya miatt a november 2-i plenáris ülésen.
A legtöbb afrikai és latin-amerikai ország külön, a jelenlegi Globális Környezetvédelmi Alaptól (GEF) független biodiverzitási alap létrehozását szorgalmazta, amit az Európai Unió határozottan elutasított. A tárgyalások patthelyzete a szükséges erőforrások mozgósítására irányuló világos stratégia elfogadását felfüggesztette.
Astrid Schomaker, a CBD ügyvezető titkára a konferencia elején kiemelte, hogy a COP16 sikere nagyban függ ezen erőforrások mozgósításának képességétől. A felfüggesztést követően azonban sok szervezet, például a Greenpeace "kudarcnak" nevezte az eredményt, míg a WWF aggodalmának adott hangot a biológiai sokféleséggel kapcsolatos célok jövője miatt, ha nem sikerül megszüntetni a finanszírozási hiányosságokat.
A globális célok veszélyben
A COP16 egyik fő problémája az volt 44 országból csak 196 mutatta be teljes nemzeti biodiverzitási tervétA Kunming-Montreal Globális Biodiverzitási Keretrendszer arra kéri az országokat, hogy védjék meg a világ ökoszisztémáinak 2022%-át 30-ig, de mivel ilyen kevés nemzeti cselekvési terv létezik, a célkitűzés egyre megfoghatatlanabbnak tűnik.
A tervek bemutatásának késése, valamint finanszírozási megállapodás hiánya, veszélyezteti a védelmi célok teljesítését, ami komoly csapást jelenthet a biológiai sokféleség csökkenésének megállítására irányuló globális erőfeszítésekre.
Pozitívum: soha nem látott részvétel és az emberek COP
Bár a finanszírozási megállapodások hiánya visszalépés volt, a COP16-ot Susana Muhamad, a csúcstalálkozó elnöke, Kolumbia környezetvédelmi minisztere keresztelte meg. “Néprendőr”. A civil társadalom részvétele kiemelkedő volt, és igazi vonzerőt jelentett az úgynevezett Zöld Zónával, ahol a polgárok, a kisvállalkozások, a civil szervezetek és a helyi közösségek megoszthatták javaslataikat, kezdeményezéseiket.
Mohamed miniszter kiemelte annak fontosságát, hogy egyesítsék az őslakosok, a helyi közösségek és a fiatalok hangját, akik alapvető szerepet játszanak a biológiai sokféleség megmentéséért folytatott küzdelemben. A kormány adatai szerint a zöldövezet több mint 800.000 emberek az esemény két hete alatt, demonstrálva a környezetvédelem iránti növekvő globális aggodalmat.
Következő lépések a COP17 felé
A COP16 felfüggesztésével várhatóan a finanszírozásról szóló tárgyalások a időközi találkozó Bangkokban a COP17 előtt, amelyet 2026-ban Örményországban tartanak. A tárgyalásoknak arra kell összpontosítaniuk, hogyan lehet mozgósítani a globális biodiverzitási keretrendszer végrehajtásához szükséges erőforrásokat, és hogyan biztosítható, hogy minél több ország nyújtsa be nemzeti cselekvési tervét.
E tárgyalások eredménye kulcsfontosságú lesz ahhoz, hogy megmaradjon a remény a biológiai sokféleséggel kapcsolatos globális célok elérésére, mielőtt túl késő lenne. Kevesebb mint hat év áll rendelkezésre a 2030-ra kitűzött célok eléréséhez, ezért az idő nagyon fontos, és a következő üléseken meghozott döntések meghatározóak lesznek a bolygó biológiai sokféleségének jövője szempontjából.
Kétségtelenül a cali COP16 csúcstalálkozó volt, tele hullámvölgyekkel, fontos előrelépésekkel, de nagy kihívásokkal is. Míg a Cali Alap létrehozása és a helyi közösségek elismerése jelentős előrelépés, a finanszírozás hiánya és a nemzeti biodiverzitási tervek benyújtásának késedelme sok reményt hagy a levegőben.